4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bada Zoltán 30 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbmegismertetni egy óvatos és okos módon, mely nem tűnnék felAu<strong>sz</strong>triának."39 S ezzelvéget is ért az 1844-ben megírt <strong>sz</strong>erb nemzeti külpolitikai memorandum, amelynek -Zach dokumentumával ellentétben - még zárógondolatai sincsenek!A Načertanije tartalma kapcsán meg kell említeni két igen lényeges mozzanatot:a. Szembetűnő, hogy az emlékirat <strong>sz</strong>övegéből, illetve Garašanin akkori, 1844-ik évipolitikai elképzeléseiből végül kimaradtak a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyság területeirevonatkozó propagandamunka, illetve a horvátokkal történő majdani területi egyesüléslegapróbb ré<strong>sz</strong>letezései. A mai kortárs <strong>sz</strong>erb történé<strong>sz</strong>ek azzal magyarázzák a<strong>sz</strong>erb belügymini<strong>sz</strong>ternek a Ljudevit Gaj és a horvát Illír mozgalom iránt tanúsítottfokozottabb óvatosságát, hogy nem tudott bennük maradéktalanul megbízni! Mindenpolitikai lépésükben, ge<strong>sz</strong>tusukban ott látta Bécs hatását. Nem utolsósorban, az azonosvalláshoz való tartozás („a katolikus kapocs") is erős érvnek <strong>sz</strong>ámított. Vasilije Krestićakadémikus véleménye <strong>sz</strong>erint Garašanin abban az idő<strong>sz</strong>akban, 1844-ben nem azértmellőzte a horvátokkal való mélyebb együttműködést, mert a dél<strong>sz</strong>láv egység ellenzőjelett volna, hanem azért, mert józanul felmérte, hogy <strong>sz</strong>ámára sokkal fontosabb a többretaksált „új <strong>sz</strong>erb csá<strong>sz</strong>árság", mint egy „bizonytalan illír királyság".40 (Azt azonban márelőre jelezzük, hogy az 1860-as években Garašanin politikai elképzeléseiben nagyonkomoly változás állt be: eljutott egy dél<strong>sz</strong>láv <strong>sz</strong>övetségi állam gondolatáig.)b. A Szerémség, Bánát és Bácska területén élő <strong>sz</strong>erbek ügyében 1844-ben arra alapozott,hogy a magyar rendi alkotmány nyújtotta autonómia kereteinek kiha<strong>sz</strong>nálásamellett nem ártana még jobban fokozni a(z egyetemes) <strong>sz</strong>erbség ös<strong>sz</strong>etartásának ésös<strong>sz</strong>efogásának tudatát.41<strong>4.</strong> A Načertanijé-ben rögzített elképzelések megvalósítására tett 19. <strong>sz</strong>ázadikísérletek és történettudományi értelmezésükIlija Garašanin emlékirata a jövőbeli <strong>sz</strong>erb állam tervezete volt. A memorandum -keletkezésének idő<strong>sz</strong>akában, 1844-ben - gyakorlatilag három fajta integrációs lehetőséggelkecsegtetett:1. a dél-magyaror<strong>sz</strong>ági <strong>sz</strong>erbek csatlakozásának esetében a majdani új <strong>sz</strong>erb államnaktovábbra is megmaradna a <strong>sz</strong>erb nemzeti jellege;2. ha majdan a három horvát történelmi terület is csatlakozna a Szerb Fejedelemséghez,az új állam már elve<strong>sz</strong>ítené kizárólagos <strong>sz</strong>erb jellegét, és egy dél<strong>sz</strong>láv egyesülésrekerülne sor;3. végül, ha történetesen a keletebbre fekvő bolgárok is hozzácsatlakoznának a SzerbFejedelemséghez, abban az esetben a dél<strong>sz</strong>láv nyelvtudomány értelmezése <strong>sz</strong>erint teljesegé<strong>sz</strong>ében megvalósulna a déli <strong>sz</strong>lávok nemzeti egyesülése.42Ilija Garašanin <strong>sz</strong>ámára a <strong>sz</strong>erb nemzeti egység állama kristályti<strong>sz</strong>ta elképzelés és főcélkitűzés volt, míg a horvátok és a bolgárok csatlakozása 1844-ben még meglehetősenködös és bizonytalan lehetőségnek mutatkozott. Az elkövetkező években, illetve évtizedekbena Szerb Fejedelemség a Načertanije <strong>sz</strong>ellemében csak annyit tudott előrelépni,amennyit <strong>sz</strong>ámára az európai nagyhatalmi politika érdekei lehetővé tettek. Az emlékiratbanrögzített távlati tervek valóra váltása ügyében a 19. <strong>sz</strong>ázadban négy közvetlendiplomáciai (és ré<strong>sz</strong>int fegyveres) akcióra került sor. Ezek a következők voltak:1. Az 1848-1849. évi forradalmi események idején - Ilija Garašaninnak és az alkot-
Change language