Limes 115 Szemle(Franjo Rački) politikus törekvésein kere<strong>sz</strong>tülismerhetjük meg, hogy a történelmikörülmények és az említett <strong>sz</strong>ereplőkelképzelései hogyan „eredményezték anemzetfelfogás és küldetése<strong>sz</strong>me magyarés horvát változatának olykor markáns eltéréseit,máskor pedig egyes elemeinekmeglepő egybeesését."A kötet második nagyobb egysége a<strong>sz</strong>erbek nemzetállami törekvéseit, enneka magyarokkal, az O<strong>sz</strong>trák és az O<strong>sz</strong>mánBirodalommal, valamint Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ággalkapcsolatos ös<strong>sz</strong>efüggéseit elemzi. Nagyonkomoly intellektuális élményt jelent az,ahogyan Ress Imre bemutatja, hogy a mindenekelőttnemzeti programjáról elhíresültGarašanin (lásd erről Bada Zoltán írását e<strong>sz</strong>ámunkban) milyen rendkívüli körültekintéssel,a magyar, a horvát, a német, azola<strong>sz</strong>, a török és az oro<strong>sz</strong> érdekek alaposelemzésével igyekezett kitapogatni és kitágítania <strong>sz</strong>erb nemzetállam létrehozásánaklehetőségeit. Mindeközben per<strong>sz</strong>e ragyogómegfigyelései mellett komoly tévedéseiis voltak, máskor pedig saját magaismerte fel, hogy a megváltozott külső körülményeka korábbi politika módosításaitigénylik. Ennek egyik leg<strong>sz</strong>ebb példája,hogy amíg 1848-1849-ben Grašanin azO<strong>sz</strong>mán Birodalom keretein belül próbáltameg elérni a <strong>sz</strong>erbek minél nagyobbönállóságát, s eközben több megfontolásbólis magyarellenes politikát folytatott,addig az 1860-as években így írt AndrássyGyulának: „Arról van <strong>sz</strong>ó, hogy lerakjukegy olyan <strong>sz</strong>ívélyes egyetértés alapjait -biztosítva az erőt és a kívánt nyugalmatSzent István koronája or<strong>sz</strong>ágainak -, melynekrévén megtaláljuk a <strong>sz</strong>ükséges garanciákata <strong>sz</strong>erb nemzetiség magyaror<strong>sz</strong>ágilétezésére". S ha az embernek az olvasottakhatására időnként e<strong>sz</strong>ébe ötlenek a balkánipolitizálásról <strong>sz</strong>óló értelmetlen <strong>sz</strong>tereotípiák,akkor jól te<strong>sz</strong>i, ha Ress Imre<strong>sz</strong>övegének figyelmes olvasásával higgadtanmegállapítja, hogy másról van <strong>sz</strong>ó. Atérség valamennyi nemzete az adott kor<strong>sz</strong>aktörténelmi, társadalmi, gazdasági kívánalmaiés korlátai között igyekezett létrehoznia történelmi fejlődés által napirendretűzött nemzetállami kereteket, sebben valamennyien hangoztattak jól megfontoltés teljesen elhamarkodott, sőt gyűlölködőnézeteket, mindannyiuk cselekedeteitsajátos módon befolyásolta a másiktólvaló „fortélyos félelem". S az is komolytanulságok le<strong>sz</strong>űrésére ad alkalmat,hogy mind a <strong>sz</strong>erbek, mind a horvátok elfogadtákvolna, hogy a birodalmi keretekközött nemzetinek tekintett területeikegyesítésével kapjanak olyan autonómiát,ami biztosíthatja nyelvük, gazdaságuk ésnemzeti sajátosságaik <strong>sz</strong>abad kibontakozását.Az per<strong>sz</strong>e külön kérdés, hogy enneklétrehozását nem csupán a hatalmi helyzetbenlévő magyarok, németek, törökökellentétes érdekei akadályozták, de az is,hogy a <strong>sz</strong>erbek, horvátok, magyarok olyanterületeket tekintettek a saját nemzetállamukré<strong>sz</strong>ének, amelyre a másik fél különbözőérvek hangoztatásával éppúgy igényttartott.Talán ez a <strong>sz</strong>empont is hozzájárul ahhoz,hogy az ember különös figyelemmelolvassa azt, hogyan próbált meg KállayBéni, az O<strong>sz</strong>trák-Magyar Monarchia politikusatúllépni ezen a dilemmán. S erreigen alkalmas terepnek tűnhetett az 1878-ban okkupált Bo<strong>sz</strong>nia-Hercegovina. Ezena