4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Csaplár Krisztián 45 Nemzeti programok: albánVasa ezek után az - azóta nemzeti karakterként a kollektív tudatba beépült - albánjellemet mutatja be az európai olvasónak. Az albán nép sosem tűrte az alávetettséget,jogaiért mindig megküzdött. Éppen ezért - a többi balkáni néppel szemben - nemvesztette el jogát a fegyverviselésre. Az albán, harcos és becsületes, aki mindig tudta akötelességét: a hazát fegyverrel is meg kell védeni. Vasa itt köti össze az albánok alávetettségetnem tűrő tulajdonságát - ami az oszmánok ellen is irányult! - a Törökországhozvaló feltétlen hűséggel is: a Sipka szoros ütközeteiben az albán zászlóaljak állták alegjobban a sarat, vállt vállnak vetve küzdöttek a birodalomért." A könyv másodiktörténeti vonala az Oszmán Birodalommal fennálló albán kapcsolatokat vizsgálja ésjavaslatot tesz az albánok jövendőbeli kormányzását illetően -ez utóbbi egyben egyfajtanemzeti programként is értelmezhető.Szkander bég halálát követően az albánok nyakas szembenállásuk mellett a birodalomleghűbb hívei is lettek. A 16. századtól kezdve a legnagyobb nagyvezírek, államférfiakés katonai parancsnokok - a szultán hatalmának oszlopai - albánok voltak. Vasaaz oszmánokhoz való hűség és elkötelezettség mellett mondanivalójának másik szálátsem engedi el. A könyvében már korábban emlegetett Szkander bég mellett szót ejt a19. század eleji „albán államélményekről" is, Janinai Ali pasa és Bushati Musztafa pasaszemélyeiről is.34 A két nagyhatalmú pasa egyesíteni tudta területeinek albán törzsfőnökeit,klánvezetőit és bejeit, függetlenül azok felekezeti hovatartozásától. Hatalmuk csúcspontjánazonban egymás riválisaivá váltak,35 és sok kárt okoztak a szultánnak. Vetélkedésükbenaz albánok nem szívesen vettek részt uralkodójukkal szembeni hűségük miatt.36A népszámlálás hiányában Vasa által 1,8-2 millió főre37 becsült albánság a birodalomban1831-ig két vilajetben élt: a janinai és a shkodrai vilajet egyben a geg és toszknyelvjárásban beszélő albánság adminisztratív kettéválasztását is jelentette.Az albánok újabb konfliktusai a birodalommal a Tanzimát meghirdetésekor kezdődtek.A kormányzással megbízottak az új közigazgatási rendszernek és maguknaknem tudtak tekintélyt szerezni. A régi berendezkedést sikeresen felszámolták, hogy újadminisztrációt és törvényeket vezethessenek be. Ez utóbbit azonban nem sikerült megvalósítaniukés így Albánia az örökösen változó kormányzatok, kísérletek, terv nélküliváltozások és vezérgondolat nélküli intézkedések színhelye lett. Az emberek szemeelőtt két dolog lebegett: a múlt biztos rendje, illetve a jelenben való csalódás és abizonytalan jövő.38A hivatalnok Vasa véleménye szerint emiatt az albánoknak nem maradt más hátra,minthogy - bár a szultánt továbbra is tisztelték és szerették („jó király, rossz hivatalnok"felfogás) - bizalmatlanul fogadják a Konstantinápolyból küldött hivatalnokokat,illetve „idegeneket", akik sem a nyelvet, sem a szokásokat nem ismerték. Ennek eredményeképpenegyre rosszabb lett a helyzet; a végén már az albán területekre vezényelthivatalnokok sem ismerték az új közigazgatás elveit. Minden tönkrement: a közigazgatás,gazdaság, oktatás; minden területen tájékozatlanság uralkodott.39 A hivatalnokokalkalmatlanok voltak, a reformokat következetlenül vezették be, és a lakosság nemértette az új törekvéseket. Albánia pedig - mivel pl. Szerbiát és Montenegrót elkerültéka reformok - a birodalom kísérleti színtere lett.40Öt évszázad bebizonyította, hogy az albánoknak jó az oszmánokkal, a jövőjük ésjólétük a birodalom jövőjével és jólétével van összekapcsolódva. Csak a szultán ellenségeimondhatták azt, hogy az albánság le akar válni, és függetlenedni akar. Ez azon-