Bada Zoltán 27 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbFrantišek Zach: Terv20BEVEZETŐSZERBIA SZLÁV POLITIKÁJANéhány megjegyzés a Csá<strong>sz</strong>árság felo<strong>sz</strong>tását illetőenMiként épülhetne fel a <strong>sz</strong>lávság a török Csá<strong>sz</strong>árságbólAZON ESZKÖZÖKRŐL, MELYEKKEL A DÉLI SZLÁVOK EGYESÜLÉSEELÉRHETŐVÉ VÁLNAI. Bevezető e<strong>sz</strong>közökII. Szerbia vi<strong>sz</strong>onyáról Bolgáror<strong>sz</strong>ág (Bulgária) irántIII. Szerbiának Bo<strong>sz</strong>niát, Hercegovinát, Crnagorát és É<strong>sz</strong>ak-Albániát illető politikájárólIV. Szerbia vi<strong>sz</strong>onya Horvátor<strong>sz</strong>ág irántV. Szerémség, Bácska és BánságVI. A cseh <strong>sz</strong>lávokkal való <strong>sz</strong>övetségrőlVII. Szerbia belpolitikájáról, amely a feltüntetett külügynek felelne megZáró javaslatokFrantišek Zach kézirata nagy segítséget nyújtott Ilija Garašaninnak. A <strong>sz</strong>erb belümini<strong>sz</strong>ter 1844 utolsó hónapjaiban véglegesítette és vetette papírra a Szerb Fejedelemségkülpolitikai emlékiratát, amelynek egy<strong>sz</strong>erű és titokzatos címet adott: Načertanije(Tervezet).21Ilija Garašanin: Tervezet22(Szerbia kül- és nemzeti politikájának programja az 184<strong>4.</strong> e<strong>sz</strong>tendő végéről)SZERBIA POLITIKÁJAMegjegyzések a török csá<strong>sz</strong>árság felo<strong>sz</strong>tásárólAZON ESZKÖZÖKRŐL, MELYEKKEL A SZERB CÉLOK ELÉRHETŐKVOLNÁNAKBevezető e<strong>sz</strong>közökElőbb Bolgáror<strong>sz</strong>ághoz való vi<strong>sz</strong>onyunkat kell megjelölnünkSzerbiának Bo<strong>sz</strong>niát, Hercegovinát, Crnagorát és É<strong>sz</strong>ak-Albániát illető politikájárólSzerémség, Bácska és BánságA cseh <strong>sz</strong>lávokkal való <strong>sz</strong>övetségrőlA két dokumentum ös<strong>sz</strong>ehasonlításakor é<strong>sz</strong>revehető, hogy František Zach kézirataegy <strong>sz</strong>élesebb dél(i-)<strong>sz</strong>láv integrációt javasolt a horvátokkal (Illír mozgalom) és másbalkáni népekkel. (Nem is csoda, hi<strong>sz</strong>en a Terv írása idején többek között tanácsotkapott néhány illír aktivistától is). Garašanin vi<strong>sz</strong>ont - a Balkán-fél<strong>sz</strong>igeten uralkodópillanatnyi politikai vi<strong>sz</strong>onyok és a nagyhatalmi diplomácia „<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>élyes <strong>sz</strong>éljárásai"miatt - körültekintően és megfontoltan eltávolította a cseh közvetítő dokumentumtervezetébőla horvátokkal való együttműködést <strong>sz</strong>orgalmazó tételeket, valamint adél(i-)<strong>sz</strong>láv (<strong>sz</strong>erbül: jugoslovenski, illetve ju•noslovenski) jelzővel ékesített utalásokat.E beavatkozások révén a <strong>sz</strong>erb politikus egy teljesen más hangzású, <strong>sz</strong>erb nemzeti
Bada Zoltán 28 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbintegrációt <strong>sz</strong>orgalmazó és sürgető programot hozott létre.23 Röviden ös<strong>sz</strong>efoglalva, ahárom külföldi diplomata - David Urquhart, Adam Czartoryski és František Zach -kiváló közvetítő és tanácsadói elő-munkát végezve megadott egy külpolitikai irányvonalat,egy keretet, amelyet aztán Garašanin a helyi <strong>sz</strong>erb vi<strong>sz</strong>onyokhoz igazított, idomított.A belügymini<strong>sz</strong>ter mindvégig fegyelmezetten <strong>sz</strong>em előtt tartotta Miloš Obrenovićfejedelem 11 évvel korábbi gondolatait és a <strong>sz</strong>erb állam pillanatnyi külpolitikai lehetőségeit,és ennek <strong>sz</strong>ellemében egy „magabiztos hangú okiratot" fogalmazott meg.24A <strong>sz</strong>erb