4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bada Zoltán 34 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbDra•a Mihailović ezredes (majdan tábornok) vezette Ravna Gora-i csetnik mozgalomrendelkezésére bocsátotta, és annak nagy<strong>sz</strong>erb területrendező politikájához idomította.60Talán mondani sem kell, hogy ezzel a tettével a neves tudós maximálisan di<strong>sz</strong>kreditáltaa <strong>sz</strong>erb integrációs programnak két világháború közötti jugo<strong>sz</strong>láv-értelmezését.Amikor cselekedete kitudódott, több se kellett a német és ola<strong>sz</strong> meg<strong>sz</strong>állókkal mindvégigkollaboráló horvát u<strong>sz</strong>tasa rezsimnek: sajtó-propagandája Garašanin emlékiratátnemes egy<strong>sz</strong>erűséggel „nagy<strong>sz</strong>erb sovini<strong>sz</strong>ta és terület<strong>sz</strong>erző törekvéseket tükröző dokumentummádegradálta"!61Véleményünk <strong>sz</strong>erint ez a második világháborús mozzanat volt a legkritikusabbpillanat, mert a <strong>sz</strong>erbellenes érzelmeket és a nemzeti önállósulási gondolatokat leginkábbkinyilvánító horvátok, bosnyákok és albánok éppen attól az időponttól, 1941-tőlkezdték lankadatlanul bírálni a 19. <strong>sz</strong>ázadi dokumentumot - s ennek <strong>sz</strong>ellemében bíráljákmég napjainkban is! A nem <strong>sz</strong>erb történé<strong>sz</strong>ek és publicisták alkotásaiban IlijaGarašanin mellé a „vádlottak padjára" kerültek még a következő <strong>sz</strong>emélyiségek és alkotásokis: Vuk Stefanović-Karadžić (1787-1864) <strong>sz</strong>erb nyelvtudós és polihi<strong>sz</strong>tor, akia „Szerb mindenki és mindenhol" (<strong>sz</strong>erbül: „Srbi svi i svuda") című 19. <strong>sz</strong>ázadi alkotásávalés a što-nyelvjárás kapcsán hangoztatott nyelvtudományi elméletével valójábannagy<strong>sz</strong>erb nemzeti nézeteket hirdetett; Nikola Stojanović (1880-1964) a hercegovinaiMostarban <strong>sz</strong>ületett <strong>sz</strong>erb jogá<strong>sz</strong> és nagy<strong>sz</strong>erb ideológus A ti vagy a mi kiirtásunkigcímű alkotása miatt (Do istrage vaše ili naše); Jovan Cvijić (1865-1927), a neves <strong>sz</strong>erbföldrajztudós, akinek egyik írásából gyakran <strong>sz</strong>okták kiragadni a következő mondatot:A <strong>sz</strong>erb kérdést erő<strong>sz</strong>ak alkalmazásával kell megoldani (Srpski se problem mora rešitisilom); Vasa Čubrilović (1897-1990) történé<strong>sz</strong> és akadémikus, az 191<strong>4.</strong> évi <strong>sz</strong>arajevóimerénylet egyik legfiatalabb ré<strong>sz</strong>tvevője, aki Az arnauták kitelepítése (IseljavanjeArnauta) című 1937. évi hírhedt nyilvános előadásában kifejtette az i<strong>sz</strong>lám felekezetűalbán lakosságnak Ko<strong>sz</strong>ovóról való eltávolítását ún. „puha és kemény mód<strong>sz</strong>erek kombinációjával";Stevan Mojević (1888-1946), Banja Luka-i illetőségű <strong>sz</strong>erb ügyvéd éscsetnik-ideológus a Homogén Szerbiáról alkotott politikai programja miatt (HomogenaSrbija); s végezetül, a Szerb Tudományos és Művé<strong>sz</strong>eti Akadémia 1986. évi „elhíresült"Memoranduma.623. A Načertanije iránt külföldön, különösen a német nyelvterületen az első világháborúutáni években élénkült meg az aktuálpolitikai <strong>sz</strong>ükségletektől inspirált tudományosérdeklődés. Az 1920-as és az 1930-as években az emlékirat már bekerült az ún.háborús felelősség irodalmának (németül: Kriegsschuldfrage Literatur) körébe is. Ennekjegyében 1930-ban a német birodalomgyűlés egy parlamenti vitasorozat <strong>sz</strong>ükségletekéntlefordíttatta német nyelvre Ilija Garašanin tervezetét. Végső soron a Načertanije1906. évi belgrádi megjelentetése és a Narodna Odbrana (Nemzetvédelem) nevű <strong>sz</strong>erbiaikonspirációs <strong>sz</strong>ervezet 1908. évi megalakítása volt a Reichstagban a két leggyakrabbanemlegetett érvelés egy hipotézis bizonyítására - nevezetesen annak igazolására,hogy a <strong>sz</strong>erb államvezetés a Karađorđević dina<strong>sz</strong>tia 1903. évi hatalomra jutása ótafolyamatosan újabb területek megkaparintásán fáradozott!63 Ezt az elméletet írásos formábanelsőként Stephan Fr. Sarkotić tábornok is hirdette Der Banja Luka-Prozesscímű 1933-ban megjelent könyvében, amelyet az első világháború idején lezajló egyikleghírhedtebb hűtlenségi pernek <strong>sz</strong>entelt. Az O<strong>sz</strong>trák-Magyar Monarchia egykori magasrangú katonati<strong>sz</strong>tje alkotásának bevezető ré<strong>sz</strong>ében Garašanin emlékiratát úgy mutattabe az olvasóknak, mint a „<strong>sz</strong>erb hódítások kiindulópontját."64
Change language