Készítette: Detty Jó olvasást! - 1 -

14. FEJEZET— Azt hiszem, mégsem vagyok éhes. - Holly eltoltamaga elől a tányért, miután alig felét fogyasztottael a reggelinek.- A változás az oka - magyarázta Cadeon. - A Valkűrök nem esznek.- Az meg hogy lehet?— Nem tudom. Hogyan válthatnak alakot az alakváltók, és hogyan mozgathatnak tárgyakatgondolatok útján a boszorkányok?Holly kidobta a reggeli maradványait. Fáradtság telepedett rá. Az sem segített, hogy Cade felkapcsoltegy puha fényű lámpát, és behúzta a sötétítőfüggönyt.Leereszkedett az ágyra. Teste elcsigázott volt, érzékei azonban éberen lesben álltak, zsongottak.Hiperérzékenység?Elhitte. És most itt volt egy elsötétített szállodai szobában, kettesben egy démonnal, akiről nem túlrejtélyes álmot látott.Annak ellenére, hogy eleinte taszítónak találta a szarvát — a faragatlan viselkedéséről nem is szólva—, kénytelen volt rájönni, hogy megmagyarázhatatlanul vonzódik a démonhoz. És máris nehezéreesik uralkodni a vágyain.A múltban számtalan félelmet és beteges undort megtapasztalt, melyekre gyógyszeres kezeléstkapott.Most, a tablettái nélkül... mihez kezdjen?Muszáj lesz szert tennie valahogy egy újabb adag pirulára nem csupán azért, hogy elnyomja ezt akényszert, hanem azért is, hogy lassítsa az átváltozást.Átváltozást?Jöhet még ennél rosszabb?Lelki szemei előtt megjelent a kép, ahogy szülei elviszikDagályos Dilidokihoz, „az államokban a legjobbhoz".Az meg csak mondta-mondta a magáét az ő törékeny mentális egészségéről szerencsétlen szüleinek...„A kényszerbetegség klasszikus esetével állunk szemben.A kényszerbeteg a változástól való állandó félelembenél" - ecsetelte. - „Retteg, hogy elveszíti azénjét, gyakran érez indíttatást, hogy a személyére nem jellemző módon cselekedjék. Mivel ez azindíttatás rengeteg szorongást okoz, a beteg kényszeres szokásokat vesz fel, hogy elnyomja. Minélerősebb az indíttatás, annál kényszeresebb a viselkedés."Ó, és persze ott van a kémiai egyensúlyhiány! „Roppant valószínű, hogy rejtélyes szüleitől örökölte"—mondta rezignált sóhajjal, mint aki már látott ilyet. -„Amit Holly örökbefogadással kapcsolatos bizonytalansága tovább súlyosbít."Pedig emiatt sosem érzett bizonytalanságot! Rendkívüli szülei voltak: türelmesek, bátorítóak ésszeretetteljesek.Mégis önmagukat kezdték vádolni szokatlan viselkedése miatt, a nevelésükben keresték a hibát,valamit, amit tenniük kellett volna, de nem tettek.Anyukája bocsánatot kért tőle, mielőtt meghalt...Az emlékre a tenyerébe temette arcát.- Hohó, tündérem! - Cade sebesen mellette termett.- Mi a baj? - Mikor Holly nem felelt, így szólt: - Nem olyan fából faragtak, mint aki jól megbirkózik azilyesmivel, ezzel a... vigasztalással. De talán... akarsz, hm, beszélni arról, mi jár a kis buksidban?Hosszas hallgatás után Holly megszólalt: - Az egész olyan elképesztő. Úgy értem, épp csak tegnapeste volt, hogy elkábítottak és elraboltak, aztán... - A torkára forrt a szó.- És aztán? Áruld el, mi történt veled!Holly hangja suttogássá halkult. - Borzalmas volt.Felébredtem, és... pucér voltam, lemeztelenítettek valami rituáléhoz. És az a sok férfi engem bámult.Igyekeztem észre téríteni őket, de kinevettek, tudomást sem vettek rólam. Aztán, amikor elkezdődöttvolna, felsikoltottam.- Valkűr sikoltás.Holly bólintott. - Hangosabban, mint amit valaha hallottam. Az üvegkupola meg összetört. Aztán egyvillám egyenesen a mellkasomba sújtott, és egyre csak áramlott belém. Aztán nem rémlik, mi történt.Készítette: Detty Jó olvasást! - 50 -