Közlekedési környezetvédelem (Vasúti zaj és rezgésvédelem)

KÖZLEKEDÉSIKÖRNYEZETVÉDELEM(VASÚTI ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM)4.Lakossági zajpanaszok kezelése a MÁV ZRt.-nélBuskó András mérnök tanácsosKiss Balázs mérnök intézőMÁV ZRt. VezérigazgatóságEgészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Főosztály

Balatonboglár belterülete

Zajvédelem• A MÁV RT. JOGKÖVETŐ MAGATARTÁS FOLYTAT.• 21 esetben került sor központi zajvizsgálatra(zajszámítás, zajmérés). Az eredmények alapjánmegállapítható, hogy a korszerű motorvonatok(DESIRO) és vontatóeszközök (SIEMENS) bevezetéseellenére – elsősorban a tehervonati közlekedés miatt – ahatárérték közeli, vagy azt meghaladó zajértékekjelentkeznek.• Leányvár-Esztergom között akusztikai vizsgálatra kerültsor a DESIRO motorvonat közlekedésével összefüggősebességemelés miatt. A korábbi 60 km/h helyetti 80km/h sebesség bevezetése semmilyen környezetiproblémát nem okozott.

1. táblázat: A közút – vasút összehasonlításaKözútIdőben folyamatos (expozíciós idő 50%felett)Elhaladási gyakoriság: nagyobbA forgalomeloszlás szabálytalan(véletlenszerű)Maximális zajszint azonos észlelésitávolságban kisebbA zajkibocsátás függ a vezetésimódszerektőlVasútIdőben szakaszos (expozíciós idő 10%,vagy kisebb)Elhaladási gyakoriság: kisebbA forgalomeloszlás szabályos(menetrendszerű)Maximális zajszint azonos észlelésitávolságban nagyobbA zajkibocsátás azonos vonattípusoknáltöbbé-kevésbé azonosZajforrás: hajtóműzaj + gördülési zajJellemző frekvenciák: alacsony és közepesZajforrás: különböző gépészetiberendezések, gördülési zajJellemző frekvenciák: közepes és nagyobbZavaróhatás: nagyobbZavaróhatás: kisebb

KÖRNYEZETI ELEMEK /RENDSZEREKHATÓTÉNYEZŐKKÖZVETLEN HATÁSOKKÖZVETETT HATÁSOKAZ EMBERT, MINT VÉGSŐHATÁSVISELŐT ÉRŐHATÁSOKLEVEGŐ1. Építkezési időszak légszennyezés2. Forgalom légszennyezése3. Fogalom elvonó hatás4. Havariás légszennyezés5. Építkezési zajkibocsátás6. Fogalom / üzem zajkibocsátásaÁtmeneti levegőminőség romlásTartós levegőminőség romlásTartós levegőminőség javulásÁtmeneti levegőminőség romlásZaj- és rezgésszint emelkedésa nyomvonal menténEgészségügyi hatásFELSZÍNI-FELSZÍNALATTI VIZEK7. Csapadékvíz elvezetés8. Havaria jellegű vízszennyezés9. Vízépítési műtárgyak elhelyezése10. Csapadékvíz szikkasztás11. Anyagnyerőhely kialakításaVízminőség-romlásVízdinamikai változásokTalajszennyezésVízdinamikai változásokFelszíni vizek szennyezéseTalajvízszennyezésRomlólehetőségRomlólehetőséghasznosításihasznosításiFÖLD12. Területfoglalás13. Anyagnyerőhely kialakítása14. Váltókenés, fagymentesítés, gyomirtás,sínkenés, kocsimosás és másjárulékos vasúti szennyezés15. Áruszóródás, áruelfolyás16. Havaria szennyezés17. Építési hulladék képződéseMennyiségi csökkenésTalajszennyezésTalajszennyezésRomlólehetőséghasznosításiÉLŐVILÁG,ÖKOSZISZTÉMÁK18. Élőhelyfoglalás, elszigetelés19. Gázolás20. Optikai és zajingerek21. NövénytelepítésÉlőhelycsökkenés és módosulásEgyedek pusztulásaÉlőhely zavarásKedvezőtlenhatásokcsökkenéseKedvezőtlen élettaniváltozások → DegradációMigráció, degradációGénerózióMŰVI ELEMEK22. Infrastruktúra elem megjelenéseForgalomváltozásÉletkörülmények változásaTELEPÜLÉSIKÖRNYEZET23. Építési hulladék képződésTelepülési kapcsolatokmódosulásaInnovációs hatásokHulladék-elhelyezési problémaÉpítmények állagromlásaA meglévő úthasználatigénybevétele változikTÁJ24. Vonalas infrastruktúra megjelenéseTájképi változásokTájhasználati változásokÉletmód,változásaéletkörülmény

Zajpanaszok Tapolca állomás térségében

Az M7-es autópálya építés miatti zúzottkő szállítás által okozott közlekedésizajprobléma a vonalon végig (Balatonederics, Balatonfenyves) jelentkezett.A környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendeletalapján, a létesítmény megvalósítása előtti környezeti hatásvizsgálat során akörnyezeti tanulmányban kellett kitérni a szállítási útvonal mentén jelentkezőzaj mértékére és annak kezelésére.

