Vasárnapi Ujság - 42. évfolyam, 22. szám, 1894. junius 2. - EPA

348 VASÁBNAPI ujság.21. SZÁM. 1895. 42. ÍVTOLTAM.BUDAPESTI CZEGEK.TALÁLMÁNYOKszabadalmazását eszközlimind. állambanRéthy Jánosnemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája,Budapest, Erzsébet-körűt 2. sz. (népszínházmellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.Jósika Miklós regényei.89. 90. füzet.Uj olcsó kiadás.Regényes képletek.Második kiadás.Ara a két füzetből állókötetnek 1 forint.Saját gyártmánya pedálos czimbalom, hegedű, harmonika, fuvola stb.hangszerekről árlegyzéket küldök. Czimbalom-iskola, itta Kuliffiii J. zenetanár,ára 3.50. Tilink.'i-iskolaí frí. Czimbalmozók folyóirata minden hóban2-szer jelenik meg kiadásomban, előfizetés egy évre 4.80 Horváth.István, ö cs. és kir. fensége József főh. ndvari szállítója, BudapestErzsébet-korút 2. és Eerepesi-út 46.ROÍHBIRSIR J&S1Bcs. és kir. udvari szállító.Budapest, vátzi- uttza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban.A legelegánsabb kész férfiruhák dús választékbana legjutányosabb, szabott árakon.LATZKOVITS A.CS. ÉS KIR. SZAB. ING-GYAKOSIV, Váczi-nteza 22. BUDAPEST. IV, Váezi-uteza 22.6153 (Nemzeti szálloda.)Fényképészeti készületeketműkedvelők számára, legújabbuti-távcsöveket a tirsg* rapid,kitűnő szemüvegeket megvizsgáltmaximal-lázhömérőket, Aneroid(légsulymérőket) szabadalmazottrajzeszközöket ajánlOALDEEONI ÉS TAKSA.GERO ADOLFczipész- mesterBUDAPEST,V., Fttrdő-utcza 2. sz.Ajánlja készítményeit9V fájós lábakraLTJSER L.-féle turista tapasz.Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem,szemölcs és talp, valamint a sarok bőrkeményedései,továbbámindenneműbőrelszarusodás >^^-^ellen. A hatás- ./*&> ,»' *Szt-Margitszigeti gyógytürdőfíely, jjBUDAPEST.A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. héwiz kitűnő eredménynyel használtatott a következőkóralakok ellen : köszvény, osúz, zsábák, idült kötegek, máj-,gyomor-, bélbántalmak. hólyaghurut. női bántalmak, garat-,gége-, tndthnrnt, ás idegbántalmak. Massage és villamos fürdő.Tiszta, pormentes levegő és 3U0 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon,tavird^, gyógyszertár és elismert jó konyha. Eendelö Krdőorvos dr. BanerAntal főherezegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközlekedésfélóránként.Fürdőidény tartama: május 1-től szeptember 30-ig.A szobaáraknál május és szept. hóban 30° o engedmény. B#~ Árszabálykívánatra bérmentve küldetik.Ma LjL Slt, " íhrgitszi 8 etí gyögyfíirdő-feliigyetó'ség Budapesten.Központix_j.--4.xn^ SJ^-irS szétküldésivállal ért jótállás ^r^T -é^S raktár:tátikSCHWEM L,gyógys zerész\ ^ ^ y MEIDLING —BÉCS.Csak akkor valódi, ha miu-' r den használati utasítás és minden^>" V"^tapasza mellettes védjegynél és-a^ S^jr aláírással el van látva, azért is erre$*$%r ügyelni kell.Gyógyszertárakban vásárlandó.Főraktár: Budapesten, Király-utcza 12. számTÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában.Specialista sérvkötó'kben!Keleti J. szabadalmazott sérvkötőjea leghíresebb orvosi autoritásokáltal legjobbnak van elismerve.Nem csúszik, nem gyakorolkellemetlen nyomást.Újdonság! keleti-félegummi sérvkötő, szabadalmaztatott1894 máreziusban. KitüntetettBrüsselben, 1893. aranyéremmelés diszokmánynyal. A pelottákteljesen a sérvhez idomíthatok,szarvasbőr védővel és biztonságiövvel. Egyoldalú 6 frt, kétoldalú12 forint. Haskötő, (elasztikus)gummi-görcsér harisnya, háttartó,orthopádiai műleges fűző, műlegeslábak és kezek.GUMMI! Egyedüli képviseleteAusztria-Magyarországon a párisi„F. Berguerand íils" leghíresebbgyárosnak. — Jótállásmellett. — Megrendeléseket discrétenés gyorsan eszközöl.KELETI J., orvos sebészi műszerész,és cs. és kir. osztrák és magyar szabadalmazottsérvkötők gyárosa Budapest,IV., Koronaherczeg-ntcza 17. sz.a.Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.Legnagyobb raktárférfi-fehérnemüek, febér és szinesingek, lábra valók, gallér- éskézelőkben, dús választék a legújabbkeztyük, zsebkendők, harisnyákés mindenféle tricot-czikkekben;utazási ingek, sapkák, plaidek,esernyők, nadrág-tartók, inggombok,stb.«•" óriási választék ~welegáns nyakkendőkben! 111Gladiátor(üdítő ás mosóvíz lovaknak)A legkitűnőbb és leghatásosabbszer beteg (hibás)és egészséges lábú lovaknál.Teljes sikerről jótállásvállaltatik.Ára 1 írt palaczkonként.Gyári raktár Budapesten,BAKY GY. J.Ferencz-körut 40. sz.Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-nteza 4. szám.)„forouyóráK"palota, laktanya, gyári órákat,villanyórákat,legelőnyösebben rendez beBfayer Károly I*.I, m. állami kedvesm. gSa-óragyáraBadapesten, VII., Kazinczy-u. 3.Képes árjegyzék, költségjegyz. bérm.'-ZURSCHÖNHEITSREINIGUNGdrrHAUT.A Magyar Asphaltrészvény-társaságRndapest, Andrássy-út 30elvállalja jótállás mellettlegolcsóbbanasphalt- burkolatokfektetését ésnedves lakások,pinczék, stb. gyökeresszárazzátételét.wr Telefon.-wFolyékonyGLYCERIN-CRÉMEKielhausertől, Gráczban.A folyékony glycerin-créme sikerült egyesítése a legártatlanabbszereknek, melyek a bőrt nemcsak simábbá és finomabbáteszik, hanem annak fiatalos frisseségétföntartják. Óvszer a levegő, szél és napbefolyása ellen; eltávolítja a szeplőt,napsütést, májfoltot és minden hasonlóarcztisztátlanságot.Egy üveg ára 1 frt 20 kr.Legfinomabb glyeerin-szappanI glycerin és illatos növényekből, kitűnőentisztit és élénkíti a bőrt, és finom pipereszappanminden kívánt előnyeivel bír.Darabja kék papirosban 35 kr.Párisi hölgypora bőrnek leggyengédebb fehér szint adja, és ártatlansága mellettmégis a bort wimáu és szárazon tartja. Hölgyeknél, ugy férfiaknális borutváiRH után nagy kedveltségnek örvend. Egy dobozára 50 kr., fehér, rózsaszín és sárga (Bachel).Kézmosó-pormandula-szappan és spermacetből készítve, a legártatlanabbarcz- és kéibői-tisztító szer. Egy doboz ára 50 kr.Rong-e vég-étalarczp:rositó szer nappalra és estére. Ara 50 kr.