4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 91 Nemzeti programok: cseharadi vértanúk és más áldozatok kivégzése ellen szót emelt.) Havlíček hagyományoztaa csehekre azt a nézetet is, hogy a cseh nemzet aspirációinak ősrégi ellenségei a németekmellett a magyarok. Szerinte ugyanis mindkét nemzet lábbal tiporja a szlávok szentjogát, és nem akarja elismerni az egyenjogúságukat. Úgy vélte, hogy sem Kossuth, sema magyar forradalom többi képviselője nem tanúsított több érzékenységet az elnyomottnemzetek iránt, mint a németek a csehek iránt. Magyarellenessége olyan határozottvolt, hogy amikor Ferdinánd király lemondott Ferenc József javára, azt követelte, hogymég az új király eskütétele előtt osszák fel a magyar korona területeit az ott élő nemzetek,különösen a szlávok kívánsága szerint. Többször használta a magyar szabadságharcot-amelyet negatívként értékelt - arra, hogy bizonyítsa a szlávok Ausztriához fűződőpozitív viszonyát: amíg Kossuth és a magyarok Ausztria ellen harcolnak, addig a szlávokAusztriát és a császárt védik, így a birodalom szempontjából, a magyarokkal ellentétben,pozitívan értékelendők.Havlíček a nemzeti racionalizmus képviselője volt. Elképzelései az emberi viszonyoklegjobb elrendezéséről, a társadalom átalakításáról, a közügyek demokratikus irányításárólmagasan a kortársai fölé emelték. Programjának megvalósítására csak azutókor személyiségei vállalkozhattak. Ennek tudatában is volt, amikor 1849-ben kijelentette:„Mi is, ma élők, mint a szláv nemzetek tényleges egyenjogúságának harcosai,még biztosan sok keserűséget fogunk lenyelni. De az a tudat, hogy majd egyszer a miszerencsésebb utódaink, teljes mértékben élvezve azt a tisztességet, azokat a jogokat,amelyekért mi most harcolunk, hálával fognak emlékezni ránk, akik értük dolgoztunk,már most elégséges kárpótlás minden gyötrelmünkért és keserűségünkért."28 A szabadságés a szociális igazságosság kérdésében is elődje volt T. G. Masaryknak.29 Ő hagyományoztaaz eljövendő cseh politikusokra és gondolkodókra a már említett pragmatikushaza-szemléletet, amit azok (az aprómunka koncepciójának segítségével) az 1880-as évektől zászlójukra is tűztek. Szellemi utódai és követői az elképzeléseit különbözőképpenértelmezik, de öröksége és útmutatása mindegyikükben fellelhető. Közülükkiemelkedik T. G. Masaryk és E. Beneš30, akik 1918-ban - Csehszlovákia képében -létrehozták a cseh nemzetállamot. Ezáltal a nemzeti önállóságért jogokért és demokráciáértvívott harcának minden lényeges célja megvalósult. Ugyancsak a pragmatikushaza-szemlélettől indíttatva (olykor azt „aprópénzre váltva") hangsúlyozza és érvényesítiaz 1990-es évek óta Václav Klaus a maga cseh (nemzet)államra és hazára vonatkozóelképzeléseit.Felhasznált irodalom:Havlíček Borovský, Karel: Lid a národ (Nép és nemzet). Válogatott cikkek és tanulmányok 1845-1851.Melantrich, Praha, 1981, 626.Morava, Jiří: C. k. disident Karel Havlíček (Karel Havlíček cs. és kir. disszidens). Panorama, Praha, 1991,312.Ravik, Slavomír: Karel Havlíček Borovský. Portrét bojovníka (A harcos portréja). Pražská imaginace,Praha, 1991, 152.Jegyzetek1 Készült az OTKA T 043186-os számú kutatásának keretében.2 František Palacký (1798-1876) a 19. századi romantika korának legnagyobb hatású cseh tudósa,történésze.3 Karel Havlíček Borovský (1821-1856)cseh publicista. A Borovský nevet utólag vette fel. Nevét a csehközéletben gyakran rövidítik KHB-ra.