Vasárnapi Ujság - 42. évfolyam, 22. szám, 1894. junius 2. - EPA

358 VASAENAPI ÜJSAG.Ü2 SZÁM. 1895. 42. ÉvroLYAM.22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.VASAENAPI ujság. 359A NEMZETI SZALON KIÁLLÍTÁSA KOLOZSYÁRTT,A ((Nemzeti Szalon», a képzőművészek ésműpártolók csak tavaly alakult egyesülete, afővároson kívül is megkezdte működését azzala kiállítással, melyet május 19-ikén Kolozsvárttnyitott meg. A ((Nemzeti Szalon», mint tudvavan, állandó összeköttetést akar létesíteni a művészekés a közönség közt. Tárlatát folyvástnyitva tartja és ez voltaképen állandó mű-piacz,mely a művészet iránt érdeklődő közönség rendelkezéséreáll, a hol mindenkor találhatni műbecscselbíró képeket, szobrokat.A kolozsvári kiállítás az első, melyet a mozgékonytársulat rendez a vidéken. Az ottani vigadónagy termében rendezték el, a hol bálozniés mulatni szoktak a kolozsváriak. Mozgathatóspanyolfalak segítségével igyekeztek alkalmassátenni a termet a képek kiállítására. VastaghGyörgy, az egyesület elnöke és Kacziány Ödönfoglalkoztak több napig a rendezéssel. Az egyesülettöbb tisztviselője is megjelent a megnyitásra.A kiállítás 142 képet foglal magában, legtöbbnyíreaz ifjabb és legifjabb nemzedék műveiből,melynek csaknem egész névsorát megtaláljuk!Ekkor a közönség szétoszlott a kiállítás megtekintésére.Délután 2 órakor lakoma volt avendég művészek tiszteletére.Itt közölt képünk fénykép után mutatja a kiállításrészletét, s kivehetők rajta a képek is.Balra Vágó Pál szép templomi képe: (lAveMáriao,melyet a fővárosi közönség jól ismer a műcsarnokból; mellette Spányik Kornél Madonnája;aztán Telepy Károly, Győrök Leó tájképei, IpolySándortól «Anya gyermekével", ez alatt ZemplényiTivadartól «Kánikulában» (fürdésre készülőfiu). Közvetlen e mellett foglal helyet'Knopp Imre ((Szabadulás felé» megható életképe,melyén a börtön folyosóján a halottiszentségekkel alájövő papot és minisztránsát látjuk.Fölötte látni még Zigániné LöschingerHedvig történeti tárgyú festményét, a «SzentLászló füvét». Végre jobb oldalon VastaghGyörgy egyik legszebb arczképét engedi láthatnimég a fotográfiai fölvétel, a művész leányánakéletnagyságú arczképét, teljes alakban, a mintegy kerti padon ül.Kívánatos, hogy a «Nemzeti Szalon» Kolozsvárttés mindenütt az országban megtalálja aztaz érdeklődést, melyre számít és a melyre szükségeis van festészetünknek.róla. De persze úgy van az, fel nem bontottammég a tegnap érkezett leveleimet. Ez az átkozottszórakozottság!— Csak azért mondom, — bontogatja kiWlassics a maga tréfáját, — hogy jó volna, ha agróf rögtön haza utaznék. Azért mondtam adolgot.— Úgy ? — mondja a gróf habozva, — hát eszerint nincs az . .. hogy is mondjam csak, azizé víz alatt.— Persze hogy nincs. Csak tréfáltam.— Hát úgy is jó, — fejezi be a gróf előkelőmosolylyal, és odább lépdel a csoportokközött.Bent a teremben fullasztó a levegő. Zavarosgőzben úszik az egész terem. Valóságospurgatórium itt ülni a fojtó melegben ésmégis tele van a terem minden része. A kövérgörög-keleti püspökök, kiknek feje búbján ottűl a lilaszínű barett, nem győzik a homlokukattörülgetni, de azért állhatatosan hallgatják aszónokot. Vajh ki a szónok? Oly figyelmesenD1RLING M. ANTÓNIA, HARRUCKERN FERENCZ BÁRÓ NEJE.HARRUCKERN FERENCZ BÁRÓ.volt, nem vala hajlandó a házi kezelés behozatalára.Azonban e hadjárat első évének keservestapasztalatai engedékenységre birták. 