^ \ ^TZ - M ***Hamisított hölgypor-tól és glycerin-créme-tőlóvakodni tessék, csakaz tekintendő valódinak, melynekdobozán, valamint használati utasításána mellékelt védjegy van.Főraktár: Budapest, király-u. 12T0JBUK J0ZSEI gyógyszertára.Budapest,yrDeákPontos szenvedőknek.Újdonság!Pollitzer-féle újonnan javított cs. éskir. szabadalmazott gummi sérvkötők.A leghíresebb orvosi autoritásokáltal a legjobbnak van elismerve, ésMonarchiánk határain tul is nagyelismerésnek örvend. Nem csúszik lea testről, nem gyakorol kellemetlennyomást, ugy éjjel mint nappal hordbató,Czélszerüsége által az eddigipérvkötők hiányait pótolja. A pelottáka sérvhez idomíthatok és biztonságiövvel van ellátva, mely a testrőlvaJó lecsúszást meggátolja. Arak:egyoldalú 7—10 forintig, kétoldalú10—16 forintig.Gyermekeknek a felével olcsóbb.Nagy raktár angol és franczia rugósérvkötőkben. Suspensorium, haskötő,görcsér-gummiharisnya, egyenestartó.— Méhfecskendő, légpárnaágybetét és havibaj - felfogók dusválasztékban kaphatók .valamint mindenneműgummi áru-czikkek.Sérvkötő rendelésnél kérem megjelölnia test bőségét, váljon a sérvjobb, bal vagy mindkét oldalú.Megrendeléseket a legnagyobbtitoktaitás mellett gyorsan és pontosan utánvétellel eszközölPollitzer Mér és fiaés kir. kötszerész.Ferencz-utcza 10. sz.TsnissstM aséuavssa nnirlUi a —halÁGNESforrás. Legjobb aaitali él IdfUltaL KI tön* azsljte»i «s «mé»ztÁGRÓF GOLUCHOWSKI AGENOR,MONARKHIÁNK ÚJ KÜLÜGYMINISZTERE.VOLT KÜLÜGYMINISZTER és a magyar kormányelnökismeretes összeütközéséből szárma-. zott válságot az alkotmányos király tapintataúgy hárította el, hogy gr. Kálnokyt ismételtkérelmére állásától fölmentvén, helyét egy régi,törhetetlen hivével, a diplomácziai dolgokbanigen avatott gr. Goluchowski Agenorral töltöttebe, ő rá bizván egyúttal a külügyek vezetésemellett a közös miniszterek tanácskozásain valóelnöklést is.Valamint gr. Kálnoky fölmentése, úgy grófGoluchowski Agenor kinevezése is váratlan ésmeglepő volt a monarkhia mindkétállamára és összes népeire nézve.Csak a felséghez legközelebb álló,tehát legbeavatottabb körök nemláttak a dologban valami nagy ésnem remélt ujságot, tudván, hogy apár év óta ideiglenesen visszavonultGoluchowskira nézve csak időkérdése, hogy eddigi diplomácziaipályájának valamely fontos állásonvaló folytatására előszólítsa ő felsége,ki a grófnak úgy személyestulajdonait és politikai nézeteit,mint föltétlen hűségét mindig kiválóanméltányolta s véleményéthivatalon kivűl is többször meghallgatta.Gr. Goluchowski Agenor lengyelfőúri család sarja. Hasonló nevűatyja is, ki 1875-ben hunyt el,előkelő szerepet vitt Ausztriaközéletében, a mennyiben egyszerosztrák belügyminiszter, háromízben pedig Galiczia helytartójavolt. Elsőszülött fiát, Agenort, rendkívüligonddal neveltette, annyivalinkább, mert ez gyermekkorábanigen gyönge szervezetű volt.A czélszerű ápolás azonban any^nyira megedzette, hogy lassankénterős ifjúvá fejlett. Iskolai tanulmányaitnagy szorgalommal és sikerrelvégezte. Különösen kedveltea nyelveket. Innen van, hogy soknyelvet és tökéletesen beszél.Csupán a VASÁRNAPI ujság \ egé8Z é " e 8 "*( félévre — 4 •Tanulmányait befejezvén, közpályáralépett. Több izben szolgálta külügyminisztériumban ; közben 1872-ben attaché volt a berlini követségnél; 1878-ban udvari tanácsossá lett a külügyminisztériumban; 1883-ban párisi nagykövetségünkhözneveztetett ki tanácsossá, mely állásábanmeg is nősült, feleségül vévén Murát francziaherczeg Anna nevű leányát, kivel hírneveshazánkfia, Türr István tábornok is rokonságbanvan neje után, ki szintén a Bonaparte-házbólszármazik. 1887-ben Bukarestbe neveztetett kikövetnek. Itteni működése közben az erdélyi románkérdésben tanúsított föllépését a magyardelegáczió nem elég erélyesnek, a román királyiudvar pedig állítólag épen ellenkezőnek ítélte.Ezért-e, vagy mint mások mondják, magánter-GRÓF GOLUCHOWSKI AGENOR.| egész évre 5. | Külföldi előfizetésekhez a postailagCsupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1 félévre — 2.50 meghatározott viteldíj is csatolandó.Lerabergi fénykép ntán.mészetű okokból, állásáról 18 ( .>3-ban lemondott,s haza tért galicziai gazdag birtokaira és holLembergben, hol skalai várkastélyában tartózkodott,mint rendelkezési állapotban levő követ.Goluchowski gróf igen tanúit, művelt, szerencsésmodorú férfiú és valódi hivatásos diplomata.Nyugodt, megfontolt, ildomos és tapintatos; nemuralkodik rajta semmi szenvedély s higgadtságábólnem igen lehet kiforgatni. Konzervatívérzületű és meggyőződésű; e mellett, már lengyelvoltánál fogva is, buzgó katholikus éshíve a szent széknek, melyhez egy ízben követnekis volt kiszemelve. De hogy valami elfogultklerikális nem lehet, az már csak abbólis látható, hogy Parisban a royalista klerikálisfőurak voltak iránta a legellenségesebbindulattal. Vagyonilag a leggazdagabblengyel főurak egyike.Igen dicsérik mint fiút és családfőt.72 éves özvegy anyját annyira szereti,hogy minden évben külföldrőlis meglátogatta Lembergben,vagy skalai kastélyában. Hasonlagragaszkodik kiváló tulajdonokbangazdag nejéhez és gyermekeihez is.Szintén gyöngéd viszonyban vantestvéröcscsével, Ádámmal is, kijelenleg reichsrathi képviselő s kiatyjuk halála után galicziai nagycsaládi vagyonuk igazgatását vezette.Némelyek Goluchowski grófotcsaládjának hagyományos német,illetőleg osztrák szellemű műveltségemiatt nem tartják elég jólengyelnek. De hogy a lengyel nemzetiöntudat nem hiányozhatik házában,mutatja az, hogy neje istökéletesen eltanulta és beszéli alengyel nyelvet.A bécsi udvari és főúri köröknagy nyereségnek tartják az ottanitársaságra nézve úgy a grófot, mintelőkelően egyszerű, de igen finomműveltségű nejét.A mi az új külügyminiszternekMagyarország s a magyar nemzetiránti érzelmeit illeti, e tekintetbenigen kedvező adatokat sorol föl egyhazánkfia, kinek többször volt alkalmaa gróffal külföldön, különö-