Budapest, X. kerület, Csilla utca vonalában jelentkezőzajproblémák miatt Budapest X. kerület Önkormányzata fordult avasúthoz. A zajszámítás alapján, ill. a zajméréssel alátámasztottvizsgálatok szerint határértéket meghaladó zajkibocsátás nincs. Atovábbiakban zajtérképezésre is sor fog kerülni.KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI VIZSGÁLATIDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÜLT

Budapest, XVIII. kerület, Nagybánya utca 18. szám alattaz EBK. MSZK. Akusztikai Laboratóriuma 2004. februárimérései alapján éjszaka 1 dB határérték túllépés van,ugyanakkor a Ganz-Telepről képviselői megkeresésérkezett.Budapest, XI. kerület, Szeremley Miklós utcáravonatkozóan a Közép-Duna-Völgyi KörnyezetvédelmiFelügyelőség határozata alapján részlegeskörnyezetvédelmi felülvizsgálat készült. A határértéktúllépés éjszaka 2 dB. A MÁV Rt. Budapest-Kelenföld után– kohéziós alapból – 2*2 vágányosítást tervez.KÖRNYEZETV. FELÜLVIZSGÁLAT VOLT

Zamárdi, Vasút utca zajpanasz alapján vizsgálati dokumentációkészült. Ezt követően a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséglevélben kereste meg a MÁV Rt.-t. A fő gondot a közúti útátjáróközlekedésbiztonsága miatti vasúti hangjelzés és a közeli, 25 m-enbelüli (15 m) beépítés együttesen okozza. Az EBK MSZK. AkusztikaiLaboratóriuma 2005. I. félévében méréssorozatot folytatott, hangjelzésnélkül egészségügyi határérték túllépés nincs.A zajprobléma kiváltó oka a vasúti kötelező hangjelzés (105 dB), amelyZamárdi belterületén lévő 2 db közút-vasút szintbeni keresztezés(útátjáró) miatt kötelező!Zamárdi, Vasút utca

Záhony, üzemi zajterhelés

2. táblázatA zaj hatása az emberi szervezetre a hangosságfigyelembe vételével45-50 dB50-60 dB60-80 dB> 85 dBkoncentráció zavar, alvó emberi agy elektromos zavaraaz erek összeszűkülnek, magasabb vérnyomás, étvágytalanság, gyomornedv gátláskoncentráció zavar, magas vérnyomás, hallószervre kifejtett hatáskáros hatású, ezt meghaladó zaj ártalmas a dolgozókra30 dB65 dB> 85 dBA90 dB> 120 dB160 dBHirtelen hanghatás +120-130 dB175 dBzajszint:zajszint:zajszint:zajszint:zajszint:zajszint:zajszintzajszintpszichés károsodás; funkcionális változásvegetatív károsodás ; funkcionális változásátmeneti halláscsökkenésnapi 8 órán át ható 85 dBA az a határérték, amely felett ahalláskárosodás folyamata általában elindul.hallószervi károsodás; funkcionális változás; látásromlás 25%fájdalomküszöb,dobhártya repedésbarotrauma: maradandó halláscsökkenéshalálos adag

Általános megállapítások• Az OÉSZ, majd az azt felváltó OTÉK alapján avasútvonalak mentén 50-50 méteres, valamint avasútvonalak mellett a szélső vágányoktól számított 50méteres védősávot kell figyelembe venni, kivéve ahol atelepülésrendezési tervekben ettől eltérő szabályozásszerepel.• Az építésügyi eljárásban – tekintettel arra, hogy az 50m-en belüli beépítés történt, és a védőtávolságonbelül vannak a lakóházak, az építéskor (amelynekidőpontja nem szerepel az akusztikaiszakvéleményben) a vasút üzemeltetői hozzájárulását,illetve a közlekedési hatóság szakhatóságiállásfoglalását ki kellett kérni.

• Az érintett lakóházak ablakai a vasút felé – azakusztikai tervezés hiányában - nyitottak. Azépítés során – tekintettel a vasútivédőtávolságon belüli építkezésre - „a környezetvédelmének általános szabályairól” szóló 1995.évi LIII. törvény zaj- és rezgésvédelemről szóló31. §.-a (2) bek. c) pont szerinti utólagosvédelme, illetve „az országos településrendezésiés építési követelményekről” szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet 55. §. (1) szerinti zajésrezgésvédelemre szükség van.

Jogszabályi háttér• Az előadás tárgyát képező vizsgáltvasútüzemi tevékenységek közlekedésizajnak minősülnek.KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK– MÁV Rt. környezetvédelmikoncepciója– MÁV Rt. környezetvédelmi utasítása

Hatályos jogszabályok• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól• 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról• 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építésikövetelményekről (Magyar Közlöny 1997/116. szám, 8931-8996. oldal) rendelet(OTÉK)• 12/1983. (V. 12.) MT. sz. rendelet a zaj- és rezgésvédelemről (24/1992. (I. 28.) Korm.rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.), 96/2002. V.5.) Korm. rendelettel módosítva).• 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet a zaj és rezgésterhelési határértékekmegállapításáról• 24/1992. (I. 28.) Korm. sz. rendeletfeladatairólaz önkormányzatok környezetvédelmi• 7/1991. (IV. 26.) KTM.minőségtanúsításárólrendelet az egyes ipari termékek zajvédelmi• 2/1983. (V. 25.) OKTH. és az azt módosítórendelkezésben találhatók a zaj- és rezgésbírságról12/1990. (V.23.) KVM. sz.• 28/1994. (X.28.) KHVM. sz. rendelettel jóváhagyott Országos Vasúti Szabályzat I.kötete,• 103/2003. (XII.27.) GKM. rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönösátjárhatóságáról 4. melléklete (új OVSz),• 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

Hatályos szabványok• A vasúti járművek szabványos A-hangnyomásszintjét a járműtípusvizsgálata során kell meghatározni vonatkozó MSZ 18159/2szabvány előírásai szerint• MSZ 18150/1-98. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése -Imissziós zajjellemzők vizsgálata• MSZ-07-2909-1990. A vasúti közlekedési zaj számítása• MSZ-13-183-2 A közlekedési zaj mérése – Vasúti zaj• ISO 3095-1975 AKUSZTIKAI KÖTÖTTPÁLYÁS JÁRMŰVEK ÁLTALKIBOCSÁTOTT ZAJ MÉRÉSE, ST-RGW 5033-85 ZAJ MÉRÉSIMÓDSZER VASÚTI JÁRMŰVEKEN (COMECOM).• 104.120/1991. GJF.A. Műszaki Előírás: A közforgalmú vasútijárművek zajszintjének mérésére és határértékeire vonatkozik újbeszerzésű termékek esetén.

