4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Csaplár Krisztián 47 Nemzeti programok: albánVreto - fáradozott a kérdés megoldásán. Vasa kidolgozott egy saját rendszert, amelybena sajátos albán hangokat is latin betűkkel adta vissza (több korabeli javaslat asajátos hangokra vagy a görög ábécéből kölcsönzött betűket a latin ábécébe, vagy különbözőmódszerekkel kreált hozzájuk megfelelőket). Ezzel kapcsolatos nézeteit többpublikációban is nyilvánosságra hozta, bár elfogadtatnia nem sikerült. 1878-ban Konstantinápolybanjelent meg anonim kiadásban L'alphabet latin appliqué à la languealbanaise című 16 oldalas brosúrája, amelyben frappánsan foglalta össze érveit a latinábécé előnyei mellett. A hosszas viták 1879-től egy új, az albán nyelvű publikálástcélul kitűző szervezetben folytatódtak.54 A társaság kiadott egy nyelvkönyvet, amelyhezaz előszót Pashko Vasa írta (Alfabetare. Shqynia e shqyptar - Abécés könyv. Albániaés albán).Szükségesnek érezte, hogy az ábécé és a nyelv problémáival a szélesebb európaiközönség is megismerkedjen, ezért miután hosszasan tanulmányozta anyanyelvét, többalbán nyelv- és nyelvtankönyvet jelentetett meg Európában, a legjelentősebbet 1887-ben.55Vasa a liga 188l-es bukása után is hűségesen szolgálta tovább a birodalmat, aminekjutalmaként 1883-ban Libanon kormányzójává nevezték ki (különböző nemzetközi szerződésekalapján ezt a posztot katolikusokkal kellett a birodalomnak betöltenie). A pasautolsó éveit Bejrutban töltötte. 1892. június 29-én halt meg. Az albán nemzetipantheonban betöltött szerepére jellemző, hogy minden később ismertté vált Rilindjapolitikust és gondolkodót vele legitimálja az albán történetírás (pl. „vele dolgozottIsmail Qemali is"). Földi maradványait a Prizreni Liga centenáriumán szállíttatta hazaaz albán állam Shkodrába.Jegyzetek1 Rilindja (alb.): (nemzeti) újjászületés; az albán történetírás így nevezte el az 1878-1912 közöttitörténelmük időszakát.2 „Conju, shqyptar, prej gjumit conju,Të gjith si vllazën n 'nji bes shtrëngonju,E mos shikjoni kish e xhamija,Feja e shqyptarit asht shqyptarija!"(Részlet Pashko Vasa: O moj Shqypni, e mjera Shqypni - Hej Albánia, szegény Albánia című művéből,saját fordításom)3 Eredeti cím: Čtude sur l'Albanie et les Albanais. Istanbul, 1879. Későbbi cím: La verité sur l'Albanieet les Albanais. Paris, 1879.4 The truth on Albania and the Albanians. Historical and critical study. London, 1879.; Albanien und dieAlbanesen. Zur griechische Frage. Eine historisch-kritische Studie. Berlin, 1879.; Arnâvudluq vaarnâvudlar. Stambol, 1879.; Az Albaniasz című lap hasábjain. Faensen, Johannes: Die albanischeNationalbewegung. Berlin- Wiesbaden, Otto Harrassowitz, 1980. 150. o. a továbbiakban: Faensen.5 Kaleshi, Hassan: Vasa, Pashko. In: Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas. Hrsg.:Mathias Bernath und Karl Nehring. Band 4. München, 1981. 388. o. (a továbbiakban: Kaleshi)6 The truth on Albania and the Albanians. Historical and critical issues by Wassa Effendi. Introduction byRobert Elsie. London, Centre for Albanian Studies. 1999.i. o. (a továbbiakban: Elsie)7 Faensen 149. o.8 A velencei harcokról írta meg La mia prigionia című munkáját 1850-ben. Faensen 149. o.9 Kaleshi 388. o.10 La Bosnie etl'Hercégovinependant la mission de Djevdet efendi. Par Pasco Wassa efendi. Constantinople,Imprimérie dz „Courrier d'Orient", 1865.; a könyv később szerbhorvátul is megjelent: Bosna iHercegovina za vreme misije Dževdet efendije. Sarajevo, 1958.11 Esquisse historique sur le Monténégro d'apres les traditions de l'Albanie. Constantinople, 1872.12 Historia e popullit shqiptar II. (1830-1912). Red.shkencor: Prifti, Kristaq. Tiranë, Botimet Toena,2002. 126. o. (a továbbiakban: Historia)