Glaser Tamás 19 Nemzeti programok: görögThurio<strong>sz</strong>ban megfogalmazott igény, mi<strong>sz</strong>erint az államot egy <strong>sz</strong>emélynek kell vezetnie.Nem tudjuk meg azonban, kik és milyen eljárással vála<strong>sz</strong>tanák vagy jelölnék ki ezta vezetőt. Elnöki rend<strong>sz</strong>erben gondolkodott Riga<strong>sz</strong>? Vagy esetleg a hazai valósággal<strong>sz</strong>ámot vetve jakobinus <strong>sz</strong>impátiái ellenére eljutott az alkotmányos monarchia valamelyformájának, legalábbis mint elvi lehetőségnek az elfogadásáig? Esetleg egy Periklé<strong>sz</strong>típusú, hatalmát nem ti<strong>sz</strong>tségéből, hanem tekintélyéből merítő, karizmatikusállamférfiban látta a megoldást? Lehetséges, hogy volt konkrét jelöltje, vagy esetleg e<strong>sz</strong>erepre elsőként ő maga vállalkozott volna? Mindenesetre úgy tűnik, hogy e kérdéslebegtetésével több, a zűrzavar kivédésére egyaránt alkalmasnak lát<strong>sz</strong>ó megoldás <strong>sz</strong>ámárais nyitva kívánta hagyni a kaput.31A vallás és az egyház <strong>sz</strong>erepeAmint az eddigiekből egyértelműen kiviláglik, Riga<strong>sz</strong> forradalmi terveinek megfogalmazásakora francia példa lehető leg<strong>sz</strong>orosabb követésére törekedett. E megállapításérvénye alól valójában csak egyetlen terület képez kivételt: a vallás és az egyház. Koraiírásai - kiváltképp a Fizikai Florilégium - arról tanúskodnak, hogy deista nézeteketvallott, és mint rendes racionalista az Egyház tanításait a babonaság forrásának tartotta,név <strong>sz</strong>erint azonban csak a katolikus egyházat támadja, a tudományos felfedezők (pl.Galilei) múltbeli üldözéséért. Az Alkotmány bevezetője (Az emberi jogok) rögzíti ateljes vallás<strong>sz</strong>abadságot „a kere<strong>sz</strong>ténység, a török vallás, a judaizmus, és a többi" ré<strong>sz</strong>ére.Államvallásról termé<strong>sz</strong>etesen nincs <strong>sz</strong>ó a francia mintára ké<strong>sz</strong>ült törvény<strong>sz</strong>övegben.Ugyanakkor a kere<strong>sz</strong>ténység, mint láttuk minden, a vallások teljes egyenlőségéről <strong>sz</strong>ólónyilatkozat ellenére, mégiscsak privilegizált helyzetet élvezne Riga<strong>sz</strong> államában, demár az érte való harcban is. A Thurio<strong>sz</strong> a népeket a <strong>sz</strong>ent kere<strong>sz</strong>tre esketné meg, azAlkotmánytervezet <strong>sz</strong>erint pedig bizonyos esetekben az állampolgárság elnyerésének iselőfeltétele a kere<strong>sz</strong>tény vallás. (Egy másik, Riga<strong>sz</strong>nak tulajdonított forradalmi költemény,a Katonai Zsebkönyv függelékében <strong>sz</strong>ereplő Hazafias Himnu<strong>sz</strong> (Imno<strong>sz</strong>Patriotiko<strong>sz</strong>) egyenesen az orthodox kere<strong>sz</strong>tényeket buzdítja). A Hellén Köztársaságtervezett zá<strong>sz</strong>laján pedig Héraklé<strong>sz</strong> buzogánya felett három kere<strong>sz</strong>t is látható.A vallás- és egyházellenes megnyilatkozások hiánya, a kere<strong>sz</strong>ténység, ül, a kere<strong>sz</strong>texplicit említése és beemelése az állami <strong>sz</strong>imbólumok közé realizmusról tanúskodik:Riga<strong>sz</strong> pontosan tudta, hogy a görögök <strong>sz</strong>ámára az orthodox vallás identitásuk alapja,az Egyház pedig a török hódítás óta olyan menedék és „világítótorony", mely nélkül anemzeti lét alapvető feltételei könnyen semmivé válhatnának. Hasonló volt a helyzet aBalkán többi kere<strong>sz</strong>tény népénél is. Az Egyház elleni támadás azonnal <strong>sz</strong>embeállítaná aforradalmárokat <strong>sz</strong>inte az egé<strong>sz</strong> néppel. Ezért - francia példaképeitől eltérően - éppenforradalmi műveiben igyekezett lojálisnak mutatkozni a kere<strong>sz</strong>ténységhez, ami általtöbb<strong>sz</strong>ör is ellentmondásba kerül a teljes vallási egyenlőség általa meghirdetett elvével.Riga<strong>sz</strong> elképzelései nagyré<strong>sz</strong>t papíron maradtak, ami nem is csoda, ha arra gondolunk,hogy a francia forradalmi alkotmányozás vívmányainak még <strong>sz</strong>ülőhazájukban isegy év<strong>sz</strong>ázadra volt <strong>sz</strong>ükségük ahhoz, hogy legalább ré<strong>sz</strong>ben meggyökeresedjenek. Amártír forradalmár <strong>sz</strong>emélye és tanítása azonban minden későbbi görög <strong>sz</strong>abadságtörekvéskiindulópontja lett. Halála után nem egé<strong>sz</strong>en egy évtizeddel, 1806-ban egy forradalmiröpirat, az Elliniki Nomarchia (Görög Törvényuralom) névtelenségbe burkolózó<strong>sz</strong>erzője Riga<strong>sz</strong> emlékének ajánlja könyvét, és az ő e<strong>sz</strong>méi alapján alkotja meg a
Glaser Tamás 20 Nemzeti programok: görögzsarnokság Szkülláját és az anarchia Charübdi<strong>sz</strong>ét egyaránt elkerülő, a „monarchia" <strong>sz</strong>óanagrammájával megnevezett „nomarchia"(törvényuralom) elméletét, melyet a fel<strong>sz</strong>abadulásáraké<strong>sz</strong>ülő új Görögor<strong>sz</strong>ág államformájául ajánl.Jegyzetek1 Milliyet (vagy Millet)-rend<strong>sz</strong>er: a nem muzulmán vallási közösségek önigazgatása az O<strong>sz</strong>mánBirodalomban. Eredete a 15. <strong>sz</strong>ázadra megy vis<strong>sz</strong>a, amikor, Konstantinápoly bevétele után, II. Mehmet<strong>sz</strong>ultán a bizánci csá<strong>sz</strong>árok <strong>sz</strong>okása <strong>sz</strong>erint iktatta be pátriárkai <strong>sz</strong>ékébe Gennadio<strong>sz</strong> Szkholario<strong>sz</strong>t,rábízva nem csak a görögök, de valamennyi balkáni és kisázsiai orthodox kere<strong>sz</strong>tény pá<strong>sz</strong>torolását.Ezzel létrejött a görög Milliyet (Rum Milliyeti), nem sokkal később pedig az örmény és a zsidó is.2 A <strong>sz</strong>ó jelentése „tolvaj", ill. „rabló". A klefti<strong>sz</strong>ek a 17. <strong>sz</strong>ázadban tűntek föl: olyan harcosok voltak,akik a hatalom önkényeskedései, pl. az adóztatás elől vagy más, esetenként <strong>sz</strong>emélyes okokból ahegyekbe húzódtak, és fo<strong>sz</strong>togatásból tartották fenn magukat (akár egy későbbi korban a magyarbetyárok). Eleinte válogatás nélkül támadtak meg muzulmánokat és kere<strong>sz</strong>tényeket, későbbtevékenységük egyre inkább az o<strong>sz</strong>mán hatóságok és görög segítőik ellen irányult, ezért népdalokbanis megénekelt romantikus hősökké váltak. Az 182l-es görög <strong>sz</strong>abadságharc idején a <strong>sz</strong>árazföldikatonai erők gerincét képezték.3 Fizették a harács néven ismertté vált fejadót, bíróság előtti tanúságtételük kevesebbet ért, mint amu<strong>sz</strong>limoké, nem közlekedhettek lovon, az utcán ki kellett térniük a mu<strong>sz</strong>limok elől stb.4 A „bizánci" vagy „görög" terv arra irányult, hogy az oro<strong>sz</strong>ok, a török birodalom rovására kijussanaka Földközi-tengerre. A görögök támogatásának megnyerésére az oro<strong>sz</strong> propaganda hangsúlyozta,hogy siker esetén a Hagia Szófia templomra vis<strong>sz</strong>akerül a kere<strong>sz</strong>t, és Konstantinápoly ismét egy nagykere<strong>sz</strong>tény birodalom fővárosa le<strong>sz</strong>.5 Ld. Giorgos Exarchos Rigas Velestinlis. Athén 1998, 17-43. o. A vlachok, más néven aromunok vagyarmánok a Balkánon <strong>sz</strong>inte mindenütt megtalálható népcsoport A román nyelv