4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Limes 41 Nemzeti programok: albánCsaplár KrisztiánPashko Vasa,a Rilindja1 első politikai teoretikusa„Ébredj, albán, ébredj az álmodból,Tegyünk mindnyájan, mint testvérek közös esküt,Ne nézzetek templomot és mecsetet,Az albánok hite az albánság!"(Pashko Vasa: Ó Albánia, te szegény Albánia!)2Amikor a korabeli nagyhatalmak Andrássy Gyula osztrák-magyar külügyminiszterkezdeményezésére eldöntötték, hogy Berlinben kongresszust hívnak össze az 1877-benkitört keleti válság megoldására, az európai közvélemény előtt már nem volt ismeretlena Balkán népeinek a saját nemzetállam megteremtésére irányuló törekvése. A görögök,szerbek, románok, illetve bolgárok nemzeti újjászületését a napi politika iránt érdeklődőeurópai olvasó pontosan nyomon követhette a sajtó tudósításain, illetve a balkánihazafiak nyugati nyelveken megjelentetett írásain keresztül. Azzal is tisztában lehetett,hogy az egyes népek politikusai és értelmiségei milyen kérdésekkel szembesültek azegységes nemzettudat és nemzeti állam megteremtésével kapcsolatban, illetve, hogy avallásra, anyanyelvre stb. támaszkodva milyen stációkat kellett végigjárniuk ennek felépítéséhez.1878-ban így nem lehetett meglepetés az sem, hogy a nagyhatalmak berlini kongresszusána balkáni keresztény népek képviselői részt vehettek - ha a döntésekbe nem isszólhattak bele. A félsziget népeinek sorában utoljára, de az Oszmán Birodalom muszlimjaiközül első ízben, egy újabb nép nagyon kicsiny értelmisége is helyet követelt magánaka balkáni kérdést illetően. A szomszéd népek addig jól bevált stratégiáját követve, Vasapasa, egy albán nemzetiségű török hivatalnok francia nyelven írt könyvével az európaiközvélemény elé vitte népének ügyét is. Az igazság Albániáról és az albánokról3 címűmunka később angol, német, török és görög fordításban4 is megjelent, ami egy jólszervezett akciót sejtet a publikáció mögött5.Az albán kérdést kontinens-szerte ismertté tevő Pashko Vasa (alias Wassa Effendi,Vasa pasa, Vasa Shkodrani pasa) 1825-ben született az észak-albániai Shkodrában,katolikus családban. Nem tudni, hogy hova járt iskolába, feltehetőleg autodidakta módonszerezte be ismereteit és ily módon tett szert műveltségre is. Az olasz, francia(ezeken a nyelveken publikált is) és török nyelvet már korán elsajátította, később görögülés arabul is megtanult. Nyelvismeretének és jó felfogásának köszönhetően 1842 és1847 között a shkodrai angol konzulátuson alkalmazták.6 Itt tanult meg angolul ésszerbül. 1848-ban a sikertelen nápolyi forradalom menekültjeinek egy része Shkodrábanállapodott meg. Az olasz hazafiak ismertették meg Vasát a romantikus és forradalmieszmékkel. Az ő hatásukra utazott 1849-ben Velencébe, hogy részt vegyen az osztrákokelleni forradalomban. A Velencei Köztársaság oldalán harcolt a Marghera melletticsatában (1849. május 4.), amit a forradalmárok kitüntetéssel honoráltak.7 Az osztrákok1849. augusztus 28-i bevonulása után először Anconába, majd Isztambulba menekült.8