4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 84 Nemzeti programok: csehvan. Őszerinte a cseh és a német élvezze nemzetisége minden előnyét a hivatalokban ésaz iskolákban, egyébként pedig a cseheknek előnye van, mert a cseh területeken, egyharmad-kétharmadarányban, többségben vannak.Tág teret szentelt a nyelvi jogok követelésének, mibenlétük magyarázatának. Ezzelösszefüggésben a legtöbbet az iskolák helyzetének rendezésével foglalkozott (ami nemzetoktató,nemzetnevelő programjából logikusan következik is). 1848-ban, mint a NemzetiTanács tagja, a cseh nyelvnek a némettel való egyenjogúsítását a közélet különféleszintjein követelte, például azt, hogy a cseh területeken a feliratok is legyenek csehül.De a legfontosabb az volt, hogy a cseh nyelvű oktatást a középiskolákba és a felsőoktatásbais be kívánta vezettetni. Azt kérte, hogy a közhivatalokban mindenki tanulja megmindkét nemzet nyelvét, hogy egymással az egész területen problémamentesen közlekedhessenek.A kormányt arra is kérte, hogy az eddiginél sokkal többet áldozzon aziskolákra és az oktatásra (tízszer annyit az iskolákra, mint amennyit a katonaságra éshadseregre).Havlíček nem állt meg a nemzeti, nemzetiségi ügyekre vonatkozó demokratikusváltozások követelésénél, hanem - a kiáltó szegénység felszámolására - szociális követelésekkelis előállt. Műhelyek, üzemek létrehozását, szociális intézmények építését,kórházakat követelt, a házas zselléreknek földet igényelt volna. De a demokrácia (amelynekmegvalósítását mindenkinek saját magánál kell kezdenie) szerinte összefügg azzalaz egyenlőséggel, amely különösen a szellemi felemelkedés lehetőségével párosul. Ezta művelődéshez, az oktatáshoz jutás egyenlőségére alapozta, amit úgy indokolt, hogyez által a műveletlen felemelkedhet a művelthez, hiszen ő maga is művelődhet, ígyazzal egyenlő lehet. Ha ugyanis a szabadság nem jön magától, vagy az uralkodók kegyéből,akkor magunknak kell azt verejtékünkkel, a magunk erejéből megszolgálnunkúgy, hogy sokéves önműveléssel készítjük elő a szabadságnak a talajt.Társadalmi-szociális nézetei a plebejus nézetei voltak. Nem véletlenül fejtette ki1852-ben, hogy a pénzarisztokrácia láthatatlan hálóját tartja a legveszélyesebbnek, mertsegítéségével az embereket csendben meglopják. A plebejus demokrata nyilvánult megbenne, amikor 1850-ben tiltakozott az ellen, hogy az önkormányzatokba cenzus alapjánválasszanak. A Slovanban keményen bírálta a szegényeknek a közügyekből valókizárását, és ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az állam nem érdemli meg az állampolgárszeretetét, odaadását, patriotizmusát. (Volt elképzelése arról az államról is, amelynekpolgárai kényszer nélkül, saját akaratukból képesek kormányozni, megtartani ésmegőrizni a törvényeket és a törvényes rendet.)A demokratikus elvekre hivatkozva követelte a feudális jogok, nemesi privilégiumokeltörlését, a rendek és a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a kormánytól függetlenbíróságokat, felelős minisztériumot, az egész nemzet általános országgyűlését.Megfogalmazta, hogy a hivatalnokréteget az addiginak egyharmadára kell csökkenteni,és az uralkodó jogait, különösen vétójogát korlátozni kell. Ha a parlament egy törvénytháromszor egymás után elfogad, akkor az lépjen életbe még akkor is, ha a császár aztmegvétózza. A vallásszabadságot illetően követelte az egyház reformját (a cölibátuseltörlése, a nemzeti nyelven szóló prédikációk, istentiszteletek bevezetése). Ennek keretébenmeg akarta szüntetni a katolikus egyház vallási privilégiumát. Demokratizmusátabban is kinyilvánította, hogy - bármennyire is németellenes volt - arra biztatta anémetek miatt dühös cseheket, hogy engedjék meg a németeknek, hogy elmondják avéleményüket, tehát hogy viselkedjenek demokratikusan és toleránsan.