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYAAz Alkotmány 13. §. (1). bek.) elismeri az egészséges környezethez (18.§.),valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez (70/D. §.(1). bek.) való jogot.A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNYAz 1995. évi LIII. törvény 31. §. (1) bekezdése alapján a környezeti zaj ésrezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra,amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsítóhang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A környezetvédelmi törvény (2)bekezdése alapján a zaj és rezgés elleni védelem keretében műszakiszervezési módszerekkel kell megoldani:• a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetverezgésgerjesztésének csökkentését;• a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagymegakadályozását;• a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

Zaj és rezgésvédelem• Magyarországon jelenleg az emberi környezetet ért ésaz emberi egészséget veszélyeztető zajok és károsrezgések elleni védelem alapvető szabályait a zaj- ésrezgésvédelemről kiadott, többször módosított 12/1983.(V. 12.) MT sz. rendelet szabályozza.• 2. §. (1) a) alapján e rendelet alkalmazásában veszélyes mértékű zaj:a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű ésminőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedettzajterhelési (zajimissziós), illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós)határértéket;a b.) pontja szerint veszélyes mértékű rezgés a szilárd testnek olyammértékű és minőségű ismétlődő rugalmas alakváltozása, amelymeghaladja a megengedett rezgésterhelési (rezgésimissziós), illetőlegrezgés-kibocsátási (rezgésemissziós) határértéket.

• 4. §. (1) A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket aterületrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbezajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstőlvédendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítvaelhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj,illetőleg rezgésterhelés határértéket.• 5. §. alapján zajt, rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést,technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (atovábbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabadtervezni, létesíteni, üzembehelyezni, meglévőt pedig bővíteni, felújítani,korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azokrendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése soránkeletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedettzaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.• 10. §. (3) bek. alapján a zaj- és rezgésvédelmi követelményekteljesítése érdekében a vasútvonal létesítése, a forgalmi viszonyoklényeges és tartós megváltozását eredményező felújítása,korszerűsítése során a környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőlegrezgéscsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását írhatjaelő.

• 11. §. szerint a meglévő zaj-és rezgésforrások által okozott veszélyes mértékűzajt és rezgést fokozatosan, tervszerűen csökkenteni kell.• 14. §. (1) Meglévő vasútvonal forgalma által okozott, az új létesítményekremegengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket jelentősen túllépőzaj, illetve rezgés csökkentésére az üzemeltetőnek forgalomszervezési ésegyéb intézkedéseket kell tennie….• 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet 8. §. a) A terhelési határértéktúllépése jelentős, ha a zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű.• 18. §. alapján csendes övezet alakítható ki a rendeltetése miatt zaj ellenfokozott védelmet igénylő létesítmény (egészségügyi, oktatási, művelődési,stb.) körül.• 19. §. (1) bek. alapján a nagymértékű és zajterhelési határértékek alá nemcsökkenthető zajkibocsátást eredményező létesítmény környékén a lakosságés a környezet zaj elleni védelme érdekében zajgátló védőterület jelölhető ki.A védőterületen belül a zaj erőssége szerinti fokozatoknak megfelelőenzajgátló övezeteket kell kijelölni.• 21. §. (1) b.) alapján zaj-, illetve rezgésbírság fizetésére kell kötelezni azüzemeltetőt, ha pl. új vasútvonal létesítését követőn okozott zaj, illetőlegrezgés meghaladja a megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelésihatárértéket.

Közegészségügyi határértékekA zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapítását a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM. együttes rendelet szabályozza. Ennek:• A közlekedési zaj- és rezgésterhelési határértékeket a (3. §; 3. melléklet)tartalmazza. Ennek alapján, vasúti fővonalak mellett nappal 65, míg éjjel 55dB (A) „A-hangnyomásszint” határérték az elfogadható, míg amellékvonalak, illetve üdülőövezetek területén: 60, míg éjjel 50 dB.• A lakóövezetekben megengedhető A-hangnyomásszintet (LAeq,kö)egészségügyi rendelet és szabvány rögzíti. A műszaki realitásokatfigyelembe véve – a külföldi zajszabályozáshoz hasonlóan – a közlekedésizajra vonatkozó, 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerintizajterhelési határértékek továbbra is csak új létesítményekre, ill. amegváltozott felhasználású területekre érvényesek.• A környezetvédelmi hatóság azonban megfelelő intézkedéseket írhat elő ameglévő utak, vasútvonalak környezetében a jelentős, ill. nagymértékűtúllépés esetén.

• 3. §. (1) bekezdése szerint a közlekedésből származó zaj terhelésihatárértékeit a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM.együttes rendelet 3. sz. melléklet tartalmazza.• 3. §. (2). bekezdése szerint e rendelet 3. sz. mellékletében foglalthatárértékek betartása új tervezésű, vagy megváltozottterületfelhasználású esetekben kötelező, ill. a (4). bek. szerint ameglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, kapacitásbővítése esetében szükséges, de a (4). bek. b.) pontja kimondja, hogyhatárérték túllépésnél „legalább a változást megelőző zajterhelést kellkövetelménynek tekinteni.”• 4. §. (1) bek. (1) Az 1-3. sz. mellékletekben a zajtól védendő területekenmeghatározott zajterhelési határértékeknek a b) pont szerinti emberipihenésre, üdülésre, kegyeleti megemlékezés céljára (pl. temető) különjogszabály (1997. évi LXXVIII. törvény, ill. a 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet) szerint kijelölt területen kell teljesülniük.• 8. §. a) A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a zaj esetén 10dB-nél nagyobb mértékű.

ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK• A konfliktushelyzetek csökkentése, megelőzése érdekében bekell tartani a Kormány 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletét, azországos településrendezési és építési követelményekről(Magyar Közlöny 1997/116. szám, 8931-8996. oldal) rendelet(OTÉK) 36. §. 7. pontjában meghatározott védőtávolságot,melyen belül lakó és intézményi épületek nem építhetők, illetvemeglévő épületek esetében lakó-, vagy kiemelt üdülőövezetneknem jelölhetők ki.• Amennyiben a vasúti védőterületen belül további beépítéstörténik, úgy a környezeti felelősség elve alapján az építtetőnekkelljen gondoskodnia a megfelelő védelemről. - Az épületek zajésrezgésvédelmével kapcsolatban az. OTÉK 55. §-a szerint kelleljárni, illetve figyelembe kell venni az I. melléklet 39. pontbanmeghatározott környezetterhelési határértékre vonatkozójogszabályokat.

Az országos településrendezési és építési követelményeket szabályozóOTÉK 36. §.-a az építmények közötti legkisebb távolságot, a 38. §.védőterületet ír elő.Vasutakat illetően az „Országos településrendezési és építésikövetelményekről” kiadott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 36. §. (7). bekezdése határozza meg az országosközforgalmú vasútvonalakra az építmények közötti legkisebbtávolságot, amely általában 50 m, illetve környezetihatástanulmányra vonatkozó esetekben 100 m.Ezen a távolságon belül építmény elhelyezése csak különjogszabály alapján lehetséges. 1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(OTÉK) 55. §. (1) szerint az építményt és részeit, szerkezeteit úgykell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetből ható zajésrezgéshatásoknak (pl. forgalmi rezgéshatásoknak) az előírtmértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékigcsillapítsa.

Az épített környezet alakításáról és védelmérőlaz 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezik8. §. A településrendezés során biztosítani kell a területnek a közérdeknekmegfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhezméltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe vévea) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságánakáltalános követelményeit, …e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásánakösszehangolt érdekeit…12. §. (5) bek. f) pontban a [települési] szabályozási tervnek tartalmaznia kellaz egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint avédő területeket, továbbá építményeket. (6) bek. szerint a helyi építésiszabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.

31. §. (1) bek. Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építményekrendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményei ésérdekeit,31. §. (2) bek. Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetésiegység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása,korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmaikövetelményeket, különösen:e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,g) a zaj és rezgés elleni védelem… követelményeit.34. §. (1) bek. Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttesmegépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához,korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (atovábbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározottesetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges.34. §. (6) bek. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a különjogszabályokban meghatározott szakhatóságok és más szervek, valamintnévjegyzékbe vett műszaki szakértők működnek közre.

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építésitevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezésieljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. §. (2) bek. szerinthatálya nem terjed ki a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre (pl.vasutak).46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 7. §. (1) bek. Az építményekkelkapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a 2. számúmellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt szakhatóságokműködnek közre. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatóságiengedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekbencsak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételévelrendelkezhet…46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. melléklete szerint az építésügyihatósági eljárásokban közreműködő szakhatóság a vasúti közlekedésbiztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából VI. Gazdaságiés Közlekedési Minisztérium 3. Vasúti ügyekben: A vasút üzembentartójának előzetes állásfoglalása alapján: a) országos közforgalmű vasútesetén a Közlekedési Főfelügyelet.

VASÚTI ÜZEMELTETŐI NYILATKOZATOKA 1057/T22. sz. „Fejlesztési nyilatkozat leszabályozása” tárgyú MÁV Rt.rendelkezés alapján a vasútfejlesztésekkel kapcsolatos nyilatkozat kiadásajelenleg a MÁV Rt. Fejlesztési és Forrásallokációs Főosztály feladat és hatásköre.A vasút mentén az OTÉK 36. §. (7). bekezdésében meghatározott távolságon(országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától 50 m, továbbá környezetihatásvizsgálathoz kötött vasúti létesítmények esetében 100 m távolságon) belülcsak – a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint - olyan építményhelyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárult.A vasút szélső vágánya és a lakóépületek közötti legkisebb távolság, általában 50m legyen, de lehetőség van a túlnyomóan beépített lakóterületen lévő beépítetlenegyedi telek beépítése esetén ennek a távolságnak az ott általában kialakultbeépítésének megfelelő csökkentésére, valamennyi egyéb feltétel – ezen belülkiemelten az OTÉK 38. §. – teljesülése esetén.A vasúti terület mentén tervezett építés létesítéséhez a hozzájárulást a KözpontiKözlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet adja meg a MÁV Rt. vasútiüzembentartói állásfoglalása alapján.A vasúti üzembentartói állásfoglalás kiadását a MÁV Rt.-n belül a 2156/T/1997. sz.rendelet és a Vasúti Felügyelet 7240/1997. sz. rendelete szerint a vasútiüzembentartói előzetes állásfoglalásra a MÁV Rt. Pálya- és MérnökiLétesítmények Igazgatóság Területi Központjai (PMLI. TK.) az illetékesek.

Az építési kérelem elbírálásakor az OTÉK 38. §. betartásából kellkiindulni. A fejlesztési nyilatkozat kiadásánál figyelembe kell venni ajelenlegi, valamint a távlati terv szerinti állapotot, továbbá betartandók azOrszágos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzatánakelőírásai: vasúti épület a nyíltvonali, vagy az állomási vágány tengelyétőlmért 9,00 méteren belül, lakóépület pedig 25,00 méteren belül nemhelyezhető el.Soroksár

