4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 8 Nemzeti programok: görögA tanulni, érvényesülni vágyó görögök útja ezért gyakran vezetett a Fejedelemségekbe,elsősorban pedig a bukaresti fejedelmi udvarba.Rigasz 1782-ig szolgálta patrónusát. Akkor Ipszilandisz fiai összeesküvési ügybekeveredtek, és külföldre menekültek, apjuk pedig Konstantinápolyba utazott, hogy tisztázzamagát. Ezt követően Rigasz egy elgörögösödött román bojárnál10 vállalt titkáriállást, majd négy évig az új fejedelem, a hírhedt Nikolaosz Mavrogenisz11titkára volt,akinek zsarnoki természete és módszerei viszolygással töltötték el, és hozzájárultak amonarchikus államrendről alkotott negatív véleménye kialakításához. Mindenesetre, azosztrák-orosz-török háború kitörésekor (1787) Mavrogenisz nevezte ki Craiova„kajmakam"-jává (katonai parancsnokává). Ebben az időben ismerkedett meg a fentebbmár említett Pazvanogluval, akinek világnézeti fejlődésére a jelek szerint nagyhatást gyakorolt, és aki a későbbiekben önállósulási törekvéseivel jelentős szerepet játszotta balkáni fejleményekben. Miután Mavrogenisz gyakorlatilag harc nélkül feladtaBukarestet, s ezért a szultán kivégeztette, Rigasz is elhagyta a fejedelemséget, és egyhavasalföldi görög tisztségviselő, a „Langenfeld bárója" címmel büszkélkedő12Hrisztodulosz Kirlianosz titkáraként folytatta karrierjét. 1790-ben elkísérte munkaadójátBécsbe. Mintegy öt hónapos bécsi tartózkodása alatt franciából lefordított és kiadottnéhány szerelmes történetet, német és francia munkák alapján írt egy természettudományikompilációt, és hozzáfogott Montesquieu A törvények szelleme című munkájánaklefordításához. Ez utóbbi fordítás befejezetlen és kiadatlan maradt, csak Rigasz egyleveléből tudunk róla - ez a levélbeli utalás mégis jelentős, mivel bizonyítja, hogyszerzőnk gondolkodása ezekben az években már erősen a felvilágosodás hatása alattállt, ezen belül pedig az államrend kérdései foglalkoztatták. 1791 elején visszatért Bukarestbe,és kereskedelmi vállalkozást alapított. Üzleti ügyeiből kifolyólag sokat utazott,főleg a Balkánon, 1794-ben megfordult Triesztben is. Ebben az időben már nyilvánvalóannem pusztán a felvilágosodás, de a francia forradalom eszméi is lelkesíthették.Valószínűleg ez a lelkesedés állt amögött, hogy tolmácsi feladatokat vállalt a forradalmiFranciaország bukaresti konzulja mellett. 1796-ban ismét Bécsbe érkezett, ahollázas írói tevékenységbe fogott, és elkezdte kiadni időközben elkészült, és kéziratbanmagával hozott műveit. Többek között megjelentetett egy nagy Görögország-térképet,Barthélemy abbé Anacharsisának görög fordítását, és egy további fordításkötetet, melyhárom népszerű nyugati szerző egy-egy művét tartalmazta.Rigasz még első bécsi tartózkodása során megismerkedett a Markidesz-Puliu testvérekkel,akiknek nyomdájuk volt a városban, és 1790-től kiadták a felvilágosodás eszméitterjesztő Efimerisz (Hírlap) című görög nyelvű lapot. Az Efimerisz, mely kezdettőlfogva, és gyakran a cenzúra szabta határokat feszegetve foglalkozott az oszmánuralom alatt élő görögök életével és felszabadulásuk kilátásaival, hamarosan Rigaszszellemi befolyása alá került. 1797 őszén aztán a Puliu nyomdában látott napvilágot azaz általa összeállított könyvecske, amelynek veszedelmes forradalmár hírnevét köszönhette,és amely lényegében politikai programját tartalmazta a majdan felszabaduló Görögországszámára. A könyv utolsó részében volt olvasható Rigasz híressé vált HarciIndulója, a Thuriosz, mely szinte azonnal közkedveltté vált a görögök, sőt fordításokbana Balkán többi népe körében is.