Helynévtörténeti tanulmányok 2. - MEK

Rácz AnitaTörzsnévi eredetű helyneveink nyelvi kérdései*1. A honfoglalás ezeréves évfordulójának tiszteletére a Magyar TudományosAkadémia konferenciák sorát rendezte. E konferenciák előadásait a „Honfoglalásrólsok szemmel” című könyvsorozatban adták közre, amelynek a magyarnyelv kialakulásával és más nyelvekhez való viszonyával foglalkozó kötetébenBERTA ÁRPÁD törzsneveink kapcsán így fogalmazott: „a magyar törzsnevekrevonatkozó kutatások és mindenekelőtt a törzsnevek történeti értékelése területénis új módszertani meggondolások kimunkálása szükségeltetik. Ez csakis történészekés nyelvészek közös munkája lehet.” (1997: 212). Újabb munkáimmal magamis ennek a témának a vizsgálatához kívántam csatlakozni, mert a magyar történetinévtani kutatások egyik fontos kérdésének gondolom a törzsnevek ügyét.Korai történelmünkben, a magyarság Kárpát-medencében való letelepedésében,illetve a megyerendszer kialakulásában honfoglaló törzseink szerepe homályos.E kérdésekben még a korszakot kutató legelismertebb történészeink, GYÖR-FFY GYÖRGY és KRISTÓ GYULA sem mindig értettek egyet. A kérdés komplexitását,interdiszciplináris jellegét persze mind a nyelvészek, mind a történészekfelismerték, s a legtöbbször egymás kutatási eredményeinek felhasználásávaligyekeztek a probléma megoldásában előre haladni. Az azonban sokáig gondotokozott, hogy a két tudomány képviselői időnként nem maradtak saját szempontjaiknál:a történészek a nyelvi vonatkozásokban nyilvánítottak hozzá nemértő véleményt, míg a nyelvészek a történészek feladataiba is belekontárkodtak.A két tudománynak e kérdésben pedig nem lehet más dolga, mint saját kompetenciájukatmesszemenően figyelembe véve segíteni egymást.2. A nyelvtudomány a törzsnevek vizsgálatakor igen szűk keretek között mozgott:kizárólag etimológiai irányultságú volt, ami azonban érthető is, ha figyelembevesszük, hogy a múlt században az etimologizálás volt a nyelvtörténetikutatások legtermékenyebb irányvonala. Még történészeink is leginkább az etimológiafelől közelítve próbáltak többet megtudni a törzsekről: az volt az általánosnézet, hogy e nevek, s általában a korai magyar tulajdonnévi anyag eredetétis a törökségi nyelvekben kell keresni. Az 1930-as évekből NÉMETH GYULA nevefémjelzi ezt a turkológiai álláspontot (1930/1991), de a kor legjelentősebbnyelvészei, MELICH JÁNOS és PAIS DEZSŐ is ebből a tudományos alapállásból* Előadásként elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2006. december 5-i ülésén.9