350 VASÁKNAPI ujság.22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.aen Parisban együtt lennie. Ez érdekes adatokközül kiemeljük a következőket.Bizonyos, hogy gróf Goluchowski Agenor amagyarok iránt sokkal több jóindulattal viseltetik,mint gróf Kálnoky Gusztáv. 1885-ben,mikor az országos kiállítás megtekintésére Budapestrejöttek a lengyel vendégek, s Goluchowskia lembergi és bécsi lapokból olvasta, hogy milyenmeleg ovácziókkal fogadták nálunk a lengyeleket,meghatottan mondotta:— Igazán jól esik látnom, hogy a magyarokés lengyelek közötti régi, évszázados barátságma is megvan épen úgy, mint régen. Mi, lengyelek,nagyon szeretjük a magyarokat.Goluchowski nemcsak szavakkal erősítgettea magyarok iránti jóindulatát. A mit állított,azt tettel is bebizonyította. így például nagyfigyelemmel kisérte Parisban az ott levő magyarokat,jelesül az egyetemi tanulókat és művészeket.A legapróbb ügyes-bajos dolgukban iseljárt. Tudok rá esetet, hogy a magyar közoktatásügyiminiszternél ő maga támogatta egyParisba szakadt szegény, de jeles egyetemi hallgatófolyamodványát, a melyben Parisban tanulásaidejére ösztöndíjat kért. Meg is kapta.A párisi nagykövetségnek számon kell tartaniaa Parisban tanuló magyar egyetemi hallgatókat,kivált azokat, a kik állami ösztöndíjjalmentek ki oda, s ezeknek a magaviseletérőljelentést kell tennie a magyar közoktatásügyiminiszterhez. Mielőtt Goluchowski Parisba került,e jelentések egy rovatos ív száraz kitöltésébőlállottak; de már Goluchowski alatt e jelentő-ívekvaskos memorandumokká fejlődtek.A Parisban élő magyar festőket is pártolta, sőtmegrendeléseket is szerzett számukra. •A párisi magyar munkások között is nagyonnépszerű volt Goluchowski gróf. Tiszteletbelitagja volt a magyar egyesületnek; annak valamennyiestélyen megjelent s mindig vitt magávalnéhány előkelő franczia vendéget is. Azosztrák-magyar segélyegyletnek szintén elnökevolt s ebben az állásában volt legtöbb alkalmaa magyarok iránti érzelmeit dokumentálni. Parisbanélő híres zeneszerzőnknek, Bertha Sándornak,a ki az osztrák-magyar sególyző-egyletnekszintén egyik legbuzgóbb tagja, akárhányszormondotta:— A magyar még mint munkás is kiválikegyéb munkások közül. Míg a németek, olaszok,csehek és oláhok tízszer is megfordulnak itt egyévben segélyért: a magyar munkás csak kétszerjön. Akkor, mikor segélyért jelentkezik, s akkor,mikor a segélyösszeget visszahozza. Arra nemvolt még eset, hogy magyar munkás csak egyszerfordult volna meg nálunk.Ilyen, igazán szép véleménye van Goluchowskinaka magyarokról. Azt vetik a szemére,hogy Bukarestben nem fejtett ki elegendő erélytaz oláhok magyarellenes agitácziójával szemben.Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Goluchowskia fölülről kapott utasítások értelmébenvolt kénytelen magatartását szabályozni. Azt isállítják, hogy Goluchowski azért bukott megBukarestben, mert a magyar delegáczióban elleneintézett támadások után tarthatatlan volt.Azok, a kik ilyet állítanak, nem ismerik sem aviszonyokat, sem Kálnokyt. Épen e támadásokvoltak alkalmasok arra, hogy Kálnoky még jobbantartsa Goluchowskit. Goluchowski épenazért távozott a saját akaratából, hogy ne tűnjékföl ezentúl is úgy, mintha a magyarok ellenségevolna. Sőt úgy látszik, hogy Goluchowskitúllépte azt a határt, melyet Kálnoky elébe szabotts magyarbarát érzelmeitől elkapatva, mégállást is foglalt a román irredentistákkal szemben.Erre mutat legalább az a tény, hogy a románkormány tiltakozott Kálnokynál Goluchowskinakaz irredentistákkal szemben tanúsított magaviseleteellen. Ez minden esetre hozzájárultahhoz, hogy Kálnoky könnyű szívvel fogadta elGoluchowski lemondási kórvényét s hogy megse kísértse őt maradásra birni.Ez az ügy Kálnoky és Goluchowski közöttnagy elhidegülést szült, mely csak növekedett,mikor Kálnoky vonakodott Goluchowskit párisinagykövetté kinevezni. Egészen nyugodtanmondhatjuk, hogy Kálnokyt hivatalában személyesellenfele követte.ZSIGMOND KIRÁLY ARANYAI*Híres ház volt Budavárba'Zsigmond király kincsesháza,Sok mindent is tudott rólaA fecsegő Európa.Mert volt abban a kincstárba'Boppant sok zsák, még több láda,Tér kádak is ülő rendbe', —Csak kincs, kincs az nem volt benne.Mi benn' volt, az ürességetNagy vasajtók jól védték meg,S a kincstárnok minden dolgaAz volt: nem volt semmi dolga.Hanem egy nap csoda történt:A port, penészt kisöpörték,8 a legnagyobb kádba rázvaPénz került a kincsesházba.Negyvenezer hibátalan,Körmöczön vert kerek arany!— Néhány megye pusztult érte :Annak volt a zálogpénze.Harmadnapja nem aludt már,Csak hánykódott Zsigmond király,Csak forgódott egész éjjel:Mit csináljon ennyi pénzzel ?Nem járt, mégis belefáradt,Feje zúgott, arcza sápadt,Mély szemében pokoli láng,Alatta meg kék karikák.Tervre terv a lázas agyban —Száguldoztak szakadatlan,Ennyi pénzen, uram isten,Hidat, várat, — mit építsen ?Tán ezt, tán azt?.. Szegény fejeSzinte kábult, szédült bele,S mint kit egy szörny karma tépdes:Közel állt az ó'rüléshez...• Ti aranyok, ti aranyok,Nem alhatom miattatok!Csapjon hát vad préda rátok,Legyen más a rabszolgátok !»S párnáit a földre szórvaKirohant a folyosóra:• Hol az őrség? Ide gyorsan !Biadót kell fújni nyomban !»Kinek ép volt keze, lába,Nosza, nyargalt lóhalálba,Egymáson át törve, bukva —Udvarmester, borbély, kukta,Doktor, diák, alabárdos,Kulcsár, kocsis, fullajtáros,Lakáj, lovász, öreg őrségS több efféle léhűtő nép.Ki fáklyával, ki lámpával,Dárda helyett piszkafával,A kamarás félczipöben,A kincstárnok fejkötőben.S mindezek a furcsa árnyakÖssze-vissza szaladgáltak,A falakat beczikáztaKörrajzaik fürge táncza.És ez éji vad gomolybanZsigmond szaladgált legjobban.A szakács egy őrhöz fordult:• No, komám, ez megbolondult !>Zsigmond pedig mint a gyermekCsak azt hajtá : • Jertek, jertek !>S vitte őket a kincstárba,Mely már ekkor ki volt tárva.Itt megállt s szólt fáradt hangon:• Harmadnapja, hogy nem alszom;Ez az arany mind tiétek;Megjön álmom, csak vigyétek!** Fölolvastatott a Kisfaludy-társaság május 29-ikiüléséban.No, volt aztán marakodás,Dögönyözés, dulakodás !Szolganép és úri fajtaMind paraszt lett a gabajba.Neki estek a sok pénznek— Sáskatábor a vetésnek, —A kinek nem volt köténye :Belemerte az ingébe.