Készítette: Detty Jó olvasást! - 1 -

- Menj! Menj a ködbe! - Cadeon a másodperc törtrésze alatt felrántotta, és a másik irányba szaladt,hogy Holly és az ellenség közé ékelje magát.- Azt hittem, más frakciók is szaporodni akarnak velem- kiáltotta Holly futás közben. - Hol bujkálnak,Cadeon? He? Mert a többség szimplán meg akar ölni.- Ha meg akarnának ölni, nem vétik el. – Nyílzápor repült feléjük. Kettő a démon hátába állt.- Cadeon!- Fuss... tovább!Épp elérték a híd másik végét, amikor két másik is beléfüródott. Cade az út menti torlasz mögé löktea lányt, s mellélapult.Aztán hátrafacsarodott, hogy háttal legyen neki. - Húzd ki őket!- Ó, istenem! — Olyan mélyen beágyazódtak! Holly a tövénél fogva megragadta az egyik nyílvesszőt.Nyelt egyet, aztán nagyot rántott rajta, mire az kiszakadt. A sebből vér csöpögött, s egy pillanatramintha úgy látta volna, hogy kékes árnyalatot ölt. Pislogott, de mire ismét odanézett, híre-hamvasem volt. - Kik ezek?-Tündér íjászok.- Azt hittem, ők jó fiúk - jegyezte meg Holly, miközben kihúzta a következőt.- Azok. - Cade kikukkantott a szikla mögül, de rögtön be is húzta a nyakát, mert megint elsüvített egynyíl az arca előtt. - Azt hiszik, mi vagyunk a rosszfiúk. Emlékszel?Te vagy a végső gonosz lehetséges forrása, én meg démon kufár.Holly öklébe szorította a harmadik nyílvesszőt és megrántotta. Semmi. — Cadeon?- Elakadt a csontban. Húzd erősebben!Ismét kikukkantott, úgy motyogta. - Hogy a pokolba akadtak ránk? - Nyakát nyújtogatva, összehúzottszemmel hátrasandított. - Levetted a gyöngysorodat, ugye?- Nem vagyok hülye! - Kiszabadította a nyílvessző fejét.Vér bugyogott fel.Cade fájdalmában összeszorított állkapoccsal csikorogta:- Nem azt mondtam, hogy hülye vagy! De hogy akadnának ránk különben? Senki sem követettbennünket.Nyílzápor zúdult a torlaszra, némelyik lepattant, a többi belefúródott a masszív sziklába.- Csak valld be, tündérem! Hibáztál. Előfordul néha.A legkiválóbbakkal is. De tudnom kell...- Rohadtul nem vettem le!Ha lehetséges, Cade arca még inkább elsötétült. – Akkor felhívtad a húgyagyú, rejszmandfréd fiúdat,és beszámoltál neki, hova megyünk.Holly megragadta az utolsó vesszőt. - Ha valóban felfedném Timnek, a saját kódunkon közölném vele.Cade durván megbántva kérdezte: - Nektek van kódotok?-Talán a nőcskéd, Imatra mószerolt be minket. He?- Imatra nem a nőcském!- Hmm. Elég határozottnak tűnsz. Pedig te magad mondtad, hogy nem lehetsz száz százalékig biztos,hacsak nem csábítod el. Végre beismerheted!- Nem csábítottam el! Végre féltékeny vagy!Holly meghúzta a nyílvesszőt. Semmi. - Nem vagyok féltékeny, csak tele a hócipőm a hazugságaiddal.Mi más telt volna egy órába?- Egy túrót, Holly, az isten szerelmére, ne dühíts! Lelassította az időt! - bömbölte olyan hangosan,hogy a nyílzápor is abbamaradt egy pillanatra. Agyara megnyúlt, szeme elfeketült.- Milyen baromira kényelmes! Csak ismerd be! —Amikor kiszabadította a negyedik nyílvesszőt,tenyérnyi bőr is vele tépődött. Cade fájdalmasan felmordult. - Azért vagy annyira biztos benne, merttettél vele egy próbát...— Onnan tudom, hogy kurvára nem az én nőm, mert te vagy az! - Hollyhoz fordult.— Ó, mintha én... - A démon ábrázata láttán Holly elnémult.Készítette: Detty Jó olvasást! - 98 -