4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya

Glaser Tamás 12 Nemzeti programok: göröghazafias szempontból legjelentősebb darabja az antik hellének hősi erényeit, önfeláldozásátdicsőítő Olimpiade, mely éppen ezért a kor művelt görög közönségének egyiklegkedveltebb olvasmánya volt. A könyvet a szerkesztő egy thesszáliai honfitársánakajánlja, aki, mint írja, a haza érdekében kifejtett munkálkodásával bebizonyította, hogy„valóban a hellének leszármazottja".Jelentősebb vállalkozás volt a korabeli Európa egyik bestsellerének, Barthélemyabbé Voyage du jeune Anacharsisának fordítása. Szerzője egy Anacharsis nevű ifjúszkita21 görögországi utazását írta le abban a korban, amikor Görögország éppen behódolnikényszerült II. Philipposz makedón királynak. A kitalált történet azonban csakkeret, az ismeretterjesztés eszköze. Barthélemy, aki évtizedekig tanulmányozta, jegyzetelteaz ókori görög irodalmat és történetírást, valójában az antik görögség életénekminél teljesebb panorámáját kívánta nyújtani az érdeklődő olvasóknak. Az Anacharsisígy mindannak a foglalatává lett, amit abban az időben az ókori Görögországról tudnilehetett. Nem meglepő tehát, hogy a 18. század görögjei - akik egyre inkább „amadicső hellének" leszármazottainak tudták magukat - élénk érdeklődést mutattak a műiránt, melynek lapjait, ha hozzájuthattak „könnyeikkel öntözték"22, hiszen benne egyidegen (Barthélemy) egy másik idegen (Anacharsis) szavaival adózott tisztelettel őseikkiválóságának. A szélesebb görög közönség számára történő hozzáférhetővé tétele szintenemzeti üggyé vált. A nagy felbuzdulás dacára a terjedelmes műnek végül csak kétkötete jelent meg görögül: az első és a negyedik. Utóbbi legtöbb fejezetének fordítójaRigasz, aki e munkában történő részvételével népe öntudatra ébredéséhez kívánt hozzájárulni,amire a mű tartalma nagyon is alkalmasnak látszott. Annak ellenére, hogy anagy fordítói tervet végül nem sikerült kiteljesíteni, az Anacharsis fontos szerepet kapottRigasz életművében: pontos leírásai révén egyik forrása lett nagy Görögországtérképének,mely viszont, a címében olvashatók szerint egyebek közt „az Anacharsismegértéséhez is adalékokkal kívánt szolgálni." Ez a térkép azonban már átvezet szerzőnkpolitikai programjához.Kartográfia és politikaMásodik bécsi tartózkodása alatt Rigasz három nagy térképet is kiadott. Az első aHavasalföldet, a második Moldvát ábrázolta, mindkettőt görög szöveggel, a „filhelléneknek"ajánlva. Hogy miért nekik, azt valójában a harmadik térképet látva érthetjükmeg. Ennek a tizenkét önálló, méretes lapból összeálló, 1797-ben megjelent térképneka címe: Harta tisz Elladosz (Hellász Térképe). Ha azonban egy pillantást vetünk rá, aztlátjuk, hogy a térkép a Dunától és a Kárpátok déli vonulatától Krétáig és az AdriátólKisázsiáig húzódó hatalmas területet foglal magában, mely területek nagy részét nemcsupán az újkorban, de sohasem lakták görögök. A Rigasz által elképzelt államról méga kifejezetten programadó művek tárgyalása előtt e térkép alapján alkothatunk fogalmat.A Harta nem csupán földrajzi, hanem történelmi térkép is: megtalálhatók rajta afontosabb görög, római és bizánci emlékek, egy-egy területen föllelt antik érmék mása,az adott területekhez tartozó mitológiai és történelmi események, alakok. A címmetszetszimbolikus, részben mitológiai alapú ábrázolásokkal díszített. Alsó részén a görögerőt megjelenítő Héraklész megfutamítja az Ázsiát jelképező, lovon menekülő nőalakot,másutt az oszmán hatalom jelképeit és a szultáni turbánt hordozó koszorú egy alvó