A fentiek alapján a vasúti terület mentén történő építési kérelmekhez afejlesztési nyilatkozat (üzemeltetői állásfoglalás) szempontjai:A mindenkori tulajdonos (építtető) tudomásul veszi a vasútvonal közelségét és tervezettfejlesztését. Létesítményét az OTÉK 38. §.-ban foglaltak betartásával valósítja meg, ami aztjelenti, hogy a létesítmény olyan távolságra helyezendő el a szélső vágánytól, mely biztosítja alétesítményre megállapított környezeti terhelési határértéket ne haladja meg a vasútkörnyezetterhelése, vagy műszaki beavatkozással gondoskodik ennek teljesítéséről. Eztkövetően a vasútüzemből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a MÁV Rt. felé nemlép fel, köteles tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.A meglévő vasútvonal mellett az új létesítmény (építmény) építtetőjének feladata akörnyezetvédelmi előírások betartása, ezen belül kiemelten a zaj- és rezgésvédelemmegoldása, az épület ingatlanon való megfelelő elhelyezésével, tájolásával (lakószobák,irodák vasúttal ellentétes oldalra történő tervezése), szükség esetén zaj- és rezgésvédőszerkezetek alkalmazásával (zajvédőfal, növényzet, stb.), vagy beépítésével (a zajterhelésnekkitett oldalon fix, akusztikailag méretezett nyílászárókkal a helyiségek klimatizálásával).A létesítendő objektum helyén a zaj- és rezgéskibocsátás értéke méréssel és számítássalegyaránt meghatározható, amennyiben ezt a létesítmény beruházója az építménytervezéséhez igényli és megrendeli. A számítás az MSZ 07-29-4/1990. sz. szabványbanrögzített módon a felépítmény, vontatási nem, sebesség, vonatfajták, vonatsűrűség alapjánszámítógépes módszerrel végrehajtható, mely módszerrel a jövőbeni tervezett zajterhelésiértékek is kalkulálhatók.

Zajpanaszok!

SOROKSÁR

Budapest, XVII. kerület, Újakadémiatelep

Budapest, Kelenföld

ZAJTÉRKÉPEZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK• A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről a Kormány 280/2004. (X. 20.)Korm. rendelete, és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedésitervek készítésének részletes szabályairól a 25/2004. (XII. 20.) KvVMrendelet 2004-ben jelent meg. A rendeletek – a 2002/49/EK. EurópaiParlamenti és Tanácsi Irányelvben szereplő előírásokkal, valamint akörnyezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény2004. június 21.-i módosításával összhangban - tartalmazza a nagyforgalmú közlekedési létesítményekre (vasutak, főutak, repülőterek),Budapestre és agglomerációjára, valamint a 100 ezernél nagyobblélekszámú nagyvárosokra vonatkozó zajtérképezési és intézkedési tervkészítési kötelezettségét, a zajszámítás és mérés elveit. Emellettzajcsökkentési program készítéséről is rendelkezik, sőt a lakosságtájékoztatásának fontosságát is hangsúlyozza.• Az INTÉZKEDÉSI TERVEK készítésének kötelezettsége a 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet alapján a 63 dB(A) egyenértékű A-hangnyomásszintfeletti területekre vonatkozik.

A közlekedési zaj mérése és értékeléseVasúti zajvizsgálat• Az MSZ-13-183-2 Környezetvédelmi Szabvány alapján a vasútiközlekedés által okozott környezeti zajterhelés méréssel történőmegállapítását,• illetve az MSZ-07-2904-1990 Közlekedési Ágazati Szabvány alapjána vasutak létesítésének, felújításának és korszerűsítésénektervezéséhez a forgalmi és környezeti adatok ismeretében a vasútiközlekedési zaj egyenértékű A-hangnyomásszintjének számításimódszerét tartalmazza.• Nem tárgya a szabványoknak a nem vonalas közlekedésilétesítmények (pl. vasúti pályaudvar, megállóhelyek) által okozottzajterhelés méréssel történő vizsgálata, illetve a pályaudvaroktevékenységéből (rendezési technológiából) származó zaj számítása

MSZ-07-2904-1990. A vasúti közlekedési zajszámítása.• A számítás a vasúti forgalomtól származó, az észlelési pontbanvárható és az előírásokkal összevethető mértékadó A-hangnyomásszint meghatározására irányul.• Kiinduló adat a nappali ill. éjszakai megítélési időtartamravonatkoztatott forgalomnagyság és összetétel. A darabszám,vonatsebességek, vonathosszak alapján meghatározható adref=25 m zajemissziós megítélési pontban a kiindulási(referencia) egyenértékű A-hangnyomásszint. Avágányvezetés, távolság, terepviszonyok, beépítettség,zajárnyékolás, talajhatás és a meteorológiai tényezőkismeretében, a megadott korrekciós tényezőkfigyelembevételével, tetszőleges megítélési pontbanszámítható a várható egyenértékű A-hangnyomásszint

MSZ-13-183-2:1992 A közlekedési zaj mérése.Vasúti zaj• A vasúti zaj mérése a kiválasztott mérési pontban bizonyos számúvonatelhaladás zajesemény-szintje mérésén alapul és a megítélési idő alattiegyenértékű A-hangnyomásszint meghatározására irányul.• Mindkét szabvány közös jellemzője, hogy a vasúti közlekedés által okozottkörnyezeti zajterhelés mértékének egyenértékű A-hangnyomásszintjéttetszőleges zajterhelési megítélési pontban; számítással + statisztikaialapadatok felhasználásával, illetve a mérési adatok alapján elvégzettszámítással határozhatjuk meg.• A két szabvány közötti különbség a kapott eredményekfelhasználhatóságában van:• A számítási szabvány által adott eredmények általánosan, hasonló vasútikeresztmetszetekre és megítélési pontokra alkalmazhatók.• A mérési szabvány által kapott eredmények csak a vizsgálatikeresztmetszetre, ill. a vizsgálat időtartama alatti forgalom összetétel és amért vonatok műszaki állapota által meghatározott zajjellemzőkrevonatkoztathatók.• Nem tárgya a szabványoknak a nem vonalas közlekedési létesítmények(pl. vasúti pályaudvar, megállóhelyek) által okozott zajterhelésméréssel történő vizsgálata, illetve a pályaudvarok tevékenységéből(rendezési technológiából) származó zaj számítása.