És a király a vig harczot,Mig az arany-préda tartottS a kád kiürült fenékig, —Hahotázva nézte végig.Gondját ekkép mind lerázva,Visszament az ágyasházbaS oly jól aludt ő felsége,Mint az — utolsó szegénye.Endrődi Sándor.Az egykorú s utóbb pápává lett Aeneas Sylviusbeszéli Zsigmondról, hogy midőn egy izben 40,000aranyat vitetett be kincstárába, a sokféle ter# miatt,hogy mire fordítsa e szép összeget, nem tudott elaludni.Előbivatá tehát udvarnokait s a pénzt köztük osztáfel, mondván: «Menjetek és vigyétek, mert a mi álmomtólmegfosztott, veletek együtt megy ki!» HorváthM. ^Magyarország történetei) II. k. 317. I.EGY PETŐFI-RELIQUIA.Ismeretes dolog, hogy Petőfi, mielőtt utoljáraBemhez csatlakozott volna, néhány hetet Mező-Berényben töltött, családjával együtt, rokona ósbarátja Orlai Petrich Soma, voltakép ennek édesatyja, Petrich Sámuel házánál, s eltávozásakorholmiainak egy részét is ott hagyta megőrzésvégett Ezen holmiból Petőfinek 1849-ben használtkalendáriuma később az öreg házi gazdatulajdonába ment át, ki azt holtáig híven megőrizte,s a több oldalról megcsirizelt ereklyemost ennek fia, Petrich Pál úr, biztosító társaságihivatalnok (Soma testvére) tulajdona. A naptárnem valami előkelő rangú: Bucsánszky Alajoskis képes naptára, 1849-ikévre; de kétségtelenülPetőfié volt. Valószínűleg tiszteletpéldányulkapta, miután két verse is van benne: «A magyarnép» s «A faluban utczahosszaU czíműek.De volt a naptárba befűzve három levél tisztapapír, melyeket az öreg Petrich Sámuel (mindigígy írja alá nevét) Petőfire vonatkozó följegyzésekkeltöltött meg. Ezek adnak a kis könyvnekbecset s ezeket közöljük szószerint, csupán azöreg úr helyesírásán és névelő-használatán (nemszereti a névelőket) módosítva valamit. A följegyzésitt következik.1849 július 5-én Petőfi Sándor, neje, Zoltánfia és annak szoptatós dajkája érkeztek megMezőberénybé, Petrich Sámuel házához, s ottanlaktak. —• Július 16-án Petőfi Sándor megfogadtaCsipkár Pál szűcsmestert, az aradi útra, ahova Petőfi, Soma fiammal akart menni. PetőfiSándor Aradra Kossuthhoz akarván menni,Bonyhay Béniámin úr igért nekik az aradi útraegy könnyű s kényelmes bőrös ekhós kocsit. —17-én reggel korán, Csipkár lovaival ment elBonyhay úrhoz kocsiért; a mint a kapun kiérteka lovak, elragadták a kocsit. Csipkár Pál mittudott tenni: a lovakat gyeplőnél fogva erősenhúzta, és átellenben Minich Ádám magtáránakhúzta, annyira, hogy a kocsit egyenest falnakvitték, a hol is a kocsi rúdja s egy lőcscse eltöröttés egyik kocsioldal is. Akkor nap az Aradramenetel elmaradt.Petőfi meghagyta Csipkárnak, hogy mindenlegkisebb hibát a kocsin az nap megcsináltasson;bármibe kerüljön is, ő kifizeti, úgy hogy másnapöt órakor ottan legyen, hogy elmehessenek.A kocsi akkornap tökéletesen el is készült ésmásnap reggel, azaz július 18-án, 5 órakorCsipkár Pál ottan is volt kocsijával, mindennelelkészülve. Petőfin volt az ok, hogy késtek amenéssel. Hat óra volt reggel: Soma fiam apiacz felőli ablaknál állott, Petőfi a végső kisszobában volt, a melyben lakott. Soma fiamezen szavakat kiáltotta Petőfinek: «Sándor te!22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.Egresi Gábor és Kis Sándor* jönnek ide!»Petőfi erre : «Hol a pokolba'járnának itten ?»Petőfi az ablakhoz ment s így szólt: "Csakugyanazok. i) A mint a szobába érkeztek, Petőfi azonnalkezet fogott Egresivel s mentek a végső kisszobába. Én kisiettem az udvarra a kis szobaudvar felőli ajtajához, hallgatódzni, s ezen szavakatmondotta akkor Egresi Petőfinek: «Csakgondold el, Sándor barátom, még Kossuth Görgeitle akarja tennla fővezérségről, holott nincsa hazának több olyan embere.» Én akkor bementemSoma fiamhoz s azt mondtam neki:«No fiam, vége mindennek már, a mikor ezenkét első embere a hazának ily egyenetlenségbenvan.» — Fiamtól ezen választ kaptam:«Majd elvégzik azt az okosok.»Egresi hozott volt Bemtől egy levelet Petőfineks Petőfit arra vette, jönne el vele Erdélybe,Bemhez. Petőfi feleségéhez ment tanácskozni,mitévő legyen. Felesége azon választ adta, hogybármerre megy is Petőfi, ő tőle el nem marad,vele megy. A kocsi mindig ottan állott, a lovakbefogva. így rövid tanácskozás után, reggeli8 órakor, a kocsi rúdját Nagy-Várad felé fordították.**Petőfinek sok holmija nálam maradt volt. Egynagy kuffer, tele irományokkal és még azon felülis kint. Megkért Petőfi és Petőfiné, hogy annakhű őrizője legyek. A mi nálam meg is volt; sokhelyt el volt dugva és rejtve, a félelem miatt.Csipkár Pál vitte el Petőfit családostul Nagy-Váradra, és akkor héten, szombat este, azazjúlius 21-én érkeztek meg Szebenbe. Másnap,vasárnap reggel Petőfi Bemhez ment, a mintazt nekem Petőfiné megírta volt az 50-ik évtavaszán Szebenből, a mely levelében nagyonmegkért volt, viseljem gondját holmijának; haő nem, a haza fog még nekem háládatos lenniérette. Az 50-ik év nyarán el is jött hozzámPetőfiné s nálam hagyott holmiját elvitte.Petőfiné akkor, nálam létekor annyit mondott:a mint vasárnap reggel férje elment tőle, sohalegkisebb hirét sem hallotta; azt bizonyosantudja, hogy csatában nem volt.*** Petőfi életébőlennyit tudok, a mit lelkiismeretesen bizonyithatokis. fo ^ - ^ Sámml*Még egy eset Petőfiről, 1849-ben. Júliushóban, a mikor Mezőberénybé jött Petőfi családostul,Gyomának jött. Gyomára honnét jött,nem tudom, csak azt, hogy Gyomáról a városlovai hozták el hozzám. Ezt Petőfi elbeszéléseután irtam volt le magamnak. A mikor Gyomáraérkezett, azon kocsis tovább nem vitte, sígy bement Gyoma városházához, ottan a cselédtőlkérdezte a jegyző úr hollétét. A cselédmondta, hogy bent van a szobában és a biró is.Petőfi belépvén a szobába, köszönt; a köszönéstelfogadták. Biró uram a szobában egyik oldalona lóczán hevert, a jegyző a másik lóczán, s aköszönés elfogadása után sem kelt fel egyiksem. Petőfi megkérte a jegyzőt, hogy ha lehetséges,lennének szivesek neki egy forspontoskocsit adni Mezőberényig. A jegyző kérdést tettbiró uramhoz, van-e heverő forspontos ? Abiró félvállról felelte: «Bizony nem igen van ittmost.i) Ekkor a jegyző így szólt Petőfihez:«Van-e az úrnak igazolványa ?» Petőfi általadtaigazolványát. A mint a jegyző bele pillantott,hirtelen felugrott, szaladt biró uramhoz, aztlerántotta a lóczáról a fekvéséből s ilyen szavakkalszólott hozzá: «Keljen fel biró uram, teremtettét,Petőfi Sándor áll előttünk. Dehogynem adunk, ha kell, akár tizet is.» A dobost* Bem karsegéde. A levelet vagy izenetet ez hozhattaBemtől.