Soproni-hegység

Kőszegi-hegység

Soproni-hegység

Soproni-hegység• A hegység felszínét a harmadidőszak végén újabbtörések szabdalták fel, és különböző mértékbenmegemelték lépcsős megjelenésű• Pleisztocén: Ikva-folyó nagy kiterjedésű kavicstakarófelhalmozása• Legjellegzetesebb kőzetek:• Variszkuszi gránitokból átalakult gneisz (Soproni Gneisz)• Ópaleozóos, üledékes eredetű kristályos palák :(Vöröshídi Csillámpala, Soproni Csillámpala, FertőrákosiAmfibolitpala stb.)Hófehér leukofillit takarós mozgások során keletkezett

Kőszegi-hegység• Területe: 50 km 2 legmagasabb pont: Írott-kő (882m)• Ausztriai Rohonci-hegység keleti nyúlványa• Variszkuszi rög, erősen lepusztult• Metamorf kőzetek uralkodnak, így a zöldpalák, feketepalák,kvarchomokkövek, a fillit és a cáki konglomerátum

Kőszegi-hegység• Alpok kristályos övéhez hasonló egyszerűbb gyűrtszerkezeti formákat, redőzéseket, pikkelyesfeltolódásokat találunk• Újabban a hegységben antimon- és grafitnyomokattaláltak, s a Vid-hegyen mangános kvarclencsék(piroluzit) váltak ismertté• Óceáni aljzatot alkotó vulkáni kőzetekből származtatjáka zöldpalákat (Felsőcsatári Zöldpala)• Jura időszaki üledékekből: kvarc-és mészfillitek,átkristályosodott homokkövek és konglomerátumok(Kőszegi Kvarcfillit, Velemi Mészfillit, Cáki Konglomerát)

Kőszegi-hegység• Legújabb kutatások: a hg. magját alkotó metamorfkőzetek csupán 18 millió éve emelkedtek ki• A hg. jellegét az Írott-kőtől a Pintér-tetőig lealacsonyodófőgerinc és a belőle Ény ill. Dk felé kiágazó, mélyvölgyekkel elválasztott mellékgerincek határozzák meg• K- Ék felől eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságokkapcsolódnak hegylábfelszínek• A Pannon-beltó visszahúzódását követően pereménhegylábfelszín képződés indult meg• Völgyekkel való felszabdalódás: főként a pleisztocénben

GeomorfológiaSoproni-hegység:• Orográfiailag erősen tagolt• Töréses lépcsők (Károly magaslat 398m,Vas-hegy 399m)• Széles, lekerekített hegyhátak: Várhegy, Kőhalom 384m• Keskeny hegygerincek: Szarvas-hegy 452m, Asztalfő 554m• Domború lejtőjű sziklás sasbércek: Magas-bérc 558m• Tanúhegyek: Borsó-hegy 319 m• Mélyre vágódott patakvölgyek és meredek sziklás lejtők• Formákban gazdag középhegység domborzata mozgalmas:az átlagos relatív relief 105, a legnagyobb 232 m / km 2

Geomorfológia• Kőszegi-hegység:• Töréses-flexurás szerkezet (tönklépcsők,hegygerincek)• Mállási formák: gombasziklák, rétegfejek• Periglaciális kőtengerek, kőfolyások• Teraszos, eróziós völgyek: Gyöngyös-völgy• Domborúlejtős, V keresztmetszetű, mély patakvölgyek:Bozsoki- és Velemi• Meredek törmeléklejtők: 20-30 0

Éghajlat• Soproni- és Kőszegi-hegység éghajlata: szubalpin jellegű• Hazánkban itt a legalacsonyabb a napsütéses órák száma:< 1950 óra

