4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bada Zoltán 36 Nemzeti programok: szerbnasztia és Nikola Pašić háborús kormányzata a balkáni háborúkat, valamint az elsővilágháborút lezáró nemzetközi diplomáciai folyamatok keretében.70A sors fintora, hogy összességében nézve a 20. századi jugoszláv egységállam aszerbek számára óriási történelmi csalódást okozott. A történelem által feljegyzett valamennyijugoszláv állam fennállása idején átélt királyi, titói és miloševići diktatúra, amásodik világháborús és a századvégi belháborús tömegpusztítások, az ideológiai színezetűcsetnik-partizán ellentétek kínos hagyatéka, a „megoldhatatlan" koszovói krízis,valamint a regionális megosztottságok következtében a szerbség napjainkban ismét nagyontávol áll az örökké áhított nemzeti egységállam realitásaitól. A nemzet szellemiegységét - akárcsak a török hódoltság hosszú évszázadaiban - gyakorlatilag most iscsupán a szerb ortodox egyház tudja egymagában szimbolizálni.A jelen tanulmány írója nem vállalkozott arra, hogy jóslatokba bocsátkozzon a szerbtársadalom jövőjét és távlatait illetően. Csak jóhiszeműen reméli, hogy a 20. századfolyamán átélt megannyi válságból és megpróbáltatásból okulva a szerbség valamikorelindul a szó nemesebb értelmében vett nemzeti, politikai és szellemi megújulás, valaminta vele együtt élő nemzetek iránt tanúsított nagyobb fokú tolerancia irányába! Atanulmány központi témáját képező 1844. évi Načertanije pedig kerüljön csak vissza atörténettudomány körébe, abba a közegbe, ahol kizárólag történelmi forrásként, nempedig aktuál-, napi-politikai vitairatként fogják kezelni.Jegyzetek1 „Van otadžbine narod nema ni života niti istorije". Ld.: Simeunović, Dragan: Garašaninova vizijazajedničke otadžbine. In Uő: Izriznice otadžbinskih ideja : Slobodarski međaši naše političke misli 19.veka. Beograd, 2000, 7, 29. p. a továbbiakban: Simeunović (2000)2 IlijaGarašanin életéről és pályafutásáról ld.: Stranjaković, Dragoslav: Ilija Garašanin : rukopis. InArhiv Srpske akademije nauka i umetnosti, br. 14.233; Ljušić, Radoš: Ilija Garašanin (1812-1874). In:Kostić, Zvonimir (ured.): Sto najznamenitijih Srba. Beograd, 1993 (2. kiadás: 2001.), 180-186. p.;MacKenzie, David: Ilija Garasanin : Balkan Bismarck. Boulder (Colorado), 1985.; Mekenzi, Dejvid:Ilija Garašanin, državnik i diplomata. Beograd, 1987.; Stojančević, Vladimir (ured.): Ilija Garašanin(1812-1874): Zbornik radova sa međunarodnog naučnog skupa odr•anog 9. i 10. decembra 1987.povodom 175. godišnjice rođenja. Beograd 1991. (tovább: Ilija Garašanin (1812-1874)...: Ez utóbbibanld. David MacKenzie szerb nyelvű tanulmányát: Ilija Garašanin, srpski narodni vođ, 1843-1867.,187-207. p. a továbbiakban: Mekenzi (1991).3 Legrészletesebben: Ljušić, Radoš: Knjiga o Načertaniju : Nacionalni i državni program KneževineSrbije (1844). Beograd, 1993. A továbbiakban Ljušić (1993); Ekmečić, Milorad: Evropska pozadina„Načertanija" Ilije Garašanina 1844. In Uő.: Dijalog prošlosti i sadašnjosti: Zbornik radova. Beograd,2002, 95-135. p. a továbbiakban: Ekmečić (2002). Rövid magyar szintézisét ld.: Ress Imre: IlijaGarašanin magyar politikájának nemzetközi háttere (1848. március - 1849. február). In Uő: Kapcsolatokés keresztutak : Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában. Budapest 2004, 135-136.p. a továbbiakban: Ress (2004)4 Ress (2004) 135. p.5 Bataković, Dušan: Nova istorija srpskog naroda. Beograd, 2002, 67, 87. p. Ld. még: Zirojević, Olga:Tursko vojno uređenje u Srbiji 1459-1683. Beograd, 1974.6 Ljušić (1993) 45. p.; Simeunović (2000) 9. p.7 Karađorđe elképzeléseit és terveit ld.: Ljušić (1993) 44-49. p.; Ljušić, Radoš: Srpska, velikosrpska ijugoslovenska državna politika Srbije (1804-1918). In Krestić, Vasilije - Nedić, Marko (ured.):Velika Srbija - istine, zablude, zloupotrebe: Zbornik radova sa Međunarodnog naučnog skupa održanogu Srpskoj akademiji nauka i umetnosti u Beogradu od 24-26. oktobra 2002. Beograd, 2003, 288-291.p. a továbbiakban: Ljušić (2003); Simeunović (2000) 10-11. p.8 Miloš elképzeléseit és terveit ld.: Ljušić (1993) 49-54. p.; Ljušić (2003) 291-293. p.; Simeunović(2000): 11. p. Az alkotmányvédőkről ld.: Stranjaković, Dragoslav: Vlada ustavobranitelja, 1842-1853. Beograd, 1932.9 Ljušić (1993) 51-54, 67. p.; Simeunović (2000) 11. p.