** A kocsi-törés adatát, mely mintegy véletlen okavolt annak, hogy Petőfi Arad helyett Nagy-Várad felés a csatatérre ment, fölemlítette Zilahy Károly is(•Petőfi Sándor életrajza* czímű 1864-ben kiadott könyvében),de egy pár jelentékeny eltéréssel. így Zilahyszerint a kocsi-törés és az elindulás egy nap történt,mig a hiteles szemtanú szerint 24 óra esett közbe.Továbbá Zilahy azt mondja, hogy Petőfi Damjanichlátogatására indult volna Aradra, mig Petrich Kossuthlátogatásáról szól, mely utóbbi adat — Petőfi akkoriviszonyai közt — sokkal valószínűbb, meg bizonyosannem is csinált titkot a házbeliek előtt szándékából.Van még egy pár apróbb eltérés is. Zilahy valószínűlegvalakinek szóbeli közlése útján hallhatta az esetet.*** Most már tudjuk, hogy Petőfi, Bem kifejezett akarataellenére, jelen volt a segesvári csatában (jul. 31.),de csak mint néző, fegyver és rendes egyenruha nélkül,mely utóbbit akkor csinálta a szabó, és hogy onnannem tért vissza. így megérthető nejének akkori tévedése.JASÁRXAPI ujság. 351azonnal elküldték a városban kidobolni, hogyitt van Petőfi Sándor; a többi cselédet is mindhírmondóul elküldték. «Hol a kocsija ?» kérdekPetőfit. Mondta, hogy kint, a piaczon van. Akkora biró, a jegyző, meg több érdemes urakmegfogták kocsiját és maguk húzták be a városházudvarába. Bövid idő alatt tele volt a városházudvara néppel. Petőfit érdemes urak vállaikravették, a nép között hordták és minden oldalróléljenezték. Majd egy magas állványra felemelték,a honnét hosszú beszédet tartott a népnek.Több órai ottani múlatás után kocsira ültcsaládostul, s a város lovain hozták el Mezőberénybé.— Ezeket maga Petőfi Sándor beszélteel nekem, akkoriban nálam létekor. Az akkorigyomai jegyző neve Csatt. — Ör. Petrich Sámuel.Közli BARÁTH FERENCZ.A MŰVÉSZETA COLLEONI-KÁPOLNA BERGAMOBAN.KÖRÉBŐL.A művészetek története egyre tágabb tért hódít.A külföldön,, melyre oly sokat szeretünkhivatkozni, a laikus körök is mind behatóbbanfoglalkoznak ezzel a szép tudománynyal, melyegyaránt hasznos és élvezetes. A műtörténetma már nem csupán iskolai tárgy, hanem ajobb izlésü családok könyvtárában is megvanegy-egy népszerű kiadás, mely a szépművészettel,annak fejlődésével, történetével, széptaniismertetésével behatóbban foglalkozik. A mikönyvpiaczunk nem sok venni valót mutathatföl ide vonatkozólag; ezért a külföldre vagyunkszorulva, hol a népszerű kiadások egymást érik.Az angol, franczia és német e nemű kiadványoke tekintetben mind a szövegek, mind azezekhez mellékelt remek képek dolgában olybámulatos művek, hogy az illető ország határaintúl is számos olvasót hódítanak maguknak.Most is egy ilyen kitűnő vállalat indult megBerlinben a Grote könyvkiadóczégnél •Műtörténet*czimmel, melyet Schultz Alvin tanárírt. A munka nemcsak irodalmilag kitűnő, hanemigen szépek a képei is, melyek a szövegetkisérik, élénkítik. Ezekből a képekből mutat belapunk ma néhányat. Az egyik egy történetifestmény, mely azt a jelenetet ábrázolja, mikora velenczei dogé az összegyűlt tanács jelenlétébenegy halásztól átveszi a szent Márk gyűrűjét.A kép festője Paris Bordone, tagja amakiváló művészkorszaknak, mely élén Tiziánnalalkotta meg a velenczei festészet fénykorát.Bordone 1500-ban született Trevisóban; fiatalonkerült Velenczébe, hol Tiziánnal tanult;aztán Vicenzában, Trevisóban és Velenczébenfestett, mig 1538-ban I. Ferencz Federicibe,1559-ben pedig II. Ferencz Parisba hivta. Későbba Fuggereknél festett Augaburgban. MikorOlaszországba újra visszatért, leginkább Milanóbanfestett, azután Velenczében 1571 január19-én halt meg. Néha annyira hozzásimultTizián modorához, hogy volt idő, mikor a nagymester műveivel összetévesztették a munkáit.Bendszerint azonban saját útain járt, realizmusaegyszerűbb, formái nem oly finomak, színeitarkábbak és szárazabbak, mint Tiziánéi.Egyházi képeit vallásos melegség nélkül festette.Sokkal otthonosabban érezte magát világi tárgyaifestésénél. Efféle művei közt legkitűnőbbaz a kép, melyet ezúttal mi is bemutatunk, smely a velenczei akadémiai képtár egyik gyöngye.A velenczei mesterek a pezsgő, nyüzsgő életetakarták visszatükröztetni, mely az akkori Velenczébentetőpontját érte el. A velenczei patricziusokdús lakomái, a dogé és a tanács pompaszeretete,melyet különösen fejedelmi vendégekés követek fogadásánál tüntettek ki, a csatornákonrendezett pazar fényű ünnepélyek, a velenczeinők gazdag és sokszínű ruhái, ékszerei ésnagy fényűzése mindmegannyi motívumot szolgáltattakaz akkori híres mestereknek, kik immárnem szorultak a kolostor lakóira, hanem hálástárgyat találtak még akkor is, ha egyszerű sétaközbenbelevegyültek a Márk - téren az ottnyüzsgő-mozgó sokaságba.Fényes napok voltak azok akkor, melyeke-

