4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 15 Nemzeti programok: görögAz AlkotmányMiként az emberi jogok fejezet, az Alkotmány is a Francia Köztársaság Alkotmányátköveti, legnagyobbrészt az 1793. évi alkotmányt, átvéve néhány szakaszt az 1795-ös Alkotmányból is. A szöveg nagyrészt itt is megegyezik a francia eredetivel, az eltérésekrészben a viszonyok különbözőségéből, részben a magyarázó kitételekből fakadnak.Az alkotmány szerint az állam neve Hellén Köztársaság, amely „egy és oszthatatlan,és különböző nemzeteket és vallásokat fogad kebelébe, anélkül, hogy a felekezetikülönbségeket rossz szemmel nézné". „A hellén nép, vagyis a nép, mely ezt az országotlakja, szuverenitását vallási és nyelvi különbségekre való tekintet nélkül a tartományigyűlések által gyakorolja". (Érdekes, hogy a közigazgatási felosztás tárgyalásánál azoszmán birodalomban közismert török terminusokkal magyarázza a görög elnevezéseket:eparchia (tartomány) - memleket, toparchia (kb. prefektúra, megyefőnökség) -kadilik, proestato (község) - szubasilik). A 7. cikkely szerint a szuverén nép kifejezésaz ország valamennyi lakóját jelenti vallási és nyelvi különbségekre való tekintet nélkül,vagyis „helléneket, bolgárokat, albánokat, vlachokat, örményeket, törököket és azösszes többi népet is". Az állampolgárság elnyerésére a francia változathoz képest többlehetőség van, úgy hogy a görög ügy bármely segítője, akármilyen nemzetiségű is,lehet állampolgár. Az állampolgársági cikkely egy ponton mégis ellentmondásba kerülaz Alkotmány nemzetek és vallások közötti egyenlőséget hangsúlyozó kitételeivel: a 4.cikk 8. pontja szerint, ha valaki, aki Görögország segítségére van, de nem ismeri agörög népnyelvet vagy az ógörögöt, akkor lehet állampolgár, ha keresztény. Az Alkotmánybanmeghatározott képviseleti rendszer, csakúgy mint a hatalommegosztásról szólófejezetek, általában részletekbe menően megegyeznek az 1793-as jakobinus ihletésű(II.) francia alkotmánnyal, de az állam kormányzására hivatott Direktórium (Diikitirion)intézménye az 1795-ös (III.) alkotmányból való, ahol az 1793-as 24 tagú VégrehajtóTanácsot váltja fel. Tagjainak száma, francia mintájához hasonlóan mindössze öt. Azalkotmányt egy Függelék egészíti ki, amely meghatározza a nemzeti jelképeket. Ennekértelmében a görög zászló fekete, fehér és piros színű, közepén Héraklész buzogánya,felette három kereszt látható. A piros szín egyrészt a (bizánci) császári bíbort jelenti,másrészt emlékeztet az ősökre, akik ilyen színű harci öltözékben indultak a csatába,hogy a kiömlő vér látványa nehogy visszarettentse őket. A fehér a zsarnoksággal szembeszegülőkügyének tisztaságát, a fekete a hazáért és szabadságért vállalt halált jelképezi.A ThurioszEz a harci induló, a nyomtatvány utolsó darabja, és Rigasz alighanem legismertebbés legnépszerűbb műve. Már szerzője életében elterjedt az egész Balkánon, egy közismertnépi dallamot társítottak hozzá - a kortársak tanúsága szerint még a konstantinápolyigörögök is énekelték összejöveteleiken -, és szerzője mártírhalála után nyomtatásbanés kéziratos másolatokban terjedt tovább. Semmilyen kritérium szerint nem tekinthetőkiemelkedő költészeti alkotásnak: népszerűségét nem esztétikai minőségének,hanem gyújtó, forradalmi tartalmának köszönhette. Jelentősége abban áll, hogy könnyenmegjegyezhető verses formában terjesztette a szabadság eszméjét és azt a forradalmiprogramot, amelyet Rigasz egyéb művei kapcsán már megismertünk. Alább követke-