aromunnak nevezettváltozatát (ill. ennek dialektusait) be<strong>sz</strong>élik. Főleg legelőváltó hegyi pá<strong>sz</strong>torok, de sokan közülük mára 17. <strong>sz</strong>ázadtól áttértek a kereskedésre, ill. kézművességre, jelentős falvakat és városokat hozva létre.Polgárosult rétegük magáévá tette a görög műveltséget. Vele<strong>sz</strong>tino községben és környékén mind amai napig be<strong>sz</strong>élik a helyi aromun nyelvjárást.6 Az irodalomban vis<strong>sz</strong>atérően előfordul az az állítás, hogy a Riga<strong>sz</strong> (király, a középgörög rix-ből, azmeg a latin rex-ből) valójában álnév, melyet <strong>sz</strong>ülőföldjéről történt elmenekülésekor vett fel (ld. alább),eredeti neve Andonio<strong>sz</strong> vagy Kon<strong>sz</strong>tandino<strong>sz</strong> Kiriazi<strong>sz</strong>. A ma általánosan elfogadott álláspont <strong>sz</strong>erintvi<strong>sz</strong>ont a kere<strong>sz</strong>tségben valóban a - ritka, de Thes<strong>sz</strong>áliában az átlagnál gyakoribb - Riga<strong>sz</strong> nevet kapta,míg a korai életrajzokban fel-felbukkanó Andonio<strong>sz</strong> Kiriazi<strong>sz</strong> név valójában apja neve lehetett. Errőllásd Giorgos Exarchos: i. m. 43-53 o.7 Mivel Vele<strong>sz</strong>tino az antik Pherai (újgörög kiejtéssel: Fere) helyén található, a nyelvi archaizálás híveia „vulgáris" Vele<strong>sz</strong>tinli<strong>sz</strong> helyett később Riga<strong>sz</strong> Fereo<strong>sz</strong>ként utalnak rá, ő maga azonban ezt anévváltozatot sohasem ha<strong>sz</strong>nálta.8 Írásaiból kikövetkeztethetően, és kortársak tanúsága <strong>sz</strong>erint anyanyelvén kívül kiválóan tudott törökül,franciául, németül, ola<strong>sz</strong>ul és románul, sőt arabul is olvasott.9 Erről ld. Nicolai Jorga: Byzance aprés Byzance. Bukarest, 1935 című művét.10 Nicolae Brancoveanu olténiai bánnál.11 A kere<strong>sz</strong>tények és mo<strong>sz</strong>limok által egyaránt rettegett Mavrogeni<strong>sz</strong> (ur. 1786-90) nem volt tagja afanarióta ka<strong>sz</strong>tnak, ezért parvenűnek, sőt bitorlónak tekintették, kegyetlen, ki<strong>sz</strong>ámíthatatlan termé<strong>sz</strong>etétközönséges <strong>sz</strong>ármazásának tulajdonították.12 Kirliano<strong>sz</strong> a <strong>sz</strong>ultán „nagy <strong>sz</strong>erdár"-ja volt, az oro<strong>sz</strong>-o<strong>sz</strong>trák-török háborúban Mavrogeni<strong>sz</strong> fejedelemcsapatainak élén kellett volna védenie Curtea de Arges és Campulung körzetét, ám ehelyett inkább azo<strong>sz</strong>trákoknak tett <strong>sz</strong>olgálatokat. Ezért kapta a csá<strong>sz</strong>ártól a „Langenfeld bárója" címet - „Langenfeld"ui. a román „Campulung" (Hos<strong>sz</strong>úmező) német tükörfordítása.13 L. Vranoussis: Rigas, un patriot grec din Principate. Bukarest, 1980, 178. o.14 L. Vranoussis: i. m. 180-181. o.15 L. Vranoussis: i. m. 191-192. o.16 L. Vranoussis: i. m. 235-236. o.17 L. Vranoussis: Rigas Velestinlis - Fereos (Ös<strong>sz</strong>es Művek). Athén, é. n. 2. köt. 750. o.18 Állítólag Pazvanoglu ké<strong>sz</strong>ült is erre.19 Turundzia<strong>sz</strong> Magyaror<strong>sz</strong>ágon görögségre Riga<strong>sz</strong> mártírtársai is pesti kiterjedt. arra közül illetőségűek utal, kettő: hogy a Riga<strong>sz</strong> ciprusi voltak. körének <strong>sz</strong>ármazású Ez, továbbá tevékenysége Ioanni<strong>sz</strong> a Thurio<strong>sz</strong> Karadza<strong>sz</strong> - vagy másolt ös<strong>sz</strong>eesküvése az példányának andro<strong>sz</strong> - a <strong>sz</strong>igeti magyaror<strong>sz</strong>ágifellelése Theohari<strong>sz</strong>