171-banmár III. Károly király is beleegyezett az újrendszer behozatalába.Harruckern tehát kidolgozta a hadi élelmezésbenkorszakos tervét. Nehéz dolog volt ez;mert hisz 120,000 embernek hét hónapra és45,000 lónak öt hóra való ellátásáról kellettgondoskodnia. Azonkívül 150,000 mázsa lisztetés 340,000 mázsa zabot kellett az aradi és szegediraktárakban felhalmoznia.Harruckern azonban becsülettel eleget tett avárakozásnak. Rendszere a háború további folyamataalatt oly kitűnően bevált, hogy a hadseregkifogástalan élelmezésén kivül a kamarának istöbb mint két milliónyi tiszta hasznot hajtott.E nem várt siker szép anyagi és erkölcsi elismeréseketszerzett Harruckernnek. A királymég a háború folyama alatt birodalmi lovaggánevezte ki; a hadakozás bevégzése után pedig24 ezer forint értékű jutalomban részesítette.Régi vágyának, hazánkba való letelepülésénekreménye immár teljesülő félben volt. Ahuszonnégyezer forint fejében, az értéktöbblet(13 ezer forint) ráfizetésének kötelezettségemellett,megkapta majdnem az egész Békésmegyét.A körülbelül hétszázkilenczvenezer hold földnekakkor oly csekély értéke volt, hogy Harruckernszivesebben vette volna, ha a budaikamarális melegvízi malmot s a hozzá tartozószőlőskertet kapja. A kamara azonban emezeketértékesebbnek mondotta Békésmegyénél !Első dolga volt, hogy honfiúsíttassa magát. Aztánmegkezdte roppant nagy, de teljesen néptelen,sivár birtokainak rendezését és betelepítését.Hallatlan áldozatok árán tömérdek pusztátés községet alapított, templomokat, iskolát, házakatstb. épített és oly emberségesen bánt jobbágyaival,hogy a szomszéd megyék lakosságacsapatostul szökdösött az ő birtokaira. Az egészvármegye tizedét megváltván, örök időkre népénekadományozta. Földeket adott ingyen,pénzt kamat nélkül. Szóval nemcsak alapítója,hanem valóságos atyja volt megyéjének.Rendkívüli érdemeit a király újabb kitüntetésekkeljutalmazta. 1729-ben a magyar báróirangot s Békésvármegye főispánságát adományoztaneki. Uj hivatalában nagy hasznát vettepáratlan szervezői képességének és katonai erélyességének.Jobb karba helyezte a közigazgatást,fegyelmezte a megyei tisztviselőket s megvédtezsarolásuk ellenében a föld népét. Erélyes,de igazságos eljárása nem volt ínyére a megyeiuraknak. Bevádolták őt is, meg a helytartótanácsotis az országgyűlés előtt. Azonban Harruckern,ki már akkor teljesen beleélte magáta magyar állapotokba, s ki egész szenvedélylyelvett részt a közügyek vezetésében, fényesen igazoltaeljárásának helyességét. így hát intézkedéseita legfelsőbb forumok is helyesléssel fogadták.1742-ben bevégezte áldásos és mozgalmaspályáját. Az egyszerű takácsmester fia, ki aschenkenfeldeni házikóban látta meg a napvilágot,a bécsi Szent István templom kriptájábatemettetett el.Harruckern János György kétszer nősült.Első nejétől, Fellensteini Fellner Annától nemszületett gyermeke. Másodszor 1693. márczius29-én kelt egybe a Forsterek ősnemesi családjábólszármazott Vorstern (vagy Forstern) AnnaMáriával. E szép és kitűnő műveltségű nő nagyvagyont