4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Hamberger Judit 81 Nemzeti programok: csehkus munka, munkálkodás fontosságát hirdette. Ezt a pragmatikus haza-szemléletet későbbikorok cseh politikusai hangoztatták és követték, sőt a gyakorlatban sikeresen megis valósították.Havlíček a vitában ébredt rá saját súlyának tudatára. 1846 januárjában új típusúpublicistaként nyilvánult meg. Csak arról írt, amiben ő maga hitt. Csak olyan nézeteketfogalmazott meg, amelyeken „átverekedte magát", s amelyeket azután teljes erejévelvédett és képviselt. Szerinte az újságnak az legyen az érdeke, hogy hozzásegítsen ajóhoz, és megszégyenítse a rosszat, ezáltal az egész haza lelkiismeretévé kell válnia.Számára az újságírás a nevelés, az oktatás eszközévé vált. Első újságja, a Pražské novinylapjain elmondta, hogy mindig is leghőbb vágya volt, hogy íróként hozzájárulhassonhazája felvirágoztatásához, gyarapításához. Az egész ország előtt, nyilvánosan ígéretettett arra, hogy a köz javát fogja szolgálni, mégpedig becsülettel.Ezekben az években folyt a vita arról, hogy mi a nemzet, a nemzetiség, a nemzetiidentitás. A cseh és a német nemzet elválasztásának hosszú folyamata is ebben az időszakbanzajlott. Ekkor alakult ki a nemzet etnikai felfogása. Ebbe a vitába úgy kapcsolódottbe, hogy újragondolta a cseh nemzet mibenlétét.13 A Slovan a Čech című terjedelmesírásában kiterjesztette a nemzet fogalmát a társadalom minden rendjére, a nemzetitársadalmi élet minden jelenségére (vagy ahogy ma mondanánk: az összes struktúrára).Nála a nemzet politikai egységként jelenik meg, amely világos ambíciókkal ésigényekkel lép fel. A nyelvi-kulturális nemzet fogalmával tehát nem elégedett meg,mert felismerte, hogy a nyelv, annak ápolása fontos ugyan, de nem minden; a nemzetiélet ennél jóval több, összetettebb. Ennek nyomán kezdte el építeni a tevékeny hazafiságideálját, aminek érdekében publicistaként propagandát is kifejtett.1850-ben (a Slovanban) Slovanská politika ('Szláv politika') című cikkében újragondoltaa szláv politikát. Megállapította: a nemzeti megújhodás korszaka döntött arról,hogy a csehek csehek és szlávok maradnak. A pánszláv mozgalmat áttekintve leszögezte,hogy az illúziók tömkelege mellett egészséges kiindulási pontja volt az agondolat, hogy a kedvezőtlen körülmények között az egymáshoz közel álló, rokonnemzetek azért fogjanak össze, hogy egymást győzelemre segítsék. Ezáltal vált a szlávsága cseh politika alapjává. De újra visszautasította az állami, vallási, kulturális ésnyelvi alapú szláv egységre irányuló álmodozásokat. Csak a konkrét helyzetekben egymásnaknyújtandó segítség gondolatát fogadta el.Az ausztriai szlávok helyzetét újragondolva megállapította, hogy Ausztria nem értettemeg saját szlávjait. Nem értette meg, hogy azok nem akarják elszlávosítani abirodalmat, csak azt akarják, hogy ők maguk szlávként megfelelő anyagi és kulturálisszintre juthassanak. Ha Ausztria ezt felfogta volna, mindenkinek hasznos lett volna, ésezzel maga mellé állította volna a török birodalomban szenvedő szlávokat is. Ausztriaazt sem tette helyesen, hogy saját szlávjai között viszályt szított (itt Havlíček elsősorbana szlovákokra, másodsorban a horvátokra gondolt.) Nem értette, hogy Ausztriamiért a német-magyar útra tért, amely szükségképpen kényszerítette a szlávokat ellenzékbe.A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy a két tábor kettévált, és a szlávok úgylátják, hogy aki nincs velük, az ellenük van. Így most a szlávok arra vannak kényszerítve,hogy megszervezzék magukat, és közösen lépjenek fel.A Slovanská politikában további feladatokat is kitűzte: felvázolta a csehek önszervezésénektovábbi lépéseit. Ennek a tevékenységnek a fő jelszava 'a németektől valófüggetlenség' legyen. Ezért a csehek tanuljanak angolul, franciául. A szláv összefogást