4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 86 Nemzeti programok: csehhogy egymásnak vermet ássanak, amelybe 1849-ben az osztrák kormány mindannyiukatbeletemeti.A föderalizációs gondolatot Havlíček az újságjában értelmezte. Kifejtette, hogyminden nemzet, a természetes nemzeti összetartozás alapján, vágyik a politikai önállóságra,ami szükségképpen a birodalom széteséséhez vezet. A szétesést csak a föderálisátalakítás akadályozhatja meg. Csak így lehet megadni a nemzeteknek az önállóságminden előnyét, összekapcsolva a nagy és erős birodalom minden előnyével. 1849-ben,egyik sajtóperén azzal érvelt, hogy a Národní noviny a föderalizálást képviseli, amelynekaz a lényege, hogy Ausztria minden nemzete önállóságot akar, és hogy békésenélhessenek egymás mellett, az osztrák szövetségben majd mindegyik annyi szabadságotkap, amennyi ahhoz kell, hogy az egész ne szenvedjen kárt, és a birodalom megmaradjon.Havlíček Palacký mellett állt ki abban a politikai küzdelemben, amelyben Ausztriacentralizálásának hívei összecsaptak azokkal, akik a birodalom föderalizálásáért szálltaksíkra. Palacký kidolgozta föderalizációs tézisét, amit Havlíček nyomatott ki a Národnínoviny-ben, O centralisaci a národní rovnoprávnosti v Rakousku ('A központosításrólés a nemzeti egyenjogúságról Ausztriában') címmel, 1849 karácsonyán. Havlíček azt agazdasági érvet hozta fel a tézis mellett, hogy ha a németekhez kellene csatlakozniuk,akkor a vámunióba is be kellene lépniük, ami által elveszítenék a hazai ipart. A délszlávokés a magyarok kívül esnének ezen a német államon, és akkor a cseh ipar elveszítenéfontos piacait.1849 nyarán és őszén Havlíček a liberálisokkal együtt azt akarta, hogy a birodalombana nyugalom és a biztonság uralkodjon, ezért Magyarország veresége reménnyeltöltötte el. Azt remélte ugyanis, hogy a „rendetlenség" felszámolása után olyan belsőpolitikai körülmények alakulnak ki, amelyek között majd irányítani lehet a politikaifejlődést, és így az alkotmányos szabadság visszaállítása felé vihetik el az eseményeket.Különösen bízott a birodalmi gyűlés összehívásában. Minél világosabban haladtak azesemények a centralista abszolutizmus felé, annál jobban sürgette Havlíček az alkotmányosrendhez való visszatérést. Az abszolutizmus miatt olyannyira aggódott, hogy márazt is inkább elfogadta, hogy az alkotmányos rend az oktrojált alkotmány alapjánállíttassék vissza, pedig nemrég még bírálta és kárhoztatta. 1849 őszén és telén ilyenértelemben elemezte a politikai helyzetet, és megpróbálta megvédeni a föderalisztikusgondolatot.A cseh politikának hiányzott az arisztokrácia és a nemesség, amely képviselhettevolna a nemzeti politikát. Prága a provinciális város szintjén volt, Havlíček a politikaiújság és politikai szakirodalom hiányát szerette volna pótolni a maga ellenzéki Národnínovinyjével, ám a bécsi kormányzat minden módon megpróbálta őt meggátolni abban,hogy folytathassa nemzeti és politikai felvilágosító munkáját, amelynek meg kellettvolna teremtenie a cseh politikai közvéleményt. Palacký föderális koncepciója hatalmasvisszhangot keltett, és kihívta maga ellen az osztrák hatalmi haragot, ami általlehetővé vált, hogy 1850 januárjában betiltsák a Národní noviny kiadását.2. 4. A Habsburg abszolutizmus ellenfele1849 nyarán a radikális demokraták felkelést indítottak, amelyet rendkívül gyorsanle is vertek, és nyomában bevezették Prágában az ostromállapotot (amit Havlíček haláláigsem vontak vissza). Ettől kezdve újságjában az alkotmányos rendet és az alkot-