4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 83 Nemzeti programok: csehmérsékeltebb, mint a németországiak. Ebből logikusan következett, hogy a szlávoknakaz osztrák birodalom jelentheti a keretet a nemzeti élet megszervezéséhez és biztosításához.Így született meg az ausztroszlávizmus eszméje és koncepciója.A másik jelentős esemény az 1848. június 2. és 12. között Prágában lezajlott, demegszakított szláv kongresszus volt. Havlíček részt vett az előkészítésben, agitált is akongresszus céljai és megrendezése mellett. Azok közé tartozott, akik a pánszlávizmussalszemben az ausztroszlávizmus hívei voltak, de a többieknél jobban relativizálta azosztrák állam megőrzésének szükségességét. A kongresszuson fontos programpont voltaz ausztriai szlávok védelmi szövetségének létrehozása, és a német egyesítéshez valócsatlakozás elutasítása. Jellegében az egész kongresszus megmaradt az ausztroszlávizmusálláspontján, aminek lényege az volt, hogy hangsúlyozták a szlávok túlsúlyát a monarchiában.Havlíček arra törekedett, hogy a szláv nemzeteket egymással kibékítse, deneki sem sikerült összebékítenie például a lengyeleket az oroszokkal, vagy a szerbeketa horvátokkal. Azon dolgozott, hogy a lengyeleket a magyarok törekvései ellen hangolja,de ebben sem volt eredményes. A szláv kongresszust a prágai felkelés kitöréseszakította meg.Ugyanilyen fontos volt az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés megalakulása(Bécsben, majd a bécsi forradalom idején Kremsier-Kroměřížben), amelybe az 55 csehképviselő közé megválasztották Havlíčeket is. 1848-ban tehát, a Nemzeti Tanács (Národnívýbor) tagjaként, részt vett a politikai reformok előkészítésében. (Ennek munkálataival,az alkotmányozás túlzott lassúsága miatt, nem volt elégedett, csakúgy, mint a radikálisdemokraták. Úgy döntött, hogy az újságjával többet tud tenni a csehekért, ezértvisszaadta mandátumát, és visszatért a Národní noviny szerkesztéséhez.)Az 1848-as jogok közül a legfontosabbnak a sajtószabadságot tartotta. A sajtószabadsággyakorlati érvényesülésének következtében alapíthatta meg 1848 áprilisában aNárodní novinyt. Független, ellenzéki újságjának első cikkeiben kifejtette, hogy általanemzete javát és dicsőségét kívánja szolgálni, annak szabadsághoz vezető útját akarjaegyengetni, és a nemzet tagjait a szabadságra szeretné oktatni; ezáltal biztosít csehnyelvű közéletet és politikai fórumot. Így lapja a gyakorlati reformok és a polgári életcseh nyelvű szócsöve lesz. Bejelentette, hogy a cseh nemzet nem halt ki, nem tűnt el anémet tengerben. Lelkesen támogatta az 1848-as, bevezetett reformokat és az új alkotmányozógyűlést.A Národní novinyben megfogalmazta azokat az 1848-as általános nemzeti követeléseket,amelyeket a nemzeti liberálisok hangoztattak (mint a jobbágyság eltörlése, asajtószabadság, a gyülekezési és felekezeti jog), de hozzátette saját követeléseit és szellemiségétis (például a bíróságok függetlenségének követelését). Az ő követelései közöttvolt azon igény, hogy a cseheket a németekkel az élet minden területén egyenjogúsítsák,és a cseh korona országait (cseh, morva, sziléziai) egyesítsék. Az összevonásellen fellépőket a nemzet árulóinak, fő ellenségnek fogja tekinteni. A cseh koronaterületei ne maradjanak osztrák provinciák, hanem olyan formában kapjanak önállóságot,hogy Ausztria az önálló országok (vagy területek, tartományok) és nemzetek közösségeként,föderációvá alakuljon át. A tartományi berendezkedésre vonatkozóan pedigegykamarás parlamentet követelt, amelybe a polgárok minden fajtája, természetessúlyánál fogva, beválasztható, és szavazati joggal rendelkezik.A csehek egyenjogúsítását a németekkel úgy értelmezte, hogy mindegyik a magaterületén legyen szabad, és egyikük se akarjon ott többségi hatalmat, ahol kisebbségben