4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Glaser Tamás 20 Nemzeti programok: görögzsarnokság Szkülláját és az anarchia Charübdi<strong>sz</strong>ét egyaránt elkerülő, a „monarchia" <strong>sz</strong>óanagrammájával megnevezett „nomarchia"(törvényuralom) elméletét, melyet a fel<strong>sz</strong>abadulásáraké<strong>sz</strong>ülő új Görögor<strong>sz</strong>ág államformájául ajánl.Jegyzetek1 Milliyet (vagy Millet)-rend<strong>sz</strong>er: a nem muzulmán vallási közösségek önigazgatása az O<strong>sz</strong>mánBirodalomban. Eredete a 15. <strong>sz</strong>ázadra megy vis<strong>sz</strong>a, amikor, Konstantinápoly bevétele után, II. Mehmet<strong>sz</strong>ultán a bizánci csá<strong>sz</strong>árok <strong>sz</strong>okása <strong>sz</strong>erint iktatta be pátriárkai <strong>sz</strong>ékébe Gennadio<strong>sz</strong> Szkholario<strong>sz</strong>t,rábízva nem csak a görögök, de valamennyi balkáni és kisázsiai orthodox kere<strong>sz</strong>tény pá<strong>sz</strong>torolását.Ezzel létrejött a görög Milliyet (Rum Milliyeti), nem sokkal később pedig az örmény és a zsidó is.2 A <strong>sz</strong>ó jelentése „tolvaj", ill. „rabló". A klefti<strong>sz</strong>ek a 17. <strong>sz</strong>ázadban tűntek föl: olyan harcosok voltak,akik a hatalom önkényeskedései, pl. az adóztatás elől vagy más, esetenként <strong>sz</strong>emélyes okokból ahegyekbe húzódtak, és fo<strong>sz</strong>togatásból tartották fenn magukat (akár egy későbbi korban a magyarbetyárok). Eleinte válogatás nélkül támadtak meg muzulmánokat és kere<strong>sz</strong>tényeket, későbbtevékenységük egyre inkább az o<strong>sz</strong>mán hatóságok és görög segítőik ellen irányult, ezért népdalokbanis megénekelt romantikus hősökké váltak. Az 182l-es görög <strong>sz</strong>abadságharc idején a <strong>sz</strong>árazföldikatonai erők gerincét képezték.3 Fizették a harács néven ismertté vált fejadót, bíróság előtti tanúságtételük kevesebbet ért, mint amu<strong>sz</strong>limoké, nem közlekedhettek lovon, az utcán ki kellett térniük a mu<strong>sz</strong>limok elől stb.4 A „bizánci" vagy „görög" terv arra irányult, hogy az oro<strong>sz</strong>ok, a török birodalom rovására kijussanaka Földközi-tengerre. A görögök támogatásának megnyerésére az oro<strong>sz</strong> propaganda hangsúlyozta,hogy siker esetén a Hagia Szófia templomra vis<strong>sz</strong>akerül a kere<strong>sz</strong>t, és Konstantinápoly ismét egy nagykere<strong>sz</strong>tény birodalom fővárosa le<strong>sz</strong>.5 Ld. Giorgos Exarchos Rigas Velestinlis. Athén 1998, 17-43. o. A vlachok, más néven aromunok vagyarmánok a Balkánon <strong>sz</strong>inte mindenütt megtalálható népcsoport A román nyelv aromunnak nevezettváltozatát (ill. ennek dialektusait) be<strong>sz</strong>élik. Főleg legelőváltó hegyi pá<strong>sz</strong>torok, de sokan közülük mára 17. <strong>sz</strong>ázadtól áttértek a kereskedésre, ill. kézművességre, jelentős falvakat és városokat hozva létre.Polgárosult rétegük magáévá tette a görög műveltséget. Vele<strong>sz</strong>tino községben és környékén mind amai napig be<strong>sz</strong>élik a helyi aromun nyelvjárást.6 Az irodalomban vis<strong>sz</strong>atérően