Készítette: Detty Jó olvasást! - 1 -

egyáltalán ez az izé? - Csomagolópapírok és szétlapított üdítős dobozok lepték el a padlót.- Hé, hé, te csak ne fikázd a dzsipet! Számtalanszor húzott már ki a bajból! - Óvatosan fel-le mozgattaa sebváltót. - Meg kell győződnöm róla... hogy tudja, üresben vagyunk. - Holly kattanást hallott. -Tessék!A motor bőgve életre kelt. Cade leereszkedően a lányra sandított, amint a földúton robogtak.Holly hátranézett és vetett egy pillantást a birtokra.Kívülről a rezidencia méltóságteljes látványt nyújtott, a park makulátlannak tűnt. Meg sem fordultvolna a fejében, miféle lények ólálkodnak a mélyén.És most itt ül a fajtájuk egy másik példányával. Cade felé fordult, és tanulmányozta a lényt - ezt a ...démont.A démon napbarnított arcán szőke borosta nőtt, dús, egyenes haja férfias állkapcsa alá ért.Egyenetlen fürtjeitkiszítta a nap.Jobb karján az aranypántot nyilvánvalóan állandóan viselte, mintha le kéne vágnia ahhoz, hogydagadó bicepszéről lehúzza. És azok a szarvak...Korábban, amikor kiegyenesedtek, megnőttek és sötétre váltottak. Most simán, kagylószínbensimultak a koponyájához. Összeborzolt hajában észre sem lehet venni őket egykönnyen.- Na, milyennek találsz? - érdeklődött Cade mély, morajló hangon.Holly elpirult. - Én csak... még sosem láttam szarvat ezelőtt.- Gyanítottam, hogy sokkolni fog.- Most hova megyünk?- Kiviszlek a városból - felelte Cade. - Itt túl forró a talaj a lábunk alatt.Holly észrevette a vért az üléstámlán. - Hogy vagy képes mozogni azzal a rengeteg golyóval?- Kurva nagy fájdalmak árán, Holly.A lánynak a lélegzete is elakadt, a trágár beszéd éppúgy bántotta a fülét, mintha a körme csikorgottvolna a táblán.- Ó, ugyan már, tündérem! Innentől fogva még kevésbé fogom megválogatni a szavaimat.- Én... csak megszokás kérdése. Túléled?- Ki fogom őket vetni magamból. - A lány homlokráncolására némi magyarázatot fűzött hozzá: - Kilökiőket a bőröm gyógyulás közben.Holly azonban alig bírt ráfigyelni. - Mit akartak tőlem azok az alakok? És kik lövöldöztek?- A fegyveresek vérszívók voltak. Vámpírok.- Vámpírok - súgta halkan, de gondolatban sikított.Ez kész elmebaj!- Nyilván tudják, hogy még nem váltál teljesen halhatatlanná.A mi fajtánk sosem nyúl fegyverhez, tanúság erre, hogy milyen fosul céloznak.Holly szeme megrebbent a trágárság hallatán, de ez alkalommal legalább nem akadt el a lélegzete. –Még mindig az a kérdés: miért?- Mert egyszeriben te lettél a legnépszerűbb leányzó a városban.- Mit akar ez jelenteni? - Majd a tanítványai számára tartogatott, szigorú hangnemben hozzátette: -És ne fárassz rejtélyes válaszokkal, Cadeon!- Csakhogy ez nem a kérdések ideje, Holly.Fényszórók villantak fel előttük az úton. Egy terepjáró torlaszolta el a bejárati kaput.- A rossebbe! - csattant fel, majd a murvát felcsapva, megperdült a kocsival. - Még több vámpír!Holly a műszerfalba csimpaszkodott. - Most hova megyünk?- Csak egy út maradt, ami kivezet a birtokról. A mocsáron át.- Honnan veszed?-Jártam már itt. - Holly haragos pillantására folytatta:- Máskor is felkerestem már a démonokat. A fajtám képviselőjeként.- Te... te bratyiztál azokkal a dúvadakkal? A te „fajtád" is rabol nőket?- Rabol-e nőket? Az a harci helyzet, babám, hogy alig bírom távol tartani a csitriket a krapektól.Holly elkerekedett szemmel visszhangozta: - Babám?Készítette: Detty Jó olvasást! - 13 -