Készítette: Detty Jó olvasást! - 1 -

Aztán kitántorgott, hogy felmérje a kárt, s az üvegszilánkokkal, defektes gumifoszlányokkal, sőt,karosszériadarabkákkal teliszórt aszfalt fölé görnyedt.A látványtól elakadt a lélegzete. Totálkáros! Az autó jobb oldalát egy az egyben leborotválta. Szóval,hol az a nőszemély?Agyában képek villantak fel, ahogy félelmében elkerekedik a szeme, s hosszú, vörös haja csapkod aszélben, mikor centiméterekkel húz el mellette.Visszatámolygott abba az irányba, amerről jött. – Van itt valaki? — kiáltott. - Nem esett baja?Semmi válasz. A legközelebbi benzinkút legalább negyven kilométer. Kihalászta zakója zsebéből amobilját.Nincs térerő, írta ki a kijelző. - A rossebbe!Felpillantott, s valamivel odébb a kihalt úton észrevette a nőt, ahogy egymagában ácsorgott.Mi a jó büdös francot csinál egyedül itt a semmi közepén?A szemük találkozott. Ebben a pillanatban megérezte a nő fűszeres, nőies illatát.Az éjszaka kezdett álomszerűvé, szürreálissá válni.Elindult a nő felé, a kalapjával sem vesződött – egy ilyen másvilági szépségről könnyedénmegállapította, hogy kizárólag a Szövetségből jöhet.A nő csillámló vörös haja a derekáig göndörödött. Ahogy közeledett hozzá, látta, hogy a szemeéjfekete. Buja idomaira halványkék köpönyeg simult. Rydstrom az alatta kirajzolódó hetykemellbimbó láttán végighúzta kezét a száján.Az ezerötszázadik évét taposta. Habarodott már nőbe valaha ennyire egy csapásra, ilyen vadul?A nő apró léptekkel távolodott tőle.- Ne, várjon! Jól van?Megfordult, de tovább hátrált.- Nem bántom! - bizonygatta Rydstrom. - Itt a kocsija?- Szükségem van a segítségére - felelte a nő rekedtesen.- Hát persze! — Vajon mit gondol majd a harcban sérült arcáról, ha meglátja közelről? A múltbannemigen foglalkoztatta, de ő más... a gondolatra, hogy undorodhat tőle, megtorpant. Mígnem a nőhátat fordított neki, leszökkent egy töltésen, és még jobban eltávolodott tőle.Rydstrom sietősen utánaeredt. — Itt lakik a közelben?— Szükségem van a segítségére - ismételte a nő, s egy fűz mögé bújt a vízparton.Követte a fa mögé. - Vissza kell jutnom a városba, de utána visszajövök, és segítek magának. — Esmegszerzem az adataidat, hogy visszatérhessek érted, mihelyt elvégeztem a munkám.Lenézett a nőre, és megint erőt vett rajta a kábulat, idegei felborzolódtak. Túl hevesen reagált rá, anő megjelenése túl csábító volt ahhoz, hogy igaz legyen. Magas arccsontjához olyan makulátlan,fehér bőr párosult, amilyet még sosem látott. Rózsaszín ajka csillogón duzzadt.Rydstrom már-már elhúzódott volna, amikor a nő megszólalt: - Most segítsen! - Apró ökleibe fogtanagy kezét, csókot lehelt rá mosolygó ajkaival, majd telt keblére helyezte.Rydstrom minden porcikája megfeszült a vágytól.Nem bírt uralkodni magán, halk morgás közepette gyúrni kezdte a mellét. A nő delejező szeméből agyönyör ígérete sütött, és a démon ébersége alábbhagyott.— Erre van szükségem - mormolta a nő a szirének hangján, és a tenyerének törleszkedett.— És az istenek a megmondhatói, mennyire vágyom rá, hogy megadjam, miután mindentelrendeztem...— Ez kell nekem - megfogta a másik kezét, és magasana belső combjára helyezte -, de most rögtön! Rydstrom próbálta megrázni magát. Várja a kötelesség.De oly régen voltam utoljára nővel!Ahogy a nő a szarvaihoz nyúlt és vakmerően megragadta őket, hogy magához rántsa, felszisszent. -Csókolj, démon!Amikor egy nő így irányít egy hím démont... Rydstrom beleborzongott a vad örömbe, s fejet hajtott anő erotikus fogásának akarata előtt. Ajkaik találkoztak, s a vágy végigszáguldott rajta.Úgy érezte, rá várt. Talán csak rá várt.Készítette: Detty Jó olvasást! - 22 -