4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Limes 121 SzemleAregionális történetírás kísérleteHa valaki a Felvidék és Vajdaság regionálistörténetéről szeretne ismereteket szerezni,és azt szeretné megtudni, hogy ezeka történeti régiók milyen sorsra jutottak,kezébe veheti Gulyás László könyvét,amelyet 2005-ben adtak ki. A szerző, akia szegedi egyetem oktatója, arra vállalkozott,hogy ennek a két régiónak a sorsáttekinti át az Osztrák-Magyar Monarchiátóla 21. század kezdetéig. Kötetét, ahogyillik, számos térképpel és statisztikai táblázattallátta el.A szerző, bár történelem szakot is végzett,nem történész, hanem inkább a gazdaságiföldrajz területén a regionális problémákkalfoglalkozó szakember. Ez érzékelhetőa mű szerkezetén és tartalmán, ésérzékelhető azon is, hogy nem vette észrepéldául azt, hogy a parlamenteket végrehajtóhatalomként említi. (11. o.) Nemvilágos, hogy amikor 1918 után Szlovákiárólbeszél, miért használja aSzlovenszkó elnevezést, amit a két világháborúközött a szlovákiai és a magyarországimagyarok használtak.Tematikailag hosszú időszakot fog át,és két olyan régiót tekint át, amelyek valamikoregy államhoz tartoztak, de történelmisorsuk messzire vetette őket egymástól.Mindkét régiót Magyarországtól csatoltákel, és mindkettőben jelentős magyarkisebbség maradt. Részben éppen emiatttörtént meg e régiókkal az, hogy új tulaj-Dr. Gulyás László: Két régió-Felvidék és Vajdaság- sorsa az Osztrák-Magyar Monarchiátólnapjainkig. Hazai Térségfejlesztő Rt. Pécs(?),2005, 233.donosaik, az utódállamok politikája mindkettőtlemaradásra ítélte. Az áttekintés enneka lemaradásnak a történetét és okaitvázolja fel.A vizsgált régiók fejlődésének vagylemaradásának történeti kereteit a Monarchiaés a nemzeti utódállamok (Magyarország,Csehszlovákia, Jugoszlávia) történelmifolyamatainak áttekintése adja. Ezekolyan történeti összefoglalók, amelyek azadott korszakra és országra vonatkozó elismertszakirodalmat, annak pedig a magyarul,angolul és németül olvasható részéthívják segítségül. Történeti áttekintéseibena történészek között általában ismertmegállapításokat gyűjti egybe. Ezeketazonban a saját témája szerint hangsúlyozza,összpontosítja, és hegyezi ki a regionáliskérdésekre.A szerző bevezetőjében jelzi, hogyszándéka szerint „kiegészítené" Bibó Istvángondolatrendszerét, aki a közép-európaiterületi ellentétek gazdasági okairólnem beszélt. Gulyás László tehát, mint aregionális gazdasági kérdésekkel foglalkozószakember, ezt a hiányosságot szeretnépótolni, és - legalábbis a két régióra vonatkoztatva- ezeket a gazdasági okokatfel is vázolja. Másik szándéka, hogy megvizsgáljaaz államszerkezeti váltások gazdaságiés regionális vetületét, és hogy igazolja:a Monarchia természetesen kialakultrégióinak nem mindegyike került olyanmostoha sorsra, mint Vajdaság és Felvidék.A pozitív példa Tirol, a két negatívpélda pedig Vajdaság és Felvidék. A Felvidékspecialitása, hogy mint régió teljesegészében Csehszlovákiához került, és