4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Vesztróczy Zsolt 96 Nemzeti programok: szlovákĽudovít Štúr Zólyom szabad királyi város követeként, konzervatív követutasítássalvett részt az 1847. november 11-én megnyílt utolsó rendi országgyűlésen.6 Mivel amagyar közjogi struktúrának köszönhetően itt a szabad királyi városok összesen egyszavazattal rendelkeztek, Štúrnak az elvi állásfoglaláson túl a szlovák érdekek érvényesítéséregyakorlatilag semmilyen lehetősége sem volt.A forradalmat megelőzően Štúrnak az ülések során mindössze kétszer nyílt lehetőségea szlovák álláspont esetleges érvényesítésére. Az egyik ilyen alkalmat a magyarnyelv védelméről szóló törvényjavaslat vitája jelentette, amibe 1848. január 15-én magais bekapcsolódott. Felszólalásában szót emelt az anyanyelv használata mellett az elemiiskolákban és az istentiszteleteken, ezért a törvényjavaslatot úgy kívánta módosítani,hogy „azon szavak után 'hol a magyar nyelv kötelezőleg taníttassák', a következőkkihagyásával oda tétessék, 'de különben a közoktatási nyelv a községeknek anyanyelvemaradjon".7 Az országgyűlés, a módosító javaslatot elutasítva, a törvényjavaslatot eredetiformájában fogadta el, de azt a felsőtábla visszaküldte, újabb tárgyalására pedig amárciusi fordulat miatt már nem került sor.A másik lehetőséget a pálinkafogyasztás elleni küzdelem jelentette, amely több sikerrelkecsegtetett. Az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében már az 1840-es évekbenmegalakultak az első mértékletességi egyletek, amelyek az ír és lengyel példa szerintfelvilágosítással és törvényi szabályozással igyekeztek megakadályozni ennek terjedését.Ehhez a küzdelemhez sikerült elnyerniük Trencsén megye támogatását, így az országgyűlésbenKubicza Pál, a megye követe vállalta fel az ügy támogatását. Ez egybeesetta Štúr cikksorozatában felvázolt programmal, de a javaslat megtárgyalására, amárciusi áttörést követően, már nem jutott idő.81848 tavasza gyökeresen új helyzetet eredményezett a magyar belpolitikában. Azabszolutista rendszer a forradalomnak köszönhetően megbukott, a magyar reformmozgalomnakpedig végre sikerült áttörést elérnie. Március 17-én Batthyány Lajost kineveztékminiszterelnöknek, megalakult a felelős magyar kormány is, és új alkotmánythoztak létre, amely rendelkezett az állami kártalanítással történő jobbágyfelszabadításról,a közteherviselésről, a törvény előtti egyenlőségről, a felelős kormányról, a népképviseletiországgyűlésről és a sajtószabadságról, miközben a magukhoz térő konzervatívokés a bécsi udvar ellentámadását is sikerült kivédeni.9Štúr rendkívül pozitívan értékelte a forradalmat, és annak eredményeit március 31-én, a Slovenské národné noviny-ben megjelent Nový vek (Új kor) című írásában. Nemzetiszempontból ugyanakkor már nem volt ilyen kedvező számára a mérleg, amit mozgalmukfelkészületlenségével, vagyis a megfelelő program, egy saját politikai központ ésa szlovák polgárság hiányával magyarázott. Az új helyzetben szakított a hagyományospetíciós politikával, és a nemzeti érdekképviseletet az új alkotmány biztosította lehetőségekszellemében képzelte el. Ezt a továbbiakban ugyanis már nem a kormánytól,hanem elsősorban a népképviseleti országgyűlésen megalakuló azon „szlovák frakció"-tól várta, amelynek tagjai „az ország gondjairól egyformán gondolkodnak, akik nemszégyenkeznek nemzetünk miatt, de látják nagy elmaradását, és ismerik a művelődésiszükségleteit".10 Az új irányelveken túl azonban konkrét programmal vagy követelésekkelnem állt elő, hanem helyette egy később kidolgozandó dokumentumot emlegetett,ami a Hurban-féle11 Slovenskí bratia (Szlovák testvérek) című kiáltvány volt.12A régi rend összeomlását és a politikai áttörést látva, Štúrék társadalmi téren lényegébenbefejezettnek tekintették a polgári átalakulást, így - más nemzetiségi vezetőkhöz