Limes 59 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>lovénSzilágyi ImreIvan Cankar: Szlovénok és jugo<strong>sz</strong>lávok*1913. augu<strong>sz</strong>tus 21-én a ljubljanai/laibachi tartományi bíróság zárt tárgyaláson egyhetielzárásra ítélte Ivan Cankart (1876-1918), a <strong>sz</strong>lovénok talán legjelentősebb íróját.A vád <strong>sz</strong>erint Cankar az 1913. április 12-én a ljubljanai városházán, a fenti címmelmegtartott előadásán a büntető törvénykönyv 305. paragrafusa <strong>sz</strong>erint kihágást követettel a közrend és a köznyugalom ellen. Annak érdekében, hogy a per jelentőségét, azelőadáson, a rendőrségi kihallgatáson, majd a bíróságon elhangozottakat jobban megérthessük,át kell tekintenünk, hogy milyen megfontolások vezették a <strong>sz</strong>lovén értelmiségieketés a politikailag aktív <strong>sz</strong>lovénokat a hos<strong>sz</strong>ú 19. <strong>sz</strong>ázadban, különösen pedig a20. <strong>sz</strong>ázad elején.Történeti előzményekAz említett idő<strong>sz</strong>akban a nemzeti probléma iránt fogékony <strong>sz</strong>lovén értelmiségiekethárom - egymással lényegében <strong>sz</strong>oros ös<strong>sz</strong>efüggésben lévő - kérdés foglalkoztatta: a<strong>sz</strong>lovén nemzettudat állapota, az Au<strong>sz</strong>triához (a németekhez), illetve a dél<strong>sz</strong>lávokhozfűződő vi<strong>sz</strong>ony. A különböző o<strong>sz</strong>trák örökös tartományokban (Krajna, Karintia, Stájeror<strong>sz</strong>ág,I<strong>sz</strong>tria, a görzi grófság) élő, s a tartományi határok által egymástól elvála<strong>sz</strong>tott<strong>sz</strong>lovénok körében csak lassan alakult ki az egységes <strong>sz</strong>lovén nemzet tudata, azemlített idő<strong>sz</strong>ak kezdetén ugyanis (de még később is elég sokáig) meghatározó volt atartományi hovatartozás élménye. Anton Tomaž Linhart (1756-1795) volt az első, akiVersuch einer Geschichte von Krain und den übrigen Länder der südlichen SlavenOesterreichs című 1788-179l-ben megjelent művében arról írt, hogy az említett tartományokbanélő <strong>sz</strong>lávok egy nép, a <strong>sz</strong>lovén nép ré<strong>sz</strong>ei. 1809-ben a nyelvé<strong>sz</strong> JernejKopitar (1780-1844) mutatta ki Grammatik der slavischen Sprache in Krain, Kärntenund Steyermark című művében, hogy az e tartományokban be<strong>sz</strong>élt nyelv a nyelvjárásikülönbözőségek ellenére is egy nyelvnek tekintendő. A 19. <strong>sz</strong>ázad hú<strong>sz</strong>as—harmincaséveiben megindult az egységes <strong>sz</strong>lovén irodalmi nyelv kialakításának folyamata, s abonyolult társadalmi-gazdasági-kulturális folyamatok, illetve a <strong>sz</strong>lovén értemiségiekküzdelme eredményeképpen, <strong>sz</strong>ámos nehézség közepette, de a 19-20. <strong>sz</strong>ázad fordulójatáján többé-kevésbé meg<strong>sz</strong>ilárdult az egységes <strong>sz</strong>lovén nemzettudat.A nemzettudat megerősítését ré<strong>sz</strong>ben nehezítette ugyan a németekhez és a dél<strong>sz</strong>lávokhozfűződő vi<strong>sz</strong>ony, ugyanakkor hozzá is járult e nemzettudat kikristályosodásához.Az Au<strong>sz</strong>triához (a németekhez) fűződő vi<strong>sz</strong>onynak négy fontos aspektusa volt. Azelső az úgynevezett au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus. Erről az ideológiáról a történettudomány a következőtállítja: „Az au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus az 1820-as években kialakult kulturális, majd* Ké<strong>sz</strong>ült az OTKA T043186 <strong>sz</strong>ámú kutatásának keretében.
