4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Bada Zoltán 32 Nemzeti programok: szerbObrenovićnak a kezdeményezésére 1866 és 1868 között a montenegróiakkal, a bolgárokkal,görögökkel és a románokkal megkötött titkos szerződések révén tető alá hoztaaz első Balkán-szövetséget is!49 Mivel azonban Mihailo fejedelem 1868-ban merényletáldozata lett és az 1878. évi Berlini kongresszuson ismét a nagyhatalmak döntöttek aBalkán legfontosabb kérdései ügyében, az első balkáni szövetségnek gyakorlatilag nemlett jelentős diplomáciatörténeti fajsúlya.5. A Načertanije hatástörténete a 20. századbanA történettudomány és a politikát szolgáló publicisztika különböző korszakokbankülönböző módon értékelte az 1844. évi szerb memorandumot. A Načertanijét délszláv,illetve jugoszláv integrációs programként jellemezte Đ. Jelenić, F. Šišić, D.Stranjaković, Lj. Aleksić, V. J. Vučković és a cseh V. Žaček.50 Velük ellentétben IlijaGarašanin dokumentumát nagyszerb programként ítélte meg J. Mitrović, P. Šimunić,M. Valentić, J. Šidak, V. Čubrilović, N. Stančić, valamint az amerikai Ch. Jelavich ésD. MacKenzie.51 Két történész, R. Perović és J. Milićević azon a véleményen volt,hogy az 1844. évi dokumentum szerb integrációs program - bár magán viseli a nagyszerb„nacionalista törekvések" jegyeit.52 A szerb tudósok közül csak V. Ćorović, V.Popović és M. Ekmečić nem kötelezte el magát egyik „tudományos irányzat" mellettsem.53 Mégis, a jugoszláv belpolitikai válság elmérgesedése idején Ekmečić akadémikusis „nagyot lépett előre": 1992-ben a Načertanijét még a jugoszláv integráció programjánaktekintette,54 a 21. század elején egy belgrádi nemzetközi konferencián viszontmár oly módon legitimálta a nagyszerb politikát, hogy „a szerb nemzetnek a 19. századbanlegitim joga volt ahhoz, hogy a szerb államhoz csatolja mindazokat a tartományokat,ahol szerbek élnek".55 Mindent összevetve, a 20. században a két világháborúközötti időszakban a történészek a Načertanijét jugoszláv szemléletűnek, míg a titóiJugoszláviában szinte kizárólag nagyszerb programnak nyilvánították.Nem vitás, hogy a Načertanije mindig válságos időszakokban kapott napi politikaiaktualitást. A vele kapcsolatos reagálásokat - a tüzes hangú érveket és ellenérveket, arokonszenvet és ellenszenvet - teljes mértékben befolyásolta a vitázó felek nemzeti ésfelekezeti hovatartozása. A memorandum több módon való értelmezése különösen az1991-1995 között lezajló véres jugoszláv belháború idején hágott a csúcsára - az esetektöbbségében publicisztikai és hírmagyarázó szövegkörnyezetben! A tudományos értékelésektükrében Ilija Garašanin memorandumának történelmi hatásgyakorlását a következőhárom csoportba lehetne sorolni:1. az egyetemes szerbségre gyakorolt hatások;2. a többi szomszédos szláv és nem szláv nemzetekre gyakorolt hatások;3- az európai- és a világközvéleményre gyakorolt hatások.1. Miután 1918. december 1-én kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot,az új állam hivatalos létrejöttével egy időben megtörtént a szerbség etnikai területeinekfúziója. Ebből a szempontból a szerb politikusok körében a Načertanije egyértelműenpozitív értékelést kap(hat)ott. A történelem során ekkor történt meg először az, hogy -ugyan több más nemzet társaságában - a szerbség kis híján teljes populációjával egyetlenegy állam keretében találta magát. Elenyésző kivételt képeztek a szomszédos Magyarországon,Romániában és Albániában maradt szerb szórványok.