352 VASÁRNAPI ujság.megörökítettek a krónikások, a történetírók, denem úgy, nem oly páratlan eredménynyel, mintazon mesterek, kik a velenezei festészet fénykorábanműködtek. Az általunk bemutatott kép isláttatja a velenezei iskola minden egyes részletétlegnagyobb fejlettségében, s magában vévenemcsak Bordone legkitűnőbb műve, hanem ragyogószíneivel és pompájával a festészetnekáltalában is igazi diadala.A másik három kép az építészet körébe tartozik.Az egyik kép tárgyát, az olasz kora-renaissanceízlésben készült bergamói Colleoni-kápolnát,Amadeo Giovanni Antonio (1447—147.0)építette, ki a páviai Certosa márványkapuját, acollegium kapuja Valladolidb&n. A spanyoloka XV. században sűrűn érintkeztek az olaszokkal,s ez az érintkezés még szorosabb lett, mikorRodrigo Borja spanyol bibornok VI. Sándor névalatt a pápai trónra lépett. A Francziaországbólkiindult gót-atyl Spanyolországban ép olykevéssé talált visszhangra, mint Olaszországban,s igy természetes, hogy Spanyolországbanis az olasz renaissance kezdett hódítani, habár aspanyolok eleinte nem igen mutattak fogékonyságota styl. tisztasága iránt. Gyakran megtörtént,hogy a késő gót-styl gazdag ornamentikáitösszekeverik a renaissance új formáival, s eznem tesz ugyan tiszta műhatást, de különben22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.AFRIKAI VADÁSZKALANDOK.Borovszky Géza magyar tengerészkapitány naplójegyzeteibőlközli Hentaller Elma.IV.Miután Cap-Coast-Castle-t is meglátogattuk,decz. 9-én Lagos kikötőjében vetettünk horgonyt.Itt ismét nyilt alkalmam vadászkirándulásttehetni.Már Freetownban megismerkedtünk a lagosi poroszkonzullal, ki hazafelé utazott Európába. Mielőttbúcsút vettvolna tőlünk, megbízást adott helyettesének,hogy a mint Lagosba érkezünk, háza,22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.sorakoznának, semmi változatosságotnyújtana a szemnek.nemGőzösünk egy ideig a tó közepe felé tartott,mig azután jobbra kanyarodott a vadon partirányában.Zimmer úr, puskát látva vállamon, ajánlatotiett a partra szállásra..VASÁRNAPIujság.vadra lestem, mintsem hogy a növényzetet vizsgáltamvolna, ámbár az ananászok oly szépenmosolyogtak felém és a sárga banánok szomorúanhajtak le előttem tömör gyümölcseiket,mintegy kínálkozva.Már-már engedtem a csábnak, mikor előttemvalami hosszú farkú, négylábú jószág ugrott fel.353Szerettem volna tovább folytatni a vadászatot,de a társaság, mely eddig gyümölcsszedésselfoglalkozott, a várost óhajtotta inkább megtekinteni.Két napot töltöttünk Lagosban, de vadászatranem nyilt több alkalmam, s emlékül csupán az.egy tigrismacska bőre maradt.AZ INFANTADO HERCZEGEK PALOTÁJÁNAK UDVARI GUADALAJARÁBAN.A SANTA-CRÚZ KOLLÉGIUM KAPUJA VALLADOLIDBAN.homlokzat egy részétisépítettes 1490— 1503-iga híres milánói dómnak yplt építőmestere. Mintszobrász szintén ő készítette a Colleoni-kápolnábanColleoni tábornoknak és leányának ColleoniMedeánakszép síremlékét. A bergamói gazdaghomlokzatú kis kápolna, mely a Santa MariaMaggiore-templom szomszédságában áll,nagy gonddal ápült; az építés hét évig (1470—1477) tartott s kerek 50,000. aranyforintba került.A homlokzat készítésénél fehér, vörös ésfekete márványt használtak. A homlokzata azarchitektúrái részletek finomsága s a díszítésülhasznált domborművek szépsége által válik ki.Némely részleteiben hasonlít ugyan a középkorimárványkonstruktióhoz, de finomabb rajta azízlés.A következő két kép a spanyol renaissancekorából való, abból az időből, melynek művészitermékeiből még oly keveset ismerünk. Az egyikaz Infantado herezegek palotájának egyik részleteGuadalajarábstn, a másik a Santa Cruzeredeti, megkapó, festői. Méltó példa erre azInfantado herezegek palotája, mely 1461-benépült, s gót, sőt mór díszítményeket egyesít arenaissance motívumaival. Ezt a stylt a spanyolok. Estilo Mtdejar,-nak nevezik. De már1480—1492-ben renaissance-stylben épül a SantaCruz-collegium Valladölidban. Építette Enriquede Egas, ki egy 1459 körül Brüsszelből bevándoroltflandriai ember fia volt s 1534-ben haltmeg. Érdekes, hogy a spanyolok azt a stylfajt,mely a gót formákat a renaissance ornamentikávalegyesíti, esii7opZaíemco-nak(plata-ezüst),azaz ötvös-stylnek nevezik, és csakugyan agyakran semmikép sem igazolt diszformák azötvösség formáihoz hasonlítanak, melyek szándékosanvannak oda forrasztva, vagy erősítve, ahol épen hatást keltenek.Dr. NyáriSándor.gőzösei, személyzete rendelkezésünkre álljanakGáiser konzul helyettese, Zimmer úr, el is követettmindent, hogy kedvünket keresse. Eljöttértünk a «Helgoland»-ra, porosz zászlóval ékesítettkis gőzössel szállított partra, s miutánlucullusi villásreggeliben részesített, sétacsónakázásrahivott meg bennünket.A kis gőzcsónakba, mely a tengerparton várakozottránk, beszállva, végig haladtunk a partmentén. Nem annyira tengerpartnak, mintfolyampartnak nevezhető e vonal, mely torkolatotképez.Miután az utolsó nagy lerakodót (itt faktoréia neve), elhagytuk, új kép tárult elénk. Jobbraa négerek lakóházai, előttünk egy tó, az úgynevezettLaguna, melytől Lagos nevét kapta.E tó nagyságra felülmúlja a Balatont, de szépségrenem versenyezhet vele, mert szép tájképhezszükségesek a hegyek, különben nagyonegyhangú. Ha e tavon annyi néger bárka nemlebegne és partja hoszszában a néger házak nem— Tegyünk egy sétát, — monda, — talán lő-Tietünk tigrismacskát, hemzseg itt ezektől avidék.Kiszállottunk.Puskámat megtöltöttem és fürkészve haladtama társaság élén. A tropikus növényzet már semmiérdekeset nem nyújtott részemre és így inkábbA VELENCZEI DOGE ÁTVESZI A HALÁSZTÓL AZ ELVESZTETT SZENT-MÁRK- GYŰRŰT.Paris Bordone festménye a XVI. századból a velenezei akadémiában.Ugrott, de csak egyet, mert a másik ugrása márnem sikerült, mivel puskám sörétje átjárta bőrét.Tigrismacska volt. A tigrismacska olyan,mint a mi vadmacskánk, színe sötétes szürke,rendetlenül futó, fekete csíkokkal, melyek után,mivel a tigris bőréhez hasonló, tigrismacska nevétnyerte.V.Deczember 15-én este Fernando-Po spanyolsziget Izabella nevű városa előtt vetettünk horgonyt.A várostól mintegy két órányira fekszik Basilé,egy telepítvény, mely első birtokosától, Ba-I

