4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 19 Nemzeti programok: görögThurioszban megfogalmazott igény, miszerint az államot egy személynek kell vezetnie.Nem tudjuk meg azonban, kik és milyen eljárással választanák vagy jelölnék ki ezta vezetőt. Elnöki rendszerben gondolkodott Rigasz? Vagy esetleg a hazai valósággalszámot vetve jakobinus szimpátiái ellenére eljutott az alkotmányos monarchia valamelyformájának, legalábbis mint elvi lehetőségnek az elfogadásáig? Esetleg egy Periklésztípusú, hatalmát nem tisztségéből, hanem tekintélyéből merítő, karizmatikusállamférfiban látta a megoldást? Lehetséges, hogy volt konkrét jelöltje, vagy esetleg eszerepre elsőként ő maga vállalkozott volna? Mindenesetre úgy tűnik, hogy e kérdéslebegtetésével több, a zűrzavar kivédésére egyaránt alkalmasnak látszó megoldás számárais nyitva kívánta hagyni a kaput.31A vallás és az egyház szerepeAmint az eddigiekből egyértelműen kiviláglik, Rigasz forradalmi terveinek megfogalmazásakora francia példa lehető legszorosabb követésére törekedett. E megállapításérvénye alól valójában csak egyetlen terület képez kivételt: a vallás és az egyház. Koraiírásai - kiváltképp a Fizikai Florilégium - arról tanúskodnak, hogy deista nézeteketvallott, és mint rendes racionalista az Egyház tanításait a babonaság forrásának tartotta,név szerint azonban csak a katolikus egyházat támadja, a tudományos felfedezők (pl.Galilei) múltbeli üldözéséért. Az Alkotmány bevezetője (Az emberi jogok) rögzíti ateljes vallásszabadságot „a kereszténység, a török vallás, a judaizmus, és a többi" részére.Államvallásról természetesen nincs szó a francia mintára készült törvényszövegben.Ugyanakkor a kereszténység, mint láttuk minden, a vallások teljes egyenlőségéről szólónyilatkozat ellenére, mégiscsak privilegizált helyzetet élvezne Rigasz államában, demár az érte való harcban is. A Thuriosz a népeket a szent keresztre esketné meg, azAlkotmánytervezet szerint pedig bizonyos esetekben az állampolgárság elnyerésének iselőfeltétele a keresztény vallás. (Egy másik, Rigasznak tulajdonított forradalmi költemény,a Katonai Zsebkönyv függelékében szereplő Hazafias Himnusz (ImnoszPatriotikosz) egyenesen az orthodox keresztényeket buzdítja). A Hellén Köztársaságtervezett zászlaján pedig Héraklész buzogánya felett három kereszt is látható.A vallás- és egyházellenes megnyilatkozások hiánya, a kereszténység, ül, a keresztexplicit említése és beemelése az állami szimbólumok közé realizmusról tanúskodik:Rigasz pontosan tudta, hogy a görögök számára az orthodox vallás identitásuk alapja,az Egyház pedig a török hódítás óta olyan menedék és „világítótorony", mely nélkül anemzeti lét alapvető feltételei könnyen semmivé válhatnának. Hasonló volt a helyzet aBalkán többi keresztény népénél is. Az Egyház elleni támadás azonnal szembeállítaná aforradalmárokat szinte az egész néppel. Ezért - francia példaképeitől eltérően - éppenforradalmi műveiben igyekezett lojálisnak mutatkozni a kereszténységhez, ami általtöbbször is ellentmondásba kerül a teljes vallási egyenlőség általa meghirdetett elvével.Rigasz elképzelései nagyrészt papíron maradtak, ami nem is csoda, ha arra gondolunk,hogy a francia forradalmi alkotmányozás vívmányainak még szülőhazájukban isegy évszázadra volt szükségük ahhoz, hogy legalább részben meggyökeresedjenek. Amártír forradalmár személye és tanítása azonban minden későbbi görög szabadságtörekvéskiindulópontja lett. Halála után nem egészen egy évtizeddel, 1806-ban egy forradalmiröpirat, az Elliniki Nomarchia (Görög Törvényuralom) névtelenségbe burkolózószerzője Rigasz emlékének ajánlja könyvét, és az ő eszméi alapján alkotja meg a