4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Csaplár Kri<strong>sz</strong>tián 43 Nemzeti programok: albánvédelmében fellépő Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ágtól is. Ezzel <strong>sz</strong>emben az albánok többsége jól integrálódotta birodalomhoz, nagyré<strong>sz</strong>t o<strong>sz</strong>mán tudatú volt. Vallásukat tekintve kb. 70%-banmu<strong>sz</strong>limok15, kb. 20%-ban ortodoxok és 10%-ban katolikusok voltak. Nyelvük semvolt egységes: az é<strong>sz</strong>aki albánok geg, a déli albánok to<strong>sz</strong>k nyelvjárásban be<strong>sz</strong>éltek,amelyek több alnyelvjárásra bomlottak. A földrajzi adottságok és az utak hiánya miatta kommunikáció is rendkívül nehéz volt az albánok által lakott vidékeken. Egy<strong>sz</strong>óval:<strong>sz</strong>inte semmi nem volt, ami alapul <strong>sz</strong>olgálhatott volna a közös nemzettudat kialakításához.Azaz mégiscsak: az albánok rendkívül erős etnikai tudata. Az egymással gyakranharcban álló albán törzsek, klánok és családok pontosan tudták, hogy ők azok, akikérthetően be<strong>sz</strong>élnek (vö. albán: shqiptar), azaz, akiknek közös a <strong>sz</strong>ármazása.'6 Mindemellettaz albánságnak gyakorlatilag nem volt <strong>sz</strong>ámottevő értelmiségi rétege, amelyzá<strong>sz</strong>lajára tűzhette volna a nemzeti modernizáció jel<strong>sz</strong>avát. Igaz, erre addig nem is volt<strong>sz</strong>ükségük. Az albánok alapvetően jól érezték magukat a birodalomban (amely eltűrte,hogy saját íratlan <strong>sz</strong>okásjogaik <strong>sz</strong>erint éljenek) s csak a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos népek fegyveresfenyegetése, illetve egyes ti<strong>sz</strong>tán albán területek elve<strong>sz</strong>tésétől való félelem váltott kibelőlük ellenreakciót, és indította útjára a nemzeti mozgalmat.1878-ban világossá vált, hogy az O<strong>sz</strong>mán Birodalom nem tudja megvédeni európaiterületi egységét. A magukat fenyegetve érző albánok ekkor olyat tettek, amit addigitörténelmük során még soha: vallásra való tekintet nélkül ös<strong>sz</strong>efogtak területeik védelmébenés megalapították a Prizreni Ligát (Lidhja e Prizrenit). Miközben a liga a Balkán-fél<strong>sz</strong>igeten<strong>sz</strong>ervezte meg a <strong>sz</strong>étesett o<strong>sz</strong>mán közigazgatás helyébe saját admini<strong>sz</strong>trációjátés alakította meg saját fegyveres erejét, addig Konstantinápolyban az ottanialbán nemzetiségű mini<strong>sz</strong>tériumi ti<strong>sz</strong>tviselők is létrehoztak egy <strong>sz</strong>ervezetet: KözpontiBizottság az albán nemzet jogainak védelmére (Komitet qendror për mbrojtjen e tëdrejtave të kombësisë shqiptare). Pashko Vasa mindkét <strong>sz</strong>ervezet <strong>sz</strong>ületésénél bábáskodott,alelnöki minőségben mégis leginkább az utóbbiban ját<strong>sz</strong>ott <strong>sz</strong>erepe volt meghatározó.171878 márciusában, San Stefano után ugyanis az albán nép nevében a konstantinápolyiangol nagykövetségnek címezve memorandumot írt, amelyben autonómiátkövetelt, illetve <strong>sz</strong>ót emelt az albánlakta területek feldarabolása ellen. 1878. június 20-án <strong>sz</strong>intén ő volt az, aki Sami Frashërivel, a Rilindja legnagyobb albán politikai teoretikusával,18kidolgozott egy újabb - francia nyelvű - memorandumot, amely AndrássyGyulán kere<strong>sz</strong>tül a berlini kongres<strong>sz</strong>us tárgyalóa<strong>sz</strong>talaira került.19Az o<strong>sz</strong>mán admini<strong>sz</strong>tráció Pashko Vasát 1879-ben Edirnébe helyezte, a vilajet tanácsába.Itt már hivatalosan is együtt dolgozhatott Ismail Qemallal. Még ebben az évbenmegkapta a pasa címet is.Az igazság Albániáról és az albánokról című könyvét feltehetőleg még 1878-bankezdte írni.20 A mű célja az volt, hogy felhívja Európa figyelmét egy elfeledett népre,egy olyan népre, amelyhez a <strong>sz</strong>erző is tartozik, és amelynek egyetlen örökségét éssajátosságát, a hagyományait és kultúráját ve<strong>sz</strong>ély fenyegeti.21 A könyv alcíme utalarra, hogy az írás a görög kérdéshez <strong>sz</strong>eretne adalékot nyújtani, valójában azonbanennél többről van <strong>sz</strong>ó; Vasa gondolatainak egyik történeti vonulata az albán-görögkapcsolatokat vizsgálja.Vasa világos határt akar húzni a két nép közé, hogy egyértelmű legyen: az albánoknem görögök. Egy rövid - Hérodoto<strong>sz</strong>ra, Ptolemaio<strong>sz</strong>ra stb. hivatkozó - rövid bevezetőután a <strong>sz</strong>erző az úgynevezett pelazg eredet elméletét ismerteti. Ezek <strong>sz</strong>erint a maialbánok Görögor<strong>sz</strong>ág első lakóitól, a pelazgoktól - akiknek <strong>sz</strong>okásai az epirótáknál és
Change language