területen olyan népesség élt, amelyik lényegébenazonos nyelven be<strong>sz</strong>élt, de vallásilaghárom csoportra o<strong>sz</strong>lott, ráadásulez a vallási mego<strong>sz</strong>lás az O<strong>sz</strong>mán Birodalmonbelül jogi s <strong>sz</strong>ociális egyenlőtlenségforrása is volt: a muzulmánok kedvezményezettek,a többiek pedig alávetettekvoltak. A különböző <strong>sz</strong>ellemi és hatalmiirányokba tájékozódó <strong>sz</strong>erbek, horvátokés muzulmánok között ilyen körülményekközött értelem<strong>sz</strong>erűen nem alakult ki azegységbe tartozás tudata, s az 1860-asévekben Kállay Béni is úgy vélte, a tarto-
Limes 116 Szemlemány fel<strong>sz</strong>abadulása után a területet fel kello<strong>sz</strong>tani a <strong>sz</strong>erbek és a horvátok között. Azokkupáció után a külső és belső körülményekelemzése arra a következtetésre juttattaKállayt, hogy <strong>sz</strong>ükség van „egy bosnyáktartományi tudattal rendelkező, újvezető réteg kinevelésére". A muzulmánokkorabeli törekvéseit bemutatva RessImre külön felhívja a figyelmet arra, hogy„A Kállay által célul tűzött bosnyák nemzetteremtéstehát nem valamifajta mesterségeskonstrukció volt, hanem gyakorlatilagfelkarolta az 1880-as évek második felétőlkibontakozó bo<strong>sz</strong>niai muzulmán nemzetiönazonosulási folyamatot. "Megismerjük,hogy milyen, <strong>sz</strong>inte minden területre(kultúra, tudomány, közigazgatás) kiterjedőtevékenységet folytatott Kállay annakérdekében, hogy a tartományon belül létrehozzaés meg<strong>sz</strong>ilárdítsa a bosnyák nemzettudatot.Kevés kivételtől eltekintve azonbana <strong>sz</strong>erb, és a horvát politikusok nemfogadták el Kállay törekvéseit.Ress Imre, <strong>sz</strong>erencsére, nem vála<strong>sz</strong>tjael a történelmet a jelenleg zajló politikaifolyamatoktól (hi<strong>sz</strong>en ezek még akkor isegyértelműen ös<strong>sz</strong>efüggenek, ha metodológiaimegfontolásokból külön kezeljük atörténelmet és a politológiát), s külön fejezetet<strong>sz</strong>entel a bosnyák nemzettudat napjainkigtartó fejlődésének. Ebben abbólindul ki, hogy „A bo<strong>sz</strong>niai muzulmánoknemzeti önállósulására a dél<strong>sz</strong>láv térségbenvégbement nemzetté válás általános törvény<strong>sz</strong>erűségeiérvényesek, amelybenmásodlagos a nyelvi, etnikai és <strong>sz</strong>ármazásikomponensek <strong>sz</strong>erepe, mert a nemzetiidentitást döntő mértékben a vallási hovatartozásés a történelmi fejlődés sajátosságaihatározzák meg. Lényegében e kétutóbbi kritérium képezte a <strong>sz</strong>erb és a horvátnemzeti elkülönülés alapját, de közösvallás esetén az eltérő történelmi helyzetegyedül is külön nemzetek kialakulásáteredményezte horvát-<strong>sz</strong>lovén vagy <strong>sz</strong>erbmontenegróivi<strong>sz</strong>onylatban". Ezután áttekintia bo<strong>sz</strong>niai történelem meghatározóeseményeit és ös<strong>sz</strong>etevőit, s megállapítja,hogy „a 16-18. <strong>sz</strong>ázadban Bo<strong>sz</strong>niában erősbo<strong>sz</strong>niai tartományi tudattal rendelkező,<strong>sz</strong>láv nyelvű muzulmán társadalmi csoportkeletkezett, amelynek keleti kulturális értékekenalapuló irodalma, életmódja és <strong>sz</strong>okásrendjefejlődött ki". Ennek fejlődésétfigyelemmel kísérve jut el annak bemutatásáig,hogy milyen megfontolások eredményeképpenfogadta el a titói Jugo<strong>sz</strong>láviaa muzulmán nemzet kategóriáját, illetveodáig, hogy miképpen próbálja létrehoznia nemzetközi közösség 1995 ótaaz egységes, multietnikus alapon <strong>sz</strong>erveződőBo<strong>sz</strong>niát, s hogy ennek milyen buktatóilehetnek.„Itt az írás, forgassátok/Érett és<strong>sz</strong>eljózanon."Szilágyi Imre