4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bada Zoltán 25 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erblített iratokat „Portfolio" című idő<strong>sz</strong>aki kiadványában tette közzé, majd idővel azokatAdam Jerzy Czartoryski hercegnek, az 1831 óta Nyugat-Európába kény<strong>sz</strong>erült lengyelpolitikai emigránsok vezetőjének is a rendelkezésére bocsátotta.10 Ezzel elindultak azoka diplomáciai folyamatok, amelyek a Načertanije című emlékirat megalkotását eredményezték.Mindent ös<strong>sz</strong>evetve, a több év<strong>sz</strong>ázados török elnyomás emléke, az idők során kivívottautonómia megvédése, a <strong>sz</strong>ultáni fennhatóság alóli állami emancipálódás, valaminta többi <strong>sz</strong>erblakta terület felé való terje<strong>sz</strong>kedési igény mind azt eredményezte,hogy a 19. <strong>sz</strong>ázadi <strong>sz</strong>erb politikai gondolkodásban az O<strong>sz</strong>mán Birodalommal való végleges<strong>sz</strong>akítás e<strong>sz</strong>méje került előtérbe, ez vált dominánssá." A <strong>sz</strong>erbek „heves vérűbátorsága" és határozottsága azonban önmagában még nem volt elegendő végrehajtótényező, hanem mindenkor <strong>sz</strong>ükség volt még az európai nagyhatalmak közbenjárásáraés jóváhagyásaira is. A 19. <strong>sz</strong>ázadi Európában három nagyhatalmi rendezésre kerültsor: 1. az 1814-1815. évi bécsi kongres<strong>sz</strong>us a legitimitás elvét <strong>sz</strong>avatolta; 2. az 1856.évi párizsi békekonferencia a gyengülő O<strong>sz</strong>mán Birodalom feletti nagyhatalmi kollektívellenőrzés elvét juttatta érvényre; 3. az 1878. évi berlini kongres<strong>sz</strong>uson <strong>sz</strong>ületetthatározatok vi<strong>sz</strong>ont már egyes kis államok nemzetközi elismerését tették lehetővé (nemzetállamielv). A három nagyhatalmi rendezés közül csak a legutolsó foglalkozott közvetlenüla Balkán-fél<strong>sz</strong>iget kérdéseivel. (Szerbia is pont abban az időben lett véglegnemzetközileg elismert állam.)122. A Načertanije megírásának történelmi háttere és további „különös sorsa"A <strong>sz</strong>erb történelemtudomány legújabb kutatási eredményei manapság azt bizonyítják,hogy Ilija Garašanin belügymini<strong>sz</strong>ter 184<strong>4.</strong> évi politikai memorandumának a megírásáhozvalójában egy 1808. évi diplomáciai vi<strong>sz</strong>ály <strong>sz</strong>olgáltatott indítékot. Az 1804-1813. évi első <strong>sz</strong>erb felkelés egyik kritikus idő<strong>sz</strong>akában a <strong>sz</strong>erb-oro<strong>sz</strong> katonai és diplomáciaikapcsolatok azért váltak fe<strong>sz</strong>ültté, mert a török ellen küzdő <strong>sz</strong>övetségesek nemtudtak megállapodni egy cseppet sem mellékes kérdésben: ki le<strong>sz</strong> az illetékes arra, hogyKarađorđe vezért beiktassa a <strong>sz</strong>erb örökletes fejedelmi po<strong>sz</strong>tra - vajon a <strong>sz</strong>erb falusielöljárókból (kenézekből) és csapatparancsnokokból állók gyűlése (<strong>sz</strong>erbül: skupština)vagy a nagy patrónus, az oro<strong>sz</strong> cár? Milorad Ekmečić, a <strong>sz</strong>erb történettudomány idősebbkoro<strong>sz</strong>tályának képviselője azt hangoztatja, hogy az oro<strong>sz</strong> nagyhatalmi diplomáciafölényeskedő magatartása csupán kiindulópont volt. Az 1844-ben napvilágot látó<strong>sz</strong>erb memorandumnak valójában a nyugat-európai diplomácia adott igazi veretes tartalmat.13A Načertanije tényleges megírására akkor került sor, amikor a Szerb Fejedelemségbenismét belpolitikai fe<strong>sz</strong>ültségek uralkodtak: az egyeduralomhoz hozzá<strong>sz</strong>okott MilošObrenović fejedelem 1839-ben végül mégis lemondott, Mihailo fia pedig három évvelkésőbb, 1842-ben ugyanerre a lépésre kény<strong>sz</strong>erült. A trónra a rivális dina<strong>sz</strong>tia sarja,Aleksandar Karađorđević lépett, de mivel meglehetősen erélytelen uralkodó volt, helyettea hatalmat az elkövetkező 16 e<strong>sz</strong>tendőben a <strong>sz</strong>erb <strong>sz</strong>enátorokból álló oligarchia,az alkotmányvédők csoportja gyakorolta. Ös<strong>sz</strong>ességében nézve, az említett dina<strong>sz</strong>tiaváltásmégsem volt olyan méretű politikai megrázkódtatás, ami miatt Angliának ésFranciaor<strong>sz</strong>ágnak el kellett volna állnia attól az „új <strong>sz</strong>erb-barát doktrínától", amelymég az 1830-as években, a már korábban említett angol és francia diplomáciai helyzet-
Change language