4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bényei Miklós 70 Nemzeti programok: magyarvégzett munka az egyén önmegvalósításának területe, az igazi boldogság forrása. Vi<strong>sz</strong>onylaghamar felismerte igazi hivatását; 1837 végén már arról tudatta meghitt barátját,Szalay Lá<strong>sz</strong>lót, hogy az imént idézett általános óhaj konkrét tartalmat nyert, éskifejezetten a hazához kötődött: „Eljött az idő, hol végre a nemzetnek, mely múltjahibáirul meggyőződött, irányt kell adnunk, s ez leend életem iparkodása." Sokoldalútehetségét, <strong>sz</strong>éles körű műveltségét, lenyűgöző olvasottságát e közösség <strong>sz</strong>olgálatának<strong>sz</strong>entelte, a magyarság anyagi és <strong>sz</strong>ellemi felemeléséhez kívánt hozzájárulni.Amikor az 1830-as évek végén az ifjú Eötvös a politikai pályára lépett, a magyaror<strong>sz</strong>ágipolitikai vezetőréteg előtt két súlyos feladat megoldása állt. Egyfelől a feudalizmuselmélyült válságának leküzdése, az or<strong>sz</strong>ág modernizációja, a polgárosodás folyamatánakfelgyorsítása. Másfelől a nemzeti önrendelkezés hatékony biztosítása, az o<strong>sz</strong>trákuralkodóház, tágabban a bécsi udvar, az ab<strong>sz</strong>olutista törekvések, valamint a nemzetijogaik megtartásáért, vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>erzéséért küzdő magyar rendek között fe<strong>sz</strong>ülő, időnkéntelsimuló, a reformkorra azonban ismét kiújuló ellentét tompítása, a nemzeti fejlődésérdekében megfelelő kompromis<strong>sz</strong>umok keresése. Ráadásul a belső fejlődést mégegy harmadik ellentmondás is terhelte: a nemzeti öntudatra ébredés közvetlen következményekénta soknemzetiségű államban egyre inkább <strong>sz</strong>embekerültek egymással amagyarok és a más ajkú népek.Eötvös mindhárom sorskérdésre a kor egyik uralkodó, progres<strong>sz</strong>ív ideológiai irányzata,a liberalizmus - vagy ahogy itthon nevezték: a <strong>sz</strong>abadelvűség - e<strong>sz</strong>merend<strong>sz</strong>erébentalálta meg a <strong>sz</strong>ámára leginkább elfogadható vála<strong>sz</strong>t. Tájékozódott más irányban is:megismerkedett valamennyi <strong>sz</strong>ámottevő gondolati struktúrával, egyebek között tanulmányoztaa konzervatív nézeteket, a kere<strong>sz</strong>ténység államelméleti tanait és a korai <strong>sz</strong>ocialistákírásait is. Bár elmélyülten, tárgyilagosan mérlegelte érveiket, és világosanlátta a létező, kibontakozó kapitalizmus árnyoldalait, mindig arra a következtetésrejutott, hogy igenis érdemes, sőt kell is vállalni a polgárosodás minden kockázatát, merta liberális elvek helyes alkalmazásával a ve<strong>sz</strong>élyek elháríthatók, a kapitalista fejlődésmegti<strong>sz</strong>títható a salaktól, súlyos hátrányai elkerülhetők, ily módon a társadalmi haladáscélja, az egyéni (individuális) <strong>sz</strong>abadság kiteljesedése elérhető.Leginkább hazánk polgári átalakulásának problémája foglalkoztatta. Már első or<strong>sz</strong>ággyűlésifel<strong>sz</strong>ólalásaiban és Kölcsey Ferenc felett tartott emlékbe<strong>sz</strong>édében, valamintművé<strong>sz</strong>ileg is értékes politikai es<strong>sz</strong>éiben (Vélemény a fogházjavítás ügyében, SzegénységÍrlandban,A zsidók emancipációja, Kelet Népe és Pesti Hírlap) egyértelműen állástfoglalt a polgárosodás <strong>sz</strong>ükségessége mellett, ezekből a műveiből már egy <strong>sz</strong>abadelvűreformprogram körvonalai rajzolódtak ki. Ezt fejle<strong>sz</strong>tette tovább a negyvenes évekközépső harmadában, amikor fiatal elvbarátaival, az ún. centralistákkal együtt tudományosalapossággal, a nyugati minták tudatos követésével kidolgozták egy sajátos polgárijövőkép meghatározó elemeit, mindenekelőtt az alkotmányosan központosított állam<strong>sz</strong>ervezet(innen az elnevezésük) ré<strong>sz</strong>letes tervezetét, miközben a hazai közvéleménnyelmegismertették a parlamenti kormányzás lényegét és mód<strong>sz</strong>ereit. Eötvös felsőházibe<strong>sz</strong>édeiben, a csoportjuk kezébe került Pesti Hírlap (1844-48) hasábjain, és amár említett Reform c. könyv lapjain fejtette ki nézeteit. Gyökeres változtatásokatakart: a túlhaladott feudális jogrend és politikai <strong>sz</strong>erkezet fel<strong>sz</strong>ámolását, a kapitalistafejlődés, a tőkés piacgazdaság útjában álló akadályok eltávolítását. Követelte a nemességkizárólagos politikai hatalmának, a kiváltságoknak, mindennemű előjogoknak és ahagyományos, <strong>sz</strong>erinte elavult nemesi vármegyerend<strong>sz</strong>ernek (a rendi municipalizmusnak)
Change language