4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 18 Nemzeti programok: görögbizonnyal az általa személyes tapasztalatból is jól ismert Fejedelemségek példája volt:Havasalföld és Moldva, bár a demokráciát hírből sem ismerték, annyiban beleillenekszerzőnk elképzeléseibe, hogy görögök által kormányzott soknemzetiségű tartományokvoltak, melyek görög vezető rétege képes volt integrálni a görög kultúrát elsajátítóhelybelieket is. A másik egy antik reminiszcencia: Nagy Sándor példája, aki legyőzte aGörögországot egykor fenyegető ázsiai birodalmat, és az általa meghódított területeketúgy tette göröggé, hogy közben tiszteletben tartotta az őslakosok kultúráját és vallását.Tudjuk, hogy Nagy Sándor műve intenzíven foglalkoztatta Rigaszt: nagy térképénmegtaláljuk a nagy uralkodó győzelmes csatáinak helyszíneit, a portréjával díszítettpénzeket. A térképpel kb. egyidőben jelentette meg Rigasz Alexandrosz rézmetszetűportréját, melyet egy antik medalion alapján készített. A magyarázó szöveg szűkszavú:Sándor, mint a keleti barbárok legyőzője, a görög nagyság megtestesítője, olyan szimbolikusértékkel és olyan aktualitással bírt, amely fölöslegessé tette a hosszabb kommentárt.Az államformaAz oszmán állam helyén Rigasz demokratikus, választott testületek által igazgatottállamot képzel el. Feltűnő azonban, hogy az államforma pontos meghatározásávaladós maradt. Sőt, ha az Alkotmány mellett közelebbről megvizsgáljuk a Thuriosz szövegétis, érdekes felfedezést tehetünk. Mint láttuk, az Alkotmány alapján az államkormányzásáért egy öttagú Direktórium felelős, a Thuriosz szerint azonban a vezetést -elkerülendő az anarchiát - egy személyre kell bízni, aki aztán hatalmát a törvényekszabta keretekben gyakorolja! Ez azért elgondolkodtató, mert többi művében Rigaszegyértelműen a köztársaság elkötelezett hívének mutatkozik.Az egység és kormányozhatóság kérdése láthatólag komoly fejtörést okozhatott agörög forradalmárnak. Nyilván tisztában volt azzal, hogy a francia államforma és intézményrendszermaradéktalan alkalmazása a soknemzetiségű, sokvallású Keleten, aholaz egyik alapvető ellentét nem ugyanazon nemzet rendjei (társadalmi osztályai) közöttfeszül, hanem az idegen és máshitű megszállók és zömmel keresztény alattvalóik között,megvalósíthatatlan, ill. megvalósítása nem kívánatos, mert „anarchiához" vezetne.Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy politikai tervei leírásakor már rendelkezéséreállt a jakobinus terror tapasztalata, amikor a forradalom „felfalta gyermekeit".Az alkotmánytervezet Elliniki Dimokratia-ról beszél, a „dimokratia" szó pedig agörög szövegben rendszerint a francia „republique" fordítására szolgál, és ez a jelentése- az elsődleges „demokrácia" jelentés mellett - mind a mai napig fennmaradt30. Mindazonáltala „dimokratia" szónak „köztársaság" értelmű használata a 18. század végénmég nyelvi újításszámba ment, eredeti jelentéséhez az olvasó még nem feltétlenül társítottegy konkrét államformát - mely egyébként akkor még magában Franciaországbansem kristályosodott ki teljesen. Így nem alaptalan az a feltételezés, hogy Rigasz a„dimokratia" szóval csak az állam népszuverenitáson alapuló politikai berendezkedéséreakart utalni, nyitva hagyva az államforma kérdését. Önmagában az, hogy miközbenalkotmánytervezetét legnagyobb részt a radikálisabb és demokratikusabb (bár életbesohasem lépett) 1793. évi francia alkotmány nyomán írja, a végrehajtó hatalom gyakorlóinaklétszámát az 1795-ös francia alkotmányhoz hasonlóan 24-ről 5-re csökkenti,arra utal, hogy tartott az állam kormányozhatatlanná válásától. Ezen is túlmegy a