Szilágyi Imre 60 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>lovénegyre inkább határozott politikai formát öltő irányzat volt a birodalmat lakó <strong>sz</strong>lávnépek körében, mely a Ján Kollár nevével fémjelezhető <strong>sz</strong>láv kölcsönösségi tan, s akezdettől fogva leginkább a lengyel emigrációra korlátozódó messiani<strong>sz</strong>tikus <strong>sz</strong>lávizmusirányzatával <strong>sz</strong>emben az 1840-es évek végére domináns áramlattá vált a HabsburgBirodalom <strong>sz</strong>láv nemzetiségei politikai elitjének körében. Első klas<strong>sz</strong>ikus alakjai közötta <strong>sz</strong>lovén Bartholomäeus Kopitárt, a lengyel (sic!) Jósef Dobrovskyt, (sic!) a csehFrantišek Palackýt, a <strong>sz</strong>lovák Pavel Josef Šafárikot <strong>sz</strong>okás <strong>sz</strong>ámon tartani. Kopitárelképzelései <strong>sz</strong>erint Au<strong>sz</strong>triát kell Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág ellenében a <strong>sz</strong>láv kultúra és nemzetiségközpontjává tenni, csak ez biztosíthatja az európai civilizációhoz kapcsolódva kultúrájafejlődését."'A <strong>sz</strong>lovénok ehhez két dolgot te<strong>sz</strong>nek hozzá. Egyré<strong>sz</strong>t azt, hogy valójában Linhartvolt az au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus első megfogalmazója, hi<strong>sz</strong>en említett könyvének másodikkötetében azt állította, hogy a Habsburg Monarchiát <strong>sz</strong>láv államnak kellene tekinteni,mivel abban relatív többségben a <strong>sz</strong>lávok vannak.2 Másré<strong>sz</strong>t az au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmus lényegétabban látják, hogy ezen nézet képviselői <strong>sz</strong>erint Au<strong>sz</strong>triának a Linhart általemlített tény miatt a <strong>sz</strong>lávokat az állam egyenjogú elemének kellene elismernie, lehetővékellene tenni <strong>sz</strong>ámukra az önálló és zavartalan nemzeti, kulturális és gazdasági fejlődést.Többen úgy vélik, hogy ez lényegében a Monarchia föderalizálásának igényétjelentette.1A második aspektus az a nyomokban már az 1830-as években megjelenő, de egé<strong>sz</strong>enhatározottan 1848-ban megfogalmazott igény volt, hogy az o<strong>sz</strong>trák csá<strong>sz</strong>ár a különbözőtartományokban élő <strong>sz</strong>lovénokat egyesítse egyetlen (lehetőleg csak <strong>sz</strong>lovénoklakta) tartományba. Ebben az évben több <strong>sz</strong>lovén értelmiségi fogalmazott meg egymáshoznagyon hasonló követelést, amelyekben egyebek között azt igényelték, hogy azígy kialakított tartományban a <strong>sz</strong>lovén nyelv az iskolákban és a hivatalokban rendelkezzenugyanolyan jogokkal, mint amilyenekkel a németek által lakott tartományokbana német nyelv rendelkezik. Ezeket a követeléseket a későbbiekben az EgyesültSzlovénia (programja) néven emlegették. Ezt a követelést a bécsi udvar egé<strong>sz</strong>en 1918-ig nem teljesítette, de a legtöbb <strong>sz</strong>lovén az egé<strong>sz</strong> idő<strong>sz</strong>ak végéig ennek a programnakmaradt a híve, s ez a program még ma is irányadó a <strong>sz</strong>lovénok <strong>sz</strong>ámára.4A harmadik aspektus bizonyos mértékig az au<strong>sz</strong>tro<strong>sz</strong>lávizmusnak, illetve az EgyesültSzlovénia programjának módosított változata, a trializmus volt. A Monarchiatrialista-föderalista jellegű átalakítását többen is megfogalmazták. Egyré<strong>sz</strong>t az o<strong>sz</strong>trák-magyarkiegyezés idején a csehek, akik azt igényelték, hogy a Monarchiát ne dualista,hanem trialista alapon alakítsák át, amelynek harmadik egysége a csehek általlakott terület lett volna. Másré<strong>sz</strong>t a horvátok, akik azt <strong>sz</strong>erették volna, ha az a bizonyosharmadik ré<strong>sz</strong> az O<strong>sz</strong>trák-Magyar Monarchia területén élő dél<strong>sz</strong>lávokat egyesítette volnaegyetlen egységbe.5 A <strong>sz</strong>lovénok maguk (mindenekelőtt a katolikus Néppárt politikusai)a trializmust elsősorban az 1908 és 1918 közötti idő<strong>sz</strong>akban ha<strong>sz</strong>nálták, alapvetőenabban az értelemben, hogy miképpen kapcsolódhatnának bele a <strong>sz</strong>lovénok ebbe, aMonarchia dél<strong>sz</strong>lávjait ös<strong>sz</strong>efogó új, de a Monarchia ré<strong>sz</strong>ét képező, tehát a Monarchiánbelül maradó egységbe.6A németekkel kapcsolatos negyedik aspektus a <strong>sz</strong>lovénok abbéli félelme volt, hogya jelentős <strong>sz</strong>ámbeli túlsúllyal, rendkívüli gazdasági hatalommal és komoly kulturáliseredményekkel bíró németek erő<strong>sz</strong>akos és <strong>sz</strong>elíd mód<strong>sz</strong>erek felha<strong>sz</strong>nálásával, de végülis as<strong>sz</strong>imilálják majd a kis lét<strong>sz</strong>ámú <strong>sz</strong>lovénokat.