történettudomány vi<strong>sz</strong>ont ma is érthetetlennek tartja azt, hogy aNačertanijénak nem maradt fönn az eredeti kézirata! A kézirat eredeti példánya ti<strong>sz</strong>tázatlankörülmények között pont akkor tűnt el nyomtalanul(!), amikor 1906-ban a SzerbKirályság és az O<strong>sz</strong>trák-Magyar Monarchia között kezdetét vette az ún. vámháború, aDelo című radikális folyóirat pedig a nagy nyilvánosság <strong>sz</strong>ámára is közzétette Garašaninmemorandumát. Azóta sem került elő! Annyi bizonyos, hogy a dokumentumnak mindös<strong>sz</strong>ekét <strong>sz</strong>erb nyelvű és kézzel írt másolata maradt fenn. Mindkettőt a belgrádi SzerbNemzeti Könyvtárban a kéziratok o<strong>sz</strong>tályán őrzik.25 Az o<strong>sz</strong>trák-magyar diplomáciai<strong>sz</strong>olgálat leleményességének kö<strong>sz</strong>önhetően, Ilija Garašanin emlékiratának van két korabeliidegen nyelvű másolata is: a német nyelvű másolatot 1883 óta őrzik a BécsiLevéltárban,26 míg a magyar nyelvű változat 1883-ban vagy 1886-ban került a MagyarOr<strong>sz</strong>ágos Levéltár birtokába.27 A Thim József (1864-1959) orvos és történé<strong>sz</strong> által1886-ban feltárt magyar nyelvű <strong>sz</strong>övegváltozatról ma sem tudják biztosan megállapítani,mikor is ké<strong>sz</strong>ült valójában. Csupán feltételezik, hogy a Bécsben őrzött német nyelvűváltozattal azonos időben (1883). Nagyon különös, hogy a magyar tudós a 20. <strong>sz</strong>ázadelső évtizedeiben már nem tudta megtalálni a Načertanije magyar nyelvű példányát azOr<strong>sz</strong>ágos Levéltárban, mert valahogy annak is nyoma ve<strong>sz</strong>ett!28A 19. <strong>sz</strong>ázad második felében a <strong>sz</strong>erb államvezetésnek a diplomáciai óvatosság diktáltaa hos<strong>sz</strong>ú hallgatást és titoktartást. Ennek következtében a Načertanije létéről csakegy nagyon <strong>sz</strong>űk kör tudott: Mihailo Obrenović fejedelem 1861-től, míg egyes mini<strong>sz</strong>terekés vezető politikusok csak 1888-tól - vagyis öt évvel azután, hogy a bécsi udvarmár tudomást <strong>sz</strong>erzett róla!29 A <strong>sz</strong>erbiai nagy nyilvánosságnak még további 18 évetkellett várnia arra, hogy a Delo jóvoltából ő is értesülhessen az emlékirat létezéséről!30Ljušić profes<strong>sz</strong>or azt állítja, hogy Milenko Vukićević a maga, nyomtatásra kerülő<strong>sz</strong>övegpéldányát csakis az 1903. évi „májusi fordulat" után kaphatta I. Petar Karađorđevićkirálytól. Azt már tudományosan bebizonyították, hogy az új uralkodó tényleg rendelkezettaz emlékirat (egyik) példányával! Ezen nem kell különösebben elcsodálkozni,ha tudjuk, hogy Ilija Garašanin dokumentumát már 1845 elején átadta I. PetarKarađorđević ősének, Aleksandar Karađorđević fejedelemnek. Attól kezdve pedig a<strong>sz</strong>erb nemzet „külpolitikai iránytűjének" nevezett emlékiratot a Karađorđevićek fejedelmiés családi levéltára őrizte több évtizeden kere<strong>sz</strong>tül.313. Az új <strong>sz</strong>erb állam e<strong>sz</strong>ményképe és a Načertanije tartalmi <strong>sz</strong>erkezeteIlija Garašanin memorandumának érdemi ré<strong>sz</strong>e maga a <strong>sz</strong>erb állam. A politikuselképzelése <strong>sz</strong>erint a kiinduló mag, vagyis az alapterület a korabeli Szerb Fejedelemséglenne, amelyhez idővel csatlakozna Bo<strong>sz</strong>nia, Hercegovina, Montenegró (<strong>sz</strong>erbül: CrnaGora) és Ó<strong>sz</strong>erbia (<strong>sz</strong>erbül: Stara Srbija - napjainkban Ko<strong>sz</strong>ovót és É<strong>sz</strong>ak-Albánia egyré<strong>sz</strong>ét öleli fel).32 Garašanin és kortársai Szerbia nemzeti és területi megújulásának