354 VASÁKNAPI ujság.22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.silé nevü spanyol földmivelőtől nyerte nevét.A mostani birtokos, Lopez úr, karácsony előttmeglátogatott bennünket az itt állomásozó spanyoltisztekkel s ekkor meghivott magához. Elfogadtuka meghívást, mert illőnek tekintettük alátogatás viszonzását.Deczember 23-án reggel 5 órakor már nagysürgés-forgás volt észrevehető a «Helgoland» fedélzetén.A tenger színére sűrű köd borult, ittottrést hagyva, melyen át egy-egy csillag leragyogotthozzánk. A természet nyugodt volt, méga sirály is reggeli álmát aludta.A kirándulásra készülődök puskával is elláttákmagukat, mert Lopez úr megígérte, hogytörpe antilopokra fogunk vadászni.Midőn mindenki előkerült, beszálltunk a ránkvárakozó csónakba s a part felé eveztünk.A spanyol tisztek Lopez úrral már a tengerpartonvártak reánk. Az itt állomásozó tengerészo-rvosnálmegreggeliztünk s mire pirkadnikezdett, már az őserdő vízmosásain, melyek ittgyalogjárókép szolgálnak, — Basilé felé tartottunk.Ezt az utat nem tenném meg másodszor, haegyenesen a mennyországba vezetne sem!A regényes őserdő oly árnyat ad, hogy talajafolyvást nedves és az agyagos föld simább ajégnél, a mellett puha, süppedékes. Néha térdigmerültünk az agyagiszapba; más helyen elcsúsztunkés az agyagba temetett éles köveken véresreütöttük magunkat.Emberfeletti erőfeszítésbe került ezen rosszúton hegynek fel mászni. Végre elértük utunkczélját, Bazilét. Fáradalmas utunk folyamán nemláttunk egyebet, mint mellettünk kétoldalt emelkedősűrű, vastag indájú kúszónövényből fontzöld lombos falat. Áthatolhatlan őserdőnekvízmosásán haladtunk végig. Már délfelé közeledettaz idő, mire a magasan fekvő spanyol telepítvényhezértünk. Oly sűrű, nehéz köd fedtea tájat, hogy a napsugár nem bírt áttörni rajta.Egész Basilé gazdag termőföld, melynek humusáta kivágott őserdő avarja képezi. A nagyterületen kakaó, kávé, pamut és dohány terem.A gazdasági épületek itt közönséges bambuszbólfont néger kunyhók, melyekben a munkásokszázai laknak, kik a földeket kézzel művelik,kapálják, mivel szántásról szó sem lehet,igásmarha hiánya miatt.A birtokos maga is bambusz-kunyhóban lakik,mely jóval nagyobb a többinél s európaikényelemmel van berendezve.Nem is kell talán mondanom, hogy roppantfáiadtak voltunk. Csak az a jó, hogy terítettasztal várt reánk, sörrel, borral megrakva. Ennekaz lett az eredménye, hogy mikor Lopez felszólította vadászat megkezdésére, a húsz tagbólálló társaságból csak hárman voltunk képeseka felszólításnak megfelelni, s puskáink utánnyúlva, útnak eredni.Töltött fegyverrel haladtunk a földeken keresztül,a kissé ritkásabb erdőség felé. Újrabenn jártunk a vízmosásokban.Alig haladtunk tiz perczig, szakadni kezdettaz eső s zuhatag gyanánt öntötte el az utat képezőárkot, magával ragadva lábaink alól a földet.A ki most elbukott volna, az aligha jut élvea tengerpartig. Nem lehetett sem menekülni,sem tovább haladni, ott kellett megkapaszkodnunka vízmosás szélén a növények ágaiba, s bevárnia patakzó zápor végét. Szerencsénkre nemtartott tovább egy félóránál, s a mit azután élveztünk,kárpótolt a boszuságért.A felhők elvonultak, az ég kiderült és a 2000lábnyi magasságban fekvő helyről gyönyörű kilátásunknyílt a Biafra-öbölre és a túlnan fekvő,13,000 láb magas Kamerun-havasokra. Meglepődolog, alig napi járásra az egyenlítőtől, hófödtebérczeket látni, melyeknek lábánál az afrikai hőség30 foknál magasabb!A poroszok épp ekkor ostromolták Kamerunthárom hadihajóval, de eddigelé eredmény nélkül,mert nagy hajóikkal nem juthattak be a folyóba.Később segítettek magukon.Habár tetőtől talpig átázva, sárosan kerültünkelő a záporpatakból, mégis vágyódtunk legalábbegy törpe antilop után.Lopez úr, ki természetesen jól ismeri itt a vadjárását, felállított bennünket, azután gyermeksírástutánzó hangokat hallatott, melyekre nemsokárafelelet érkezett. Közeledett a vad.Most már Lopez hallgatott, de az antilopékfolytatták gyermeksíráshoz hasonló bőgésüket.Nemsokára lövés esett, és házigazdánk szép kisantilopét emelt fel a földről.Tovább várakoztunk.A sűrűben mozgás hallatszott s kis vártatvalassú dobogás és bőgés. A hang felé néztem sime a kis antilop, mely engemet észrevett, viszszafeléiramodott a vízmosásban. Bálőttem, felbukott.A vadászat mintegy három óra hosszat tartott.Négy vad esett és mi megelégedve mentünkvisszafelé.A törpe antilope futtában nyúlhoz hasonló,állva olyan, mint az 1—2 hónapos őzike, méga színe is hasonló, csak a feje hosszabb, keskenyebb.Homlokán a hím és nőstény rövid, egyenes,kissé hátrahajló, vékony hegyes szarvacskákatvisel; szemeik alatt fekete vonás van. Húsasokkal finomabb, mint az őzé. A vadászok párosávaltalálják őket, vagy ha szopós fiuk van,hármasával.Eljárt az idő s a kivül, részben belül elázotttársaságnak a visszatérésre is kellett gondolnia.Nem volt tanácsos a nap hanyatlását bevárni.— Menjünk!Ezt sokkal könnyebb volt mondani, mint megtenni.Alig pár lépésre a háztól már megakadtunk.Az eső úgy feláztatta a talajt, hogy csúszósvolt, mint a sima jég. Természetesen, sokancsak úgy bukfenczeztek lefelé, mint valamiczirkuszbeli bohóczok. Sárosan, mocskosan érkeztünkhajónkhoz, hol alig akartak ránkismerni.Itt tartózkodásunk alatt még többször ellátogattunka partra. A halászat-kedvelő urak hálóvalűzték sportjukat, én pedig nélkülözhetlenbarátommal, a puskával lesbe ültem a kristálytisztacsermelyek partjain, várakozva a vadra,mely alkonyatkor inni jár oda. Összevisszatizenhat törpe antilopét lőttem ily módon ésegy tigrismacskát, két kigyót, többféle szárnyast.Egy délelőtt épen szolgálatban voltam, mikoröreg parancsnokom mosolyogva figyelmeztetettegy gyönyörű nagy fehér madárra, mely a szigetfelől egyenesen a Kamerun hegységnektartva, mintegy 80 lépésre a hajó mellett repültel. Fegyverem után kaptam, czéloztam, és azeddig még általam nem ismert madár a tengerbezuhant.Gyorsan csónakot küldtem érte, s emberema még vergődő szárnyast kihalászta a sós hullámokból.A golyó jobb szárnya alatt, bordáitsértve, surolá.Doktorunk a lövés hallatára rögtön a fedélzetentermett, s mint szakértő megállapította,hogy az elejtett madár fehér sas, mely a legnagyobbritkaságok közé tartozik és csak etájon lelhető.Mondanom sem kell, hogy mindjárt rátette akezét s lefoglalta gyűjteménye számára, melyben,sajnos, nagy pusztítást vitt véghez a nedvességés forróság. A boreczetbe prseparált halakelrothadtak, a kitömött állatokat ette a penész,mely itt hallatlan gyorsan