A vizsgálati eredmények közléseA vizsgálati eredményeket a mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyneklegalább a következő adatokat kell tartalmaznia:• a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe;• a vizsgált vasúti szelvény megnevezése, vonalszáma, km-szelvény,• a vizsgálat időpontja;• a vizsgálat célja;• hivatkozás a szabványokra (e szabványra és az MSZ 18150-1-re);• a helyszín részletes leírása vázlatos helyszínrajzzal; megjelölve a vasúti vágányokat, az épületek magasságát, avasút épületekhez viszonyított helyzetét, a mérési pontokat, a megítélési pontokat, stb.;• a mérés idején tapasztalt forgalom jellemzőinek leírása (átlagsebesség, forgalmi létesítményektől való távolság,forgalomszámlálási adatok, azok eredete), a forgalomszámlálás, a szerelvényhossz- és az átlagsebességmérésmódszere;• meteorológiai tényezők (hőmérséklet, szélsebesség, -irány, relatív nedvesség, stb.);• a vizsgálatokhoz használt műszerek gyártmánya, típusa, adatai;• az egyes mérések elvégzésének módja, időpontja és időtartama;• a helyszíni mérési eredmények, illetve mérési adatok, beleértve az alapzaj mérését, stb.;• az M1. mellékletben közölt adatlap kitöltve;• a mérési adatok feldolgozása, az elvégzett számítások és közbenső mérési eredmények (korrekciók, stb.);• a zajterhelés vizsgálatának eredményei, mértékadó A-hangnyomásszintek a megitélési pontokban;• a mérést befolyásoló esetleges más körülmények;• ha szükséges: a minősítés, a legnagyobb túllépés mértékszáma, a lakószobák továbbá az épületek zajterhelésihatárértéktúllépéssel érintett védendő helyiségeinek száma, stb.)• megjegyzések;• a vizsgálatot végzők neve;• a vizsgálatokért felelős vezető neve, aláírása.

Vasúti zajforrásokA vasúti közlekedés emissziós zajszintje függ:• a vontatás módjától,• a jármű állapotától,• a közlekedés sebességétől,• a pálya elhelyezkedésétől,• a pálya kiképzésétől (hézagnélküli felépítmény),• a vasúti pálya és az észlelés helye köztitávolságtól.

4. TáblázatA vasúti járművek fontosabb zajforrásai:FutóműJárműszekrényGépészeti részekgördülés a sínen;kerékegyenetlenségek,sínegyenetlenségek;alépítmény hatása;rugózás rendszerénekhatása;fékezés hatása ( max.90 dB)Légörvények,másodlagos zajok afutóműről;meglazult elemek,alkatrészek;zaj a különféle réseknél,Dízelmotor;Hajtómű;mechanikus;hidraulikus;hidromechanikus,fődinamó és villamos vontatómotorok;fogaskerekek;segédüzemi berendezések,különféle tengelyek.

5. táblázatA vasúti járművek zajszintjét befolyásoló egyes tényezők és hatásukTényezőkGördülőállománytólfüggő tényezőkFelépítménytől függőtényezőkBefolyásoló tényezőa vontatás neme: villamos mozdony/dízelmozdonyteherkocsi/személykocsia menetsebesség növekedésea vonathosszúság növekedéseterhelt/terheletlen vasúti szerelvényfa/acéllemez teherkocsi-oldalfalöntöttvas tuskók/tárcsaféklaposkerék/szabályos futófelületű kerékkopott futófelületű kerék/sima futófelületűkerékillesztett/hegesztett sínkopott koronafelületű/sima koronafelületű sínváltó/folyamatos sínnedves/száraz sínívmenet/egyenes vonalú haladásbetonalj/talpfabetonlapok/zúzottkő ágyazatacél/betonhíd/földtöltésBefolyásoló hatásjellegezajszint-csökkentő hatászajszint növelő hatás + 2-5 dBzajszint növelő ≈5-10 dBzajszint növelő hatás + 2-5 dB0, (zajszint-csökkentő hatás)zajszint-csökkentő hatászajszint növelő hatás + 2-5 dBzajszint növelő ≈10 dB felettzajszint növelő hatás + 2-5 dBzajszint növelő ≈5-10 dBzajszint növelő ≈10 dB felettzajszint növelő ≈5-10 dBzajszint-csökkentő hatászajszint növelő ≈10 dB felett0, zajszint-csökkentő hatászajszint növelő hatás + 2-5 dBzajszint növelő ≈5-10 dB

JÁRMŰVEK

PÁLYA

A vasúti zajhatásokat befolyásoló tényezők:•a jármű sebessége, a tengelyterhelés, a tengelyelrendezés,•az aljtávolság, a vonalvezetés (ívsugarak, emelkedők, esések)•a szerelvény gyorsulásai, a járművek rezgései•a zajforrás-helyek (kitérők, szigetelt illesztések, rácsos hidak)6. táblázatKülönböző hazai vontatójárművek zajszint (hangnyomásszint) értékeiinduláskor, üzem közben 25 m távolágbólMozdonytípusM 44M 47M 63V 43Sebesség (km/h)807080-10080Hangnyomás szint (dB/A/)induláskor, teljesterheléssel757675Menet közben3/4 terheléssel82,587,577-7981-86

A vonatszerelvények elhaladása a mérőpontonidőben változó zajt eredményezl (m) távolságban LA,eq (d,h)25 m LA,eq (25)L Aeq(7.5m)L Aeq,re c10090Lp(t)80at 7.5 m70dB(A)6050400Time (hours)1224100Lp(t)at 7.5 mdB(A)600 Time Idő (s) (s) 25 25100Lp(t)at 7.5 mdB(A)800 Time Idő (s) (s) 5 5Egy 24 órás zajfelvételből kiragadott szerelvény és vasúti kocsi zaj-időfüggvénye

Személyvonat tipikus elhaladási zaj-időfüggvénye (indulás utáni felgyorsulásiszakaszban)

ZAJSZINTDBASOUNDPRESSURELE130SOUND PRESSURE LEVEL AS FUNCTION OF1201101009080TRACTION VONTATÁSI NOISE ZAJROLLING GÖRDÜLÉSI NOISE ZAJAERODYNAMIC AERODYNAMIKAI NOISE ZAJTOTAL EREDŐ7010 20 50 100 200 300 400TRAIN SEBESSÉG SPEED KM/HÁramlási zaj

7. táblázatKülönböző hazai vontatójárművek zajszint(hangnyomásszint) értékei hézagnélküli éshagyományos illesztéses pályánMozdonytípusDízelVillamosSebesség(km/h)30-5030-90Hangnyomás szint (dB/A/)Hézagnélkülipályán(összehegesztett)67-7166-75Hagyományos(illesztéses)pályán70-7572-80A mérések azt mutatják, hogy egy elhaladó vonat zaja 25 m távolságbanés 3,5 m magasságban a sín felett mérve általában 75…90 dB(A) szintetéri el az elhaladási sebesség függvényében.

