4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
4. sz. - József Attila Megyei és Városi Könyvtár - Tatabánya
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Limes 105 Nemzeti programok: lengyelLagzi GáborA lengyel nacionalizmus forrásvidékein -Roman Dmowski:Egy modern lengyel gondolatai (1903)A „hos<strong>sz</strong>ú 19. <strong>sz</strong>ázadban" a lengyel politikai gondolat egyik, ha nem a legfőbbcélja, feladata és értelme a független államiság helyreállítása volt (a 18. <strong>sz</strong>ázad végén ahárom nagyhatalom, Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág, Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág és Au<strong>sz</strong>tria felo<strong>sz</strong>totta egymás közötta meggyengült Rzeczpospolitát). Ezért harcoltak lengyelek Napóleon oldalán, ezérttört ki a cári elnyomás ellen 1830-183l-ben, illetve 1863-ban felkelés.A három felo<strong>sz</strong>tó hatalom különböző politikai, gazdasági, kulturális berendezkedéstérvényesített. A legjobb helyzet - lengyel <strong>sz</strong>empontból - Au<strong>sz</strong>tria területén alakultki: 1867-et követően Bécs a lengyelek felügyeletére „bízta" Galícia tartományát, amelyjelentős autonómiával rendelkezett (tartományi törvényhozás, lengyel nyelvű felsőoktatásLembergben és Krakkóban). A helyzetet bonyolította, hogy a terület keleti felénjelentős <strong>sz</strong>ámú ukrán (rutén) lakosság élt, s nemzeti mozgalmuk a 19. <strong>sz</strong>ázad másodikfelében egyre inkább lábra kapott. A poro<strong>sz</strong> területeken (Poznan és vidéke, illetveSzilézia) a bismarcki erős kéz politikája - a Kulturkampf, a német kolonizáció - voltjellemző. Mivel Poro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág, majd Németor<strong>sz</strong>ág mégiscsak alkotmányos berendezkedésselbírt, adott némi mozgásteret a lengyel kisebbség <strong>sz</strong>ámára. A legsúlyosabb elnyomásta lengyeleknek a cári Oro<strong>sz</strong>or<strong>sz</strong>ág alatt kellett el<strong>sz</strong>envedniük. Az 1815-ös bécsikongres<strong>sz</strong>us után megalakult, s némi autonómiával rendelkező Lengyel Királyság 1868-ban meg<strong>sz</strong>űnt, helyette a Vi<strong>sz</strong>tula Menti Terület elnevezést vezették be. Az alap- ésfelsőoktatás, valamint az admini<strong>sz</strong>tráció nyelve fokozatosan az oro<strong>sz</strong> lett, s a pétervárihatalom repres<strong>sz</strong>iókkal sújtotta a lengyelség védőbástyájának tekinthető katolikus egyházatis.Így tehát a 19. <strong>sz</strong>ázad végén, a 20. <strong>sz</strong>ázad elején a lengyel politikai gondolat fő céljaa fel<strong>sz</strong>abdalt területek egyesítése és a független államiság meg<strong>sz</strong>erzése volt. A lengyel<strong>sz</strong>ellemi-politikai életben ekkor bontakozott ki a <strong>sz</strong>ocialista, nemzeti demokrata (nacionalista),valamint para<strong>sz</strong>tpárti mozgalom, amelyekre jellemző volt a <strong>sz</strong>ervezettség, ésamelyek tömegeket tudtak megmozgatni. Ezeken kívül megjelentek olyan irányzatokis (liberalizmus, konzervativizmus), amelyek sem akkor, sem később nem tudtak mélyebbhatást gyakorolni a lengyel politikai életre.1887-ben Zygmunt Miłkowski (aki egyébként az 1848-1849-es <strong>sz</strong>abadságharc veteránjavolt) Svájcban megalapította a Lengyel Ligát (Liga Polska). A <strong>sz</strong>ervezet mindhárommeg<strong>sz</strong>állt lengyel területen (zabór), konspirációs körülmények között működött,s fő célja a függetlenség kivívása és a demokratikus értékek védelme volt. Ennekalapjain alakult meg 1893-ban a Nemzeti Liga (Liga Narodowa, LN), amely azután anemzeti tábor vezető erejévé nőtte ki magát.A nemzeti demokrata (Narodowa Demokracja, rövidítve ND vagy endecja) politikaiirányzat a későbbiekben nagy befolyással bírt. A nemzeti demokraták a nemzetiérdek elsőbbrendűségét hangsúlyozták, s a nemzeti tudat erősítésén, valamint a közös
Change language