11.07.2015 Views

4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Sokcsevits Dénes 54 Nemzeti programok: horvátbe<strong>sz</strong>édeiben (valamint cikkeiben, politikai röpirataiban) felsejlett egy harmadik közjogimegoldás: a teljesen független, vagy a Habsburg államalakulat egé<strong>sz</strong>éhez csak laza<strong>sz</strong>álakkal, valamilyen per<strong>sz</strong>onáluniót formájában kötődő, Au<strong>sz</strong>triával és Magyaror<strong>sz</strong>ággalminden tekintetben egyenrangú Horvátor<strong>sz</strong>ág képe.6 Bár Kvaternik erre vonatkozójavaslatát, közjogi-alkotmányos tervezetét nem fogadta el a horvát <strong>sz</strong>ábor (csak Starčevićtámogatta), e két politikus nézetei mégis nagy hatással voltak a jelenlevőkre, s idővel -igaz, sok-sok év múltán - a horvát társadalom egyre <strong>sz</strong>élesebb rétegei kezdtek rokon<strong>sz</strong>envezniaz önálló Horvátor<strong>sz</strong>ág gondolatával (voltaképpen a különálló horvát nemzet,illetve nemzetállam e<strong>sz</strong>méjének terje<strong>sz</strong>tésében értek el a jogpártiak a dualista kor<strong>sz</strong>akbantényleges sikereket, mind Horvát-Szlavónor<strong>sz</strong>ág, mind Bo<strong>sz</strong>nia és Dalmáciaterületén). Noha Kvaterniknek tudomása volt arról, hogy az emigráns Kossuth elfogadtavolna egy önálló horvát állam gondolatát, per<strong>sz</strong>e azzal a feltétellel, ha Au<strong>sz</strong>triával<strong>sz</strong>emben Magyaror<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>övetségese lett volna, első önkéntes <strong>sz</strong>áműzetése idején a horvátpolitikus mégis bizalmatlan volt a magyarokkal <strong>sz</strong>emben, s ellenezte a horvátmagyarbarátkozást mindaddig, amíg magyar ré<strong>sz</strong>ről garanciát nem adnak a horvátnemzeti igények kielégítésére.7 Kvaternik 1859-ben francia nyelven (névtelenül) kiadottbrosúrája (La Croatie) pedig nem kis mértékben az 1848-as horvát nemzeti célokés tevékenység védelmében, a magyar emigráció által a horvátokkal <strong>sz</strong>emben hangoztatottvádak ellenében íródott. Kvaternik hazatérése után is ellenezte a magyar-horvátközeledést és feladatának érezte, hogy az 1860 táján - a neoab<strong>sz</strong>olutista rezsim éveialatt kialakult - általános magyarbarát hangulatot a horvát közvéleményben megváltoztassa.Ez nem volt könnyű feladat, különösen miután kitudódott, hogy Kvaternik(amúgy dualizmus ellenes) politikai céljai érdekében kapcsolatba lépett a bécsi kormányzattal.Szívós munkával és Strossmayer püspök anyagi segítségével azonban 1861-ben két kiadványban is a művelt horvát közönség elé tárta elképzeléseit. Az egyik,1861 januárjában megjelent mű horvát nyelven íródott, míg a másik, ugyanazon évfebruárjában kinyomtatott könyvecske németül, hogy Horvátor<strong>sz</strong>ágon kívül is megismerhesséka horvát államiságról, illetve a magyar-horvát vi<strong>sz</strong>onyról vallott nézeteit.1860 végén, s 1861 elején a magyar sajtóban olyan írások jelentek meg, illetve olyanmegnyilatkozások hangzottak el a Dráva másik partján, amelyek megkérdőjelezték ahorvát igények létjogosultságát, vagy sértették a horvát érdekeket. Ezekre vála<strong>sz</strong>oltKvaternik 1861 februárjában egy nagy ös<strong>sz</strong>efoglaló, német nyelvű munkában. A Dashistorisch-diplomatische Verhältniss des Königreichs Kroatien zu der ungarischenSt.Stephans-Krone című műben a közös magyar-horvát történelemről olyan képet festett,amely több vonásában még a magyar-horvát ellentétektől hangos illirizmus korábanis ismeretlen volt.8 Kvaternik e műve le<strong>sz</strong>ámolás a magyar-horvát történelmi barátságnaka neoab<strong>sz</strong>olutizmus alatt feléledt e<strong>sz</strong>méjével, s nem titkolt célja az említettpozitív kép lerombolása, mert az önálló, s Bécshez, Pesthez csak laza <strong>sz</strong>álakkal kötődőHorvátor<strong>sz</strong>ágról <strong>sz</strong>óló koncepciójába semmiféle magyarokkal kötendő unió nem fértbele. Kvaternik nem csupán tagadta a reálunió bármiféle formájának létezését az elmúlthét és fél év<strong>sz</strong>ázadban, hanem az egé<strong>sz</strong> magyar-horvát együttélést úgy állította be, minta horvátság <strong>sz</strong>üntelen harcát a magyarok ellen belső önállósága és állami léte megvédéseérdekében. E célból pl. a Zsigmond korabeli véres trónvi<strong>sz</strong>ályokat egyértelműenmagyarellenes horvát függetlenségi harcnak állította be, de <strong>sz</strong>erinte még Mátyással<strong>sz</strong>emben is önállóságukért küzdöttek a horvát urak. Bizonyítékait mindkét fő állításáraaz ötvenes években - főleg Kukuljević és Rački által - kiadott horvát történeti forrá-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!