4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bada Zoltán 31 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbmányvédők kormányának tudtával és jóváhagyásával - <strong>sz</strong>erbiai fegyveres önkéntesekközvetlenül támogatták a magyaror<strong>sz</strong>ági <strong>sz</strong>erbek mozgalmát. Ezzel valójában csak abécsi udvarnak tettek jó <strong>sz</strong>olgálatot, mert a magyar honvédség 1849. évi világosi fegyverletételeután az ún. Szerb Vajdaság még nem csatlakozhatott a Szerb Fejedelemséghez,hanem további hat évtizedig megmaradt a Habsburg Birodalom (1867-től az O<strong>sz</strong>trák-MagyarMonarchia) kereteiben.432. Ugyancsak 1848-ban Konstantin Nikolajević, a Konstantinápolyban <strong>sz</strong>olgálatotteljesítő <strong>sz</strong>erb követ 15 pontban papírra vetette az O<strong>sz</strong>mán Birodalom dualista alapokravaló helyezésének koncepcióját. A diplomata elképzelései <strong>sz</strong>erint az ázsiai tartományokmellett az O<strong>sz</strong>mán Birodalom egy másik nagy területi egységén, a Balkán-fél<strong>sz</strong>igetenelterülő vilajetek az ún. Szerb Egyesült Államokba tömörültek volna. Államformatekintetében ők egy Szerb Alkirályságot alkottak volna a Porta közvetlen fennhatóságaalatt (<strong>sz</strong>erbül: Srpsko vicekraljevstvo). Ez a projekt végül csak elképzelés maradt, amelyrőlsok éven kere<strong>sz</strong>tül még a nagyhatalmak diplomatái is elcseveré<strong>sz</strong>tek, és amelyrőlleghívebben a Garašanin-Nikolajević levelezés anyagai tanúskodnak.443. Az 1860-as években, Mihailo Obrenović második uralma idején Ilija Garašaninmár új po<strong>sz</strong>tra került. Szerb külügymini<strong>sz</strong>terként a nagyhatalmak közbenjárásával elérteazt, hogy a török helyőrségek 1867-ben elhagyták a <strong>sz</strong>erbiai városokat.45 Ez volt azaz idő<strong>sz</strong>ak, amikor az állandóan tapintható törökellenes balkáni fe<strong>sz</strong>ültség közepetteGarašanin nagyon komolyan, mélyrehatóan elemezte, taglalta és tovább módosítottaállampolitikai elképzeléseit. A törökök ellen mindig nagy gyűlöletet táplált, de ezenérzelmeit diplomáciai tárgyalások idején - politikai okok miatt - lepleznie kellett (agyűlöletről csak magánjegyzeteiben tett írásos említést). Ő ugyan továbbra is megmarada Načertanijében megírt vezérgondolatai, valamint a Nikolajević-féle 1848-as koncepciófontosabb tételei mellett, de láthatóan új megoldásokat, új módozatokat is keresett.A <strong>sz</strong>erb államférfinál végül 1866-ban érett meg és nyert értelmet egy újabb államalakulatnak,az ún. dél<strong>sz</strong>láv állam (<strong>sz</strong>erbül: jugoslovenska dr•ava) gondolata. AmikorGarašanin 1867-ben levelet váltott Josip Juraj Strossmayer római katolikus püspökkel,a Horvát Néppárt vezetőjével, az ún. Program című irata révén Garašaninnál már kétnagyon fontos minőségi változást is é<strong>sz</strong>revehetünk. Egyfelől, egy dél<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>övetségiállam létrehozásáért <strong>sz</strong>állt síkra (központjai: Belgrád és Zágráb), másfelől pedig - újpolitikai koncepciójának <strong>sz</strong>ellemében - a majdani új államalakulatnál már nem az államterületettekintette fő konstitutív elemnek, hanem a nemzetet.46 Tehát, a korábbiidőkből <strong>sz</strong>ármazó „valamennyi <strong>sz</strong>erb állam <strong>sz</strong>övetsége" koncepciót (<strong>sz</strong>erbül: „Savezsvih srpskih zemalja") az 1860-as évek közepén fokozatosan háttérbe <strong>sz</strong>orította és felváltottaegy egé<strong>sz</strong>en más politikai irányzat: a „valamennyi dél<strong>sz</strong>láv törzs egyesítésének"koncepciója (<strong>sz</strong>erbül: „Sajedinjavanje sviju jugoslavenskih plemena").47 RadošLjušic profes<strong>sz</strong>or mindezt a következőképpen magyarázza: bármi is legyen az új jövőbeliállamnak a neve - Szerbia, dél<strong>sz</strong>láv vagy déli <strong>sz</strong>láv közösség, netán több államotfelölelő balkáni konföderáció (görögökkel? bolgárokkal?) - Ilija Garašanin a <strong>sz</strong>erbnemzetállamnak mindig markáns fő<strong>sz</strong>erepet <strong>sz</strong>ánt. Mindig Szerbia lett volna a fúzió fővégrehajtója! A politikus <strong>sz</strong>ámára egy dolog volt fontos és lényeges: a <strong>sz</strong>erbségnek -akár egyedül, akár más nemzetekkel karöltve - végleg egyetlen egy államba kell tömörülnie!48<strong>4.</strong> Végül röviden megemlítjük azt is, hogy Garašanin mindeközben fáradhatatlanuldolgozott még egy diplomáciai projekten: a Szerb Fejedelemség uralkodójának, Mihailo
Change language