4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Limes 23 Nemzeti programok: <strong>sz</strong>erbBada ZoltánIlija Garašanin: NačertanijeAz 184<strong>4.</strong> évi <strong>sz</strong>erb nemzeti memorandum és hatástörténete (*)1. Szerb területegyesítési elképzelések a 19.<strong>sz</strong>ázadban az európai nagyhatalmak Balkánpolitikájánakárnyékában„A hazán kívül a népnek sem élete, sem történelmenincs"1 - hangoztatta egyik alkalommal IlijaGarašanin2, a 19. <strong>sz</strong>ázadi és az egyetemes <strong>sz</strong>erb nemzetitörténelem első nagy formátumú politikusa. Ő voltaz, aki Miloš Obrenović fejedelem 1833. évi gondolataiés nyugat-európai diplomaták előmunkálatai alapjántizenegy évvel később, 1844-ben végleges formábaöntötte a Načertanije (magyarul: Tervezet) névenelhíresült titkos emlékiratot. A dokumentumot már egymásik uralkodó, az 1842. évi dina<strong>sz</strong>tiaváltás után hatalomrajutó Aleksandar Karađorđević fejedelem vehette kézbe. A memorandumban IlijaGarašanin meghatározta a Szerb Fejedelemség politikai céljait, a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos nagyhatalmakhoz(az O<strong>sz</strong>mán Birodalom, a Habsburg Monarchia és a Balkán-fél<strong>sz</strong>igeten mindigérdekelt cári Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág) való vi<strong>sz</strong>onyulását és a dél<strong>sz</strong>láv népekhez fűződő kapcsolatainakjellegét. Kardinális politikai célkitűzésként a <strong>sz</strong>erb területek egyesítését és atörök fennhatóság alóli állami emancipálódást, azaz a nemzetállami <strong>sz</strong>uverenitás elérésétjelölte meg. A másik nagyhatalom, a Habsburg Monarchia területén élő <strong>sz</strong>erbekneka Szerb Fejedelemséghez történő egyesülését vi<strong>sz</strong>ont későbbi, kedvezőbb időponthozés körülményekhez kötötte.3 Tekintettel arra, hogy a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságában lévő nagyhatalmakdiplomáciai fellépései és időnkénti katonai beavatkozásai meglehetősen <strong>sz</strong>űk keretekközé <strong>sz</strong>abták a Szerb Fejedelemség külpolitikai mozgásterét, Garašanin (nagy)<strong>sz</strong>erbe<strong>sz</strong>méjét mindvégig kény<strong>sz</strong>erű reálpolitikai lépésekhez kellett igazítania.4Az újkori <strong>sz</strong>erb nemzetállam e<strong>sz</strong>méjének kialakulásában a történelmi események isközreját<strong>sz</strong>ottak. A középkori <strong>sz</strong>erb állam kontinuitásának az o<strong>sz</strong>mán-törökök balkánihódításai vetettek véget. Az 1389. évi gyá<strong>sz</strong>os emlékű rigómezei csatában a hadipotenciál<strong>sz</strong>empontjából nagy vérve<strong>sz</strong>teséget el<strong>sz</strong>envedő <strong>sz</strong>erb feudális állam teljes alkonyapontosan hét évtizeddel később, Szendrő (<strong>sz</strong>erbül: Smederevo) várának 1459. évi elesteután következett be. A <strong>sz</strong>erb nemesi hűbéri-birtokok folyamatosan az O<strong>sz</strong>mán Birodalomhozkerültek.5 A <strong>sz</strong>erbség <strong>sz</strong>ámára a két nagyhatalom, az O<strong>sz</strong>mán és a HabsburgBirodalom idő<strong>sz</strong>akos háborúi (1683-1699, 1714-1718, 1736-1739, 1788-1791) azújra meg újra fellobbanó remény, majd a béke<strong>sz</strong>erződések okozta nagy csalódásokA <strong>sz</strong>erző kö<strong>sz</strong>önetei mond dr. Ress Imrének, a történettudomány kandidátusának, aki <strong>sz</strong>akmaikérdésekben pótolhatatlan segítséget nyújtott.
Change language