Készítette: Detty Jó olvasást! - 1 -

A fellegvárban a kovácsműhelynek hatalmas bemélyedő bejárata volt, mely kinyílt, mint egy raktárajtaja.A hely zsúfolásig megtelt kovácsszerszámokkal: fogókkal, feszítővasakkal meg egy gépkocsi méretűüllővel. A roppant kohóban lobogott a tűz. A kohó nyílásánál közvetlenül csipkézett mellvédfalemelkedett.A fellegvárban hosszú, félhomályban úszó csarnokba léptek. A falak mentén Cade opálos fényűzseblámpát idéző, ragyogó fehér szemeket látott. Orrát rothadás bűze csapta meg.- Mik ezek? - súgta Holly.- Feltámasztottak — recsegte Cade. Imatra szólt róluk.Állkapcsa megfeszült, mert arról elfelejtett említést tenni, hogy százával tolonganak.- Azt hittem, csak gonosz varázslók támasztják fel a holtakat - jegyezte meg Holly.- Náluk ez megszokott dolog - felelte Cadeon. - Mind használják őket.A feltámasztottak bőre bűzlött, testük a rothadás különböző fázisában volt, s mindegyik halántékátundorító dárda hasította keresztül. - Mi az a dárda?— Dunsztom sincs - motyogta Cade. — Sosem láttam még ilyet.A nyíló és záródó ajtók végül egy dolgozószobába vezették őket, ahol plüss szőnyegek, gazdagfaburkolat és hívogató tűz várta őket. A kényelmes szobából már csak egy pipázó angol hiányzott, akiklasszikusokból tart felolvasást.Holly mindazonáltal így szólt: - Egyáltalán nem tetszik ez a hely.— Nekem sem, babám.Néhány perccel később hatalmas, izmoktól duzzadó férfi sétált be hat feltámasztottól követve.— Groot? - kérdezte Cadeon hitetlenkedve.Holly megértette hitetlenkedését. Ö maga is törékeny, fehér hajú varázslónak képzelte Groototegyenesen A gyűrűk úrából.Ehelyett egy avítt nadrágos, tunikás, izmoktól duzzadó behemóttal volt dolguk. Nyilván a sokkovácsolástól vált belőle ilyen markos legény.Betegesen sápadt bőre fénylett, mintha évek óta csak a tűz fénye érné.— És te vagy a hírhedt Királycsináló Cadeon — szögezte le a varázsló. Mélyen ülő, fakó szeme Hollyravillant.- Üdvözöllek otthonomban, Holly. Kohász Groot vagyok. Mézes-mázos modora volt, és szúrós... vagyinkább önelégült tekintete. Holly öntudatlanul Cadeonhoz hátrált.Ez az egész hely nem stimmelt, elbátortalanította. Minden porcikája azt súgta, ez az ember a velejéiggonosz.- Nálad van a kard? - kérdezte Cadeon.- Igen.- És megöli Omortot?- A Szövetségre fogadom, és sok sikert kívánok hozzá.Melegen remélem, hogy jó hasznát veszed! – Szenvelgő hanghordozása köszönőviszonyban sem volttagbaszakadt megjelenésével. — Szeretnék végre egyszer egy évszázadban kimerészkedni innen. -Groot Hollyra mosolygott. — Hogy kivigyem az új menyasszonyomat.Miért bámul rám?- Cadeon...? - dünnyögte. Mivel Cade nem válaszolt, rápillantott.És olyasvalakit látott, akit sosem ismert. Többé nem csupán pimasznak, hanem egyenesen gonosznaklátszott. - Mi ez az egész? - kérdezte Holly, a félelemtől összeszorult a gyomra.- Üzlet. Bocs, babám. Nekem a kardra van szükségem, Grootnak meg az Edényre.Hollynak leesett az álla. - Az Edényre? – ismételte bambán. Ez nem lehet igaz!Ez nem lehet igaz!- Megetetted? - kérdezte Groot.Cadeon rávágta: - Bőségesen, naponta háromszor. Hollynak eszébe jutott, hogy biztatta Cadeon,hogy egyen. Most már tudta, miért.Hogy termékeny legyek a gonosz varázslónak.Nem kapott levegőt. - Szóval nem változhattam viszsza Valkűrből?Készítette: Detty Jó olvasást! - 131 -