képződik.Az ember mikor felkelt, miután a forróságmiatt aludni sem tudott, reggel már penészfoltokattalált a takaróján. Sipka, kalap penésztkap, a hol a fej kigőzölgése éri. Az enyvezettszekrények mind szétmállanak a nedvességtől.Hegedűink is szétestek.VI.Január lt-én hajnalban csúnya, iszapos,barnaszinű víz mosta a «Helgoland» oldalait.Mire a nap fölkelt, szárazföldet láttunk magunkelőtt.A tengerbe nyúló földcsúcsot elhagyva, Kongótorkolatába értünk, mely körülbelül 15 tengerimérföld széles.A partokat, melyek mint végtelen rónák terülnekel, részint bokrok, részint őserdők borítják.Előttünk a hatalmas folyam, jobbra-balra zöldrónaság, melyek zöld falakat képeznek, közbeszorítvaa folyamot.Tíz órakor horgonyt vetettünk egy földnyelvmögött, melyet a folyam egyik ága képez, ósezen ág Banána-Kreek név alatt ismeretes.A Banána-Kreek jobb partját képező földnyelven,mely az itt horgonyzott hajókat megvédia nyilt oczeán hullámai ellenében, s melymögött a «Helgoland» is állott, — terjedelmes«faktoréi » # -ok fehérlenek. A legnagyobb hollandi,s ebben 500-nál több néger dolgozik, kiknek ahollandusok egész falut építtettek. A «faktoréi»pálmaolajat és nagymennyiségű elefántcsontotszállít Európába. Itt időzésünk alkalmával 200ezer frt értékű elefántcsont küldetett el, ezekközt volt egy 120 font súlyú agyar.A hollandi ház alkalmazottaival megismerkedtünks ezek szívesen áldozták nekünk mindenszabad idejüket.Csakhamar készen állottunk a Kongó folyambejárására. Kora reggel már kis gőzösünk felfelézakatolt a folyam hullámain. A vidék regényes,erdős, bokros, mocsaras folyamtájék.Nem messzire haladtunk, mikor a krokodilokegész serege kisért már, lesve a zsákmányt.Összehúzódtunk, nehogy valamelyik krokodilvéletlenül lekapja valamelyikünket a csónakról.A hollandusok azonban megnyugtattak,hogy nincs okunk rettegni, mert a krokodilokgyávák. Első találkozásra mégis csak borzadoztőle az ember, ha irtózatos száját és fogait felémutogatja.Később láttunk benszülötteket apró csónakokkal,egész raj krokodil által követve, s bára gyenge járművet egy mozdulattal felboríthattákvolna, nem merték tenni.Kezdtünk rajok puskázni, 20—30 lövést tettünknémelyikre, még sem kaphattunk megegyet sem, mert a meglőtt állat víz alá merülés ott pusztul el.Kis gőzösünk csak zakatolt felfelé az ár ellen,és zakatolása felriasztá az állatokat csendes nyugalmukból.Lőttünk keselyűt, darut, gólyát,gémet és afrikai vadkacsákat. E z utóbbiaknaklegalább is öt faját találtuk.A mint így puskázgatva haladtunk, nemmessze tőlünk, a part közelében a" víz magasanfelloccsan, megzavarodik és nagy hullámokatvet, mintha valami futna alatta. A hullámokbólcsakhamar kiemelkedik egy óriási test, a viziló,melyet fölzavartunk álmából. Sortüzet adtunkrá, én magam legalább három golyót röpítettema füle tövébe. Elbukott, nem láttuk többé.Találkoztunk még kettővel. Az egyik előttünkszáz lépésnyire úszta keresztül a folyamot.Ostrom alá vettük; vére pirosra festettenyomában a vizet, minden lövés fején találta,mely úgy emelkedett ki a vízből, mint egy akóshordó. Végre elmerült. Csónakunkkal oda siettünk,hosszú póznával kutattuk a vizet, de hasztalan.A víz itt mély, árja rohanó, póznánk nemérte fenekét s így még azt sem tudhattuk, áldozatunklemerült-e vagy az ár sodorta el.— Hogy juthatnánk viziló bőréhez ? kérdeztükkísérőinket.— Lesni kell rájuk, — volt a felelet, — éspedig mikor a szárazra lép, vagy sekély vízbenáll, hol el nem merülhet.Nem volt kedvünk ezeken a partokon lesbenállni, hogy a krokodilusokkal közelebbről megismerkedjünk.Déltájban már annyira haladtunk, hogy végreviskók tűntek fel előttünk a folyam mentén.A csónakot úgy irányoztuk, hogy partra szállhassunkés egy ki s sétát tegyünk. Midőn kikötöttünk,a négertelepnek majdnem összes lakosságaodasereglett fogadásunkra. Alig bírtunk egy-kétlépést tenni, úgy elállta utunkat a sok feketeember, asszony, gyerek.Egyszerre szétnyílt a tömeg, sorfalat képezve,széles utat engedve egy felénk közeledő díszmenetnek,milyenhez hasonlót még nem láttam.A sorfalat képező nép főhajtással üdvözölte afényes társaságot, melynek élén méltóságteljesenlépdelt a néger király, fején tollkoronával,kezében aranygombos bottal, lehető hiányosöltözetben. A királyt felesége és anyja követte,ezek után a czeremoniamester, vagyis miniszter.A mint egymáshoz közeledtünk, a király fejbólintássalüdvözölt bennünket, egy tisztkollegámpedig virginia-szivarokat nyújtott át őfelségének.Ö felsége hálásan fogadta az ajándékotés átnyujtá anyjának, a ki rögtön rá is gyújtott.A király felszólított, tiszteljük meg házát látogatásunkkals előre szalasztá miniszterét afogadás előkészítése végett. Mi a királylyal haladtunk.A király útközben eldicsekedte, hogy őitt a leghatalmasabb uralkodó, roppant kiterjedésűországa és több ezer alattvalója van. Igenörvendett, mikor megtudta, hogy békés szándékbólkerestük fel a tájat, és semmi kedvünkországát elhódítani.A királyi palota sárral tapasztott bambuszkunyhóvolt, roszabb a czigányputrinál; irtóztunka belépéstől. A nők és szolgák számára22 SZÁM. 1395. 42. ÉVFOLYAM.külön viskók épültek a tágas, bekerített udvaron.A királyi palota egy helyiségre szorítkozott sannak bútorzata, egy faasztalból, lóczaféléből ésvalami ágyból állott, a milyet a fogházakbanláthatni.Miután a hölgyek saját lakosztályukba vonultak,búcsúzáskor felkerestük a királynét sbepillanthattunk az ő boudoirjába is, mely kerekvolt, — az ajtó mellett fekhely, kis zsámoly,a falon tükördarabok tűntek szemünkbe, néhányujságból kitépett kép között. Mi telhetett többa szegény királynétól, hogy lakását csinossátegye ?Másnap bennszülöttek kíséretében fölkerestüka vadont. A tengerparti homokon haladtunkvégig a faktorei-ok mellett, mignem erdőtértünk. Attól tarthattunk, hogy krokodilok ésboa constrictorok akadnak utunkba, mert aligpár napja fogtak a hollandusok ez utóbbiakból3 darab hat láb hosszút és kalitkában tartogatták.A kigyó elfogása igen egyszerű