Éghajlat• Évi középhőmérséklet: 8,5 0 C• Évi csapadékösszeg: Soproni-hegységben: kb. 750 mmKőszegi-hegységben: 800-900mmHótakarós napok száma : 50-60 napÁtlagos maximális hóvastagság: 45-50 cmÁtlagos szélsebesség: 4 m/sUralkodó szélirány: É-i esetleg Ény-iAriditási index: Soproni-hegységben: 0,94 körüliKőszegi-hegységben: 0,78- 0,88

Vízrajz• bő csapadék + a felszíni kőzetek kis vízáteresztőképessége miatt a két hegységből sok patak indulSoproni-hegység: jelentős lefolyás és vízfeleslegÉ-i része a Rák-patak, D-i része a Kecske-patak révéncsatlakozik az Ikva vízrendszeréhezszámos forrás: vízhozamuk ingadozóTalajvíz: völgylejtőkön és a –talpakonRétegvíz: túlnyomóan hasadékvízként fordul előjelentéktelenBalf: pannon homokos agyagból kénes források fakadnak8,6-3,6 mg/l szulfid-kéntartalomgerincbetegségek, reuma, izületi betegségek gyógyítása

VízrajzKőszegi-hegység:legjelentősebb vízfolyásai: Pinka, Gyöngyös, Sorok – azországhatáron túlról érkezneka hegység a Gyöngyös jobb oldali vízgyűjtő területéheztartozikösszefüggő talajvíz csak a völgytalpakon ésmedencékben fordul elő, mélységük: 2-4 mszámos forrása közül a Hétvezér-forrás a legbővízűbb:450 l / perc

Hétvezér-forrás

Növényzet• A Soproni- és a Kőszegi-hegység az alpokaljaifaunakörzet (Noricum) Magyar Alpok faunajárásához(Scarabanticum) Sopron-Kőszegi flórajárásába (Ceticum)tartozik• Jellegzetes potenciális erdőtársulásai a jegenyefenyveslucosok, a gyertyánelegyes bükkösök és a gyertyánoskocsánytalan tölgyesek, szelídgesztenyések!• Jelentős lágyszárúak: a hegyi árnika, a sziklai aggófű, astruccharaszt, osztrák zergevirág, a csillaghúr• Nagy kiterjedésű hangabozótok• Ritka páfrányfajok, havasi éger, ciklámen• Sopron melletti Tómalom környékén több posztglaciálisreliktum növényfaj is él pl:húsevő mocsári hízóka

CiklámenPáfrányHegyi árnikaOsztrák zergevirág

Állatvilág• Középdunai faunakörzet: kb. 36.000 állatfaj élFeketególyaFoltos szalamandraUhubagolyAlhavasi futrinka

Talajok• Tájat 99%-ban erdőtalajok borítják• Talajképző tényezői közül fontos: a nagytáj csapadékos +kőzettani felépítés + erdős növénytakaró• Barna erdőtalajok fokozódó kilúgzása, elsavanyodása• Savanyú, nem podzolos erdőtalajok (savanyú kőzeteken)• Pszeudoglejes barna erdőtalajok: legcsapadékosabb,vályoggal fedett dombsági területeken Kőszeghegyalja• Agyagbemosódásos barna erdőtalajok: alacsonyabb,kevésbé csapadékos felszínein• Köves-sziklás váztalajok• Lejtőhordalék talajok: homorú lejtőszakaszokon

Speciális táji jellemzők• Soproni és Kőszegi Tájvédelmi Körzet: 1979• Fertő-tavi Nemzeti Park: Szárhalmi-erdő (ritka virágfajok)• Jégkori reliktumokat őrző Kistómalmi-láprét• Soproni-hegység: egyedüli hasznosítható nyersanyag:az építőkő gneisz, csillámpala• Kőszegi-hegység: jó minőségű építő- és díszítőkőzöldpala, meszes csillámpala, cáki konglomerát• Balf, Hegykő 1500 m mély miocén rétegekből 57 0 Calkáli hidrokarbonátos víz reuma gyógyítása

Köszönöm a figyelmet!