vitt magával Harruckern házába, smagas összeköttetéseivel nagyban elősegítteférje emelkedését. A családnak hazánkban valóletelepedése után férjével együtt ő is Magyarországbajött, és résztvett annak áldásos munkáiban.1729-ben a király Harruckernét is magyarbárói méltósággal tüntette ki.E házasságból öt gyermek : két fiú és háromleány született; az egyik fiú még atyja életébenmeghalván, az általános örökös a legidősebbgyermek: Ferencz Domonkos lett. A hatvannégyszögmérföldnyi, rendezett birtokot, házakatés egyéb kincseket tehát ez a fiú, családjánakutolsó férfisarjadéka vette át.Ferencz Domonkos telve lelkesedéssel, apjánakminden nemes tulajdonságával folytatta ésfejlesztette annak művét. Békésvármegyének —főkép az inség és árvizek idején — bőkezű és humánusfőispánja volt. Telepítéseivel nagybanemelte a vármegyét, de meg birtokainak értékétis. Buzgó katholikus létére is védelmébe vette azüldözött protestánsokat, lakóhelyet, földeketadományozott nekik s azonkívül szabad és nyilvánosvallásgyakorlatot biztosított számukra.Nem utolsó érdeme, hogy a virágzó Orosházaközségének is ő vetette még az alapját.Figyermeke nem levén, halála után leányairaszállott birtoka. Idősb leánya Stockhammer Józsefbirodalmi lovaghoz ment nőül; az ifjabbikat,a ritka szépségű Jozefát, Károlyi Antalvette feleségül, s így a jelenleg élő Károlyiak őbenne tisztelik ősanyjukat.Ferencz Domonkos bárónak nővére, MáriaCzeczilia, Wenckh János József császári tanácsoshozment nőül. E házasság révén telepedtekle hazánkban a Wenckheimok s lettek magyarbirtokosokká.A Harruckern - féle óriási birtok tehát aWenckheim, Stockhammer és Károlyi családokközt oszlott meg.E családoknak szövevényes genealógiáját világostáblázatokban adja Éble jeles munkája.Több ausztriai, olasz és magyar városbankellett kutatnia, míg a leszármazási rendet teljesenösszeállíthatta. A munkának még sem eza lelkiismeretes genealógia a fényoldala, hanemazok az érdekes és biztos kézzel kiválogatottadatok, melyek a telepítések korát s azakkori vármegyei életet egészen új és érdekesoldalról mutatják be. A műnek fényes kiállítása,a szép metszetek és műmellékletek a belsőtartalommal teljes összhangban állnak. Éblekönyve valóban megérdemli azt az elismerést,melylyel a sajtóolvasóinknak.fogadta. Melegen ajánljukDr. Takáts Sándor.EGYVELEG* A szellemi munkáról kiszámították, hogy háromórai komoly munka csaknem ugy megerőltet éskifáraszt, mint egész napon át tartó fárasztó testimunka.* A kerékpározás egy lengyel orvos állításaszerint veszélyes, mivel a szenvedélyes kerékpározóutódja púpos lesz. Jung genuaí tanár állítása szerintpedig a kerékpározó lába megvékonyodik, karjaimeghosszabbodnak s kezei olyanok lesznek, mint amajmokéi.* Nyolczezer tonna aranyat, azaz 8 millió kilónyitástak ki a jelen században a földgömb összesbányáiban.