előfordul az az állítás, hogy a Riga<strong>sz</strong> (király, a középgörög rix-ből, azmeg a latin rex-ből) valójában álnév, melyet <strong>sz</strong>ülőföldjéről történt elmenekülésekor vett fel (ld. alább),eredeti neve Andonio<strong>sz</strong> vagy Kon<strong>sz</strong>tandino<strong>sz</strong> Kiriazi<strong>sz</strong>. A ma általánosan elfogadott álláspont <strong>sz</strong>erintvi<strong>sz</strong>ont a kere<strong>sz</strong>tségben valóban a - ritka, de Thes<strong>sz</strong>áliában az átlagnál gyakoribb - Riga<strong>sz</strong> nevet kapta,míg a korai életrajzokban fel-felbukkanó Andonio<strong>sz</strong> Kiriazi<strong>sz</strong> név valójában apja neve lehetett. Errőllásd Giorgos Exarchos: i. m. 43-53 o.7 Mivel Vele<strong>sz</strong>tino az antik Pherai (újgörög kiejtéssel: Fere) helyén található, a nyelvi archaizálás híveia „vulgáris" Vele<strong>sz</strong>tinli<strong>sz</strong> helyett később Riga<strong>sz</strong> Fereo<strong>sz</strong>ként utalnak rá, ő maga azonban ezt anévváltozatot sohasem ha<strong>sz</strong>nálta.8 Írásaiból kikövetkeztethetően, és kortársak tanúsága <strong>sz</strong>erint anyanyelvén kívül kiválóan tudott törökül,franciául, németül, ola<strong>sz</strong>ul és románul, sőt arabul is olvasott.9 Erről ld. Nicolai Jorga: Byzance aprés Byzance. Bukarest, 1935 című művét.10 Nicolae Brancoveanu olténiai bánnál.11 A kere<strong>sz</strong>tények és mo<strong>sz</strong>limok által egyaránt rettegett Mavrogeni<strong>sz</strong> (ur. 1786-90) nem volt tagja afanarióta ka<strong>sz</strong>tnak, ezért parvenűnek, sőt bitorlónak tekintették, kegyetlen, ki<strong>sz</strong>ámíthatatlan termé<strong>sz</strong>etétközönséges <strong>sz</strong>ármazásának tulajdonították.12 Kirliano<strong>sz</strong> a <strong>sz</strong>ultán „nagy <strong>sz</strong>erdár"-ja volt, az oro<strong>sz</strong>-o<strong>sz</strong>trák-török háborúban Mavrogeni<strong>sz</strong> fejedelemcsapatainak élén kellett volna védenie Curtea de Arges és Campulung körzetét, ám ehelyett inkább azo<strong>sz</strong>trákoknak tett <strong>sz</strong>olgálatokat. Ezért kapta a csá<strong>sz</strong>ártól a „Langenfeld bárója" címet - „Langenfeld"ui. a román „Campulung" (Hos<strong>sz</strong>úmező) német tükörfordítása.13 L. Vranoussis: Rigas, un patriot grec din Principate. Bukarest, 1980, 178. o.14 L. Vranoussis: i. m. 180-181. o.15 L. Vranoussis: i. m. 191-192. o.16 L. Vranoussis: i. m. 235-236. o.17 L. Vranoussis: Rigas Velestinlis - Fereos (Ös<strong>sz</strong>es Művek). Athén, é. n. 2. köt. 750. o.18 Állítólag Pazvanoglu ké<strong>sz</strong>ült is erre.19 Turundzia<strong>sz</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ágon görögségre Riga<strong>sz</strong> mártírtársai is pesti kiterjedt. arra közül illetőségűek utal, kettő: hogy a Riga<strong>sz</strong> ciprusi voltak. körének <strong>sz</strong>ármazású Ez, továbbá tevékenysége Ioanni<strong>sz</strong> a Thurio<strong>sz</strong> Karadza<strong>sz</strong> - vagy másolt ös<strong>sz</strong>eesküvése az példányának andro<strong>sz</strong> - a <strong>sz</strong>igeti magyaror<strong>sz</strong>ágifellelése Theohari<strong>sz</strong>
Change language