Egyéb zajforrások :a mozdonykürt, amelynek az UIC 664Velőírásait kell teljesítenie nemzetközihangnyomásszintet kell teljesítenie (5 mtávolságból 120-125 dB(A), amely közelít afájdalomküszöbhöz);•a rendezőpályaudvarok zaja: kocsiütközések,vágányfékek súrlódó hangja, egyéb zajhatások;•az utastájékoztató és utasításadótávközlőberendezések, aminek a pályaudvarialapzaj vagy az éppen ott közlekedő vonat zajamellett is hallhatónak kell lenni.

A vasúti zajártalmak csökkenthetők:• a vasút helyes vonalvezetésével• az épületek megfelelő elhelyezésével és védelmével• a járművek kiképzésével és jó állapotban tartásával• a vasúti pályák megfelelő kiképzésével• (összehegesztés) és karbantartásával• fás környezet kialakításával• zajgátló létesítmények építésével.

A zaj elleni védekezés módjai• erdősáv telepítése,• védtöltés építése,• illetve védőfal (beton, előregyártott betonelemes,tégla, falazó elemes, fa, műanyag, üveg, fém, egyébanyagú) építése vagy ezek kombinációja.

A rezgéscsökkentő intézkedések a következőterületeken lehetségesek:• a járműveken• a kerék/sín érintkezési felületen• a rezgésátvitel útjában (=a felépítmény aktívelszigetelése)• a rezgésterhelési helyen (a védendő épületnél= passzív elszigetelés).

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK• A kisebb közlekedési zajt okozó vonatközlekedés a jó minőségű pályaállapoteredménye, ezért az építési, szerelési, felújítási, karbantartási tevékenységekminőségét tovább kell növelni.• Pályarekonstrukciók során lehetőség szerint olyan műszaki megoldásokatkell alkalmazni, amelyek a vonatközlekedésnél a korábbinál alacsonyabb zaj ésrezgésszintet eredményeznek.• Zajvédelmi feladat a vasúti pályákon és a hidakon zaj és rezgéscsökkentőmegoldások alkalmazása. A zaj elleni védekezésül indokolt esetbenzajvédőfalakat kell létesíteni.• Az európai uniós integrációs követelmények által meghatározottkörnyezetvédelmi feladatok főbb területei között kiemelt jelentőséggel szerepela vasúti járművek közlekedési zaj- és rezgéskibocsátásának csökkentése,a személy- és tehervonati közlekedési zaj- és rezgéskibocsátás mérséklése, afutás közbeni zaj és rezgéskeltés szintjének mérséklése, és a közlekedővonatok biztonságát jelentő kiegészítő technológiákból eredő zaj forrásokszintjének minimalizálása.

60 000 vonat/év-nél nagyobbforgalomsűrűségű vasútvonalak

Budapestvonalhálózatitérképe

Budapest régió

A terhelés-hatás összefüggések vizsgálatát nappali (6.00-18.00 óra),esti (18.00-22.00 óra) és éjjeli (22.00-6.00 óra) időszakra kell végezni.Határidő (benyújtás a GKM.-nek): 2007. június 30. a 60 000vonat/évvonalakon; 2012. június 30. a 30 000 vonat/évvonalakon.Ezen túlmenően gondoskodni kell arról, hogy 2008 július 18-ig azországos akciótervek is elkészüljenek, amelyek a zajterhelést észajhatásokat a szükséges mélységig, azaz a zajcsökkentést isbeleértve, szabályozzák ezeken a szakaszokon.2012 június 30-ig és azután ötévenként el kell készíteni a stratégiaizajtérképeket az évi 30 000 szerelvénynél nagyobb forgalmúfővonalakra. Az ehhez tartozó akció terveknek 2013 július 18-ig kellelkészülniük.

KIMUTATÁS A BUDAPESTI VASÚTVONALAKRÓL60 000 vonat/évnél nagyobbÁllomásTávolságkmVonalszámVonal sorszámMind összesen(napivonatforgalom)Becsültvárható évesforgalom(vonat/év)1. Budapest-Hegyeshalom-RajkaBudapest-Keleti pu.01404717155Budapest-Ferencváros014021879570Budapest-Kelenföld414020574825Budaörs614014552925TÁVOLSÁG:1030. Budapest-Székesfehérvár-NagykanizsaBudapest-Déli pu.030311103645030+40. vonal => 60000Budapest-Kelenföld430311174270530+40. vonal => 60000

21TÁVOLSÁG:6241517141804Pécel6241517141801Rákoscsaba-Újtelep6241517141801Rákoscsaba-Újtelep6241517141807Rákosliget8577523541803Rákos8541080+120 vonalegyütt23441805Kőbánya-felső6351080+120 vonalegyütt17441800Budapest-Keleti pu.80. Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely

Számítási táblázat40a vonal AlbertfalvaForgalomnagyság jellemzőiMSZ alapjánRendelet alapjánseb.(km/ó)hossz(m)n (db)06-18hn (db)18-22hn (db)22-06hLeq(dB)06-18hLeq(dB)18-22hLeq(dB)22-06Leq(dB)06-18hLeq(dB)18-22hLeq(dB)22-06SZEMÉLYVONATOKICE000000,00,00,00,00,00,0Nemzetközi gyorsECEN00000000000,00,00,00,00,00,00,00,00,00,00,00,0Nemzetközi gyors000000,00,00,00,00,00,0Belföldi expresszIC (belföldi)100120133153,451,844,055,153,545,8Belföldi gyors1002500200,053,20,00,055,00,0Távolsági személyBelföldi sebes100250103155,455,047,257,256,748,9Helyi személySzemély100200269758,658,854,760,460,556,4Külön kezelendőBzmotBDVmot00000000000,00,00,00,00,00,00,00,00,00,00,00,0Szerelvény000000,00,00,00,00,00,0Posta000000,00,00,00,00,00,0Személyforgalom összes (LAeq)61,161,555,762,963,357,4

57,663,164,056,460,561,4Teherforgalom összes (LAeq)0,00,00,00,00,00,0000Iparvágány kiszolgálóForda teher51,70,043,052,10,040,350120060CsomópontikiszolgálóTolatós teher55,258,253,452,555,550,833347075Belföldi közvetlenvonatKözvetlen teher0,055,860,30,053,257,7021747070Belföldi irányvonat49,752,752,750,050,050,011335080NemzetköziirányvonatIrányvonat0,00,00,00,00,00,0000Ro-La0,054,953,10,052,250,4012370100Nemzetközikombinált0,00,00,00,00,00,0000Nemzetközi teher0,053,748,90,051,146,301135090Nemzetközigyorsteher0,054,558,80,051,856,101842090Belföldi gyorsteherGyorsteherTEHERVONATOK

MSZ szerintRend.L napközi64,366,5MSZszerintRend.SzerintL este64,0 66,2 L AM(nappal) 67,2 69,4L éjjel 59,1 60,5 L AM(éjjel) 59,1 60,5L den 78,1 80,3

Egyenértékű A-hangnyomásszint és származtatott értékei:Az Európai Unió az LEU bevezetését javasolja. Az LEU érték a háromidőszakra (nappal, este, éjjel) vonatkozó Leq értékből áll. Az LEU,N azéjszakára vonatkozó Leq.Az LEU az Lden értékhez hasonlóan a következő súlyozást tartalmazza:⎡ L L Lnap este + éjjel+1L den = 10lg ⎢12 * 10 10 + 4 * 10 10 + 8*10 1024 ⎢⎣⎢5 10ahol:Lnap – egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra 06.00-18.00 óra)Leste – egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra 18.00-22.00 óra)Léjjel – egyenértékű A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra 23.00-07.00 óra)A fenti rendeletek elemzése, és a szabványokkal fennálló anomáliái miattrészletes vizsgálata szükséges, amely az intézkedési tervek készítéséreis kihatással van.⎤⎥⎥⎦⎥

A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszintmeghatározása• 1. Az MSZ 07-2904-1990. sz. Vasúti közlekedési zaj számítása c.szabvány alapján:• Elegendő hosszúságú, egyenes vezetésű vasútvonal 25 m távolságbanakadálytalan zajterhelés esetén az egyes vonatfajták LAeq,i (25), dBegyenértékű A-hangnyomásszintjét a (1) képlettel kell kiszámítani:L Aeq , i ( )25 = L + 10lgQ 10lg l0i i +i+l0i20lg v vAhol:Loi: Az i-edik fajtájú vonat vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszintje, dB,Qi: Az i-edik fajtájú vonat mértékadó forgalma [vonat/óra]li: Az i-edik fajtájú vonat hossza [m]loi vonatkoztatási vonathossz, m,vi: Az i-edik fajtású vonat tényleges vonatsebessége [km/óra]voi: Vonatkoztatási sebesség [km/óra],i0i

Az észlelési ponton várható egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása• A védendő létesítmény előtti megítélési pont(ok)ban a vasúti közlekedésvárható LAeq (d,h) egyenértékű A-hangnyomásszintjének meghatározásáta (4) összefüggés segítségével kell elvégezni:L Aeq(d,h) = L Aeq (25) + K d + K e + K p + K k + K h + K á + K sz + K zAhol:• Kd: A vasútvonal középvonala és az észlelési ponttól mért távolságtólfüggő korrekció• Ke: Az emelkedéstől függő korrekció• Kp: A pályától függő korrekció• Kk: A hangjelzéstől függő korrekció• Kh: A hangvisszaverődéstől függő korrekció• Ká: A hangárnyékolástól függő korrekció• Ksz: A szakasz rálátási szögétől függő korrekció• Kz: A zöldsáv(erdő) zajárnyékoló hatását kifejező korrekció

A miniszteri rendelet alapján alapjánliviLAeq , i( 25 ) = A + B + 10lg(Qi) + 10lg( ) + 20lg( ) − 10 lg( 5 − 0 ,04 (100 − pi)) + Kp+l100refKk[ dB ]Ahol:• A, B, lref állandók, értékük az 1. táblázat szerint• Qi: Az i-edik fajtájú vonat forgalma [db/óra]• li: Az i-edik fajtájú vonat hossza [m]• vi: Az i-edik fajtású vonat tényleges vonatsebessége [km/óra]• pi: az i-edik vonatfajtán belül a tárcsafékes szerelvények részaránya• Kp: a pályatípustól függő tényező (u.a.)• Kk: a hangjelzéstől függő korrekció (u.a.)

Környezeti hatásvizsgálatfolyamataHATÓTÉNYEZŐKLÉTÉNEKMEGÁLLAPÍTÁSA(A)A HATÁSFOLYAMATBECSLÉSE,LEHATÁROLÁSA (EKHV)HATÁS-FOLYAMATOKFELTÉRKÉPEZÉSE(B)AZ ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOKBECSLÉSE AHATÁS-TERÜLETEN(E)AZÁLLAPOTVÁLTOZÁSOKÉRTÉKELÉSE AZ EGYESELEMEKRE ÉSRENDSZEREKRENÉZVE ÉS A KÖRNYEZETEGÉSZÉRE (F)A HATÁSTERÜLETKÖRNYEZETIÁLLAPOTÁNAKBEMUTATÁSA(C)

Budapest-Kelenföld pu. zajtérképe

MŰSZAKI VÉDELEM AZAJHATÁSOK ELLEN

Köszönöm figyelmüket!