* Eltemetett béka. A hires Kimberley gyémántmezőn213 méter mélységben találtak egy vaskos,de még jól megmaradt fadarabot, melyben, midőnfelvágták, egy élő béka volt. A béka igen lassanmászott ki sírjából, nem érezte jól magát s néhánynap múlva elpusztult. Most alkoholban a múzeumbanőrzik. Németországi lapok azt írják, hogy szakértőkállítása szerint a béka 150 évig (?) élhetettabban az üregben eltemetve.A régebbi művészek közül Than, Vastagh, Telepy,Molnár József, Brodszky jelentek meg. Afestmények legnagyobb része életkép és tájkép.Vágó Pál, Baditz Ottó, Than, Kacziány, DuditsAndor, Kriesch Aladár, Marselek Endre képviseliknéhány művel az egyházi festészetet, vagy akomolyabb stilt igénylő tárgyakat. Az arczképfestéserőteljes darabokkal van bemutatva.A megnyitás ünnepélyesen ment végbe május19-ikén. Sokan gyűltek össze a vigadóba. SzvacsinaGéza helyettes polgármester üdvözölte amegjelent művészeket, a kiállítás rendezőit, smondott meleg szavakat a művészetek pártolásáról.A város nevében köszöntötte a művészeket.Sze'chy Károly egyetemi tanár tartott azutánhosszabb fejtegetést a magyar festészet fejlődéséről,annak küzdelmeiről, sikereiről. Azt is kiemelte,hogy bármennyire emelkedjék is Budapestvagyonban, bármennyire fejlődjék Ízlésben: egymaga még sem lehet a magyar művészetnekfentartója, termékeinek fogyasztója.Azért a művészet iránt való érzéket a vidékenis fejleszteni kell, a művészet iránt való érdeklődésbea vidéket is bele kell vonni. Ezt vanhivatva tenni a «Nemzeti Szalon», mely alkalmatakar nyújtani a vidéknek is a művészi termékekélvezetére. A beszédet megéljenezték, s ekkorVastagh György, a «Nemzeti Szalon» elnökeválaszolt, megköszönve a szives fogadtatást.A ((NEMZETI SZALON) KOLOZSVÁRI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A FŐRENDIHÁZBÓL.Karczolat.«A' Hetz ist heute.» így fejezné ki azt a mozgalmasállapotot, mely a múzeumban és körülelejátszódik, egy-egy méltóságos ajak: «A' Hetzist heute», azaz, hogy ma főrendiházi ülés van.Természetesen az egyházpolitikai javaslatokattárgyalják odabent, ki tudja hányadszor.Az sem érdekes, hogy melyik ülés van mellékeltképeinken megörökítve a sok közül, merttöbbé-kevésbbé mindenik egyforma volt. A wippek:Radvánszky báró és Degenfeld gróf (milyennyáj lehet az, hol ilyenek már a hajtsárok is)lótottak-futottak, számítgatták a fogasokon a felöltőket,kapaczitáltak, ravaszkodtak, maga akultuszminiszter, Wlassics is ott kötekedett abuffetben a püspökökkel és a befolyásos mágnásokkal.— Épen most kaptam táviratot, — mondjaFestetich Tasziló grófnak, — hogy az exczellencziádbirtoka víz alatt van . . .— Ah, — mondja Tasziló gróf, meg se rezzenve.— Ez érdekes. Én semmit se tudokDunky fivérek fényképe.hallgatják, olyan áhítattal, hogy az csak gr. ZichyNándor lehet. Különben is csak ő beszél, mindigbeszél.De nem csak bent érdekes és mozgalmas minden,a képviselők karzatától kezdve, a hol rakonczátlanélénkség és hangos eszmecsere folyik,a hölgyek karzatáig, a honnan elegáns parfüméterjeng szét, s hol buzgó mágnásasszonyok üldögélneklegyezőikkel s szorongó érzések köztvárják az eredményt. Rajzolónk egyik legcsinosabbatvetette papírra, a mint lázasan jegyzi afőrendi tagok lajstromán a szavazatokat. Hátmondom, nemcsak a belső helyiség érdekes,a hol a történelmi események folynak, s a holjéghidegen nézi fehér lován Árpád (a Munkácsyfestményén) a kifejlődött jeleneteket, minthavalami fumigáló mosoly játszanék az ajkaikörül (vagy hogy csak a napfény egy odavetődősugara az), mintha önmagában tűnődnék :— «Hát ezek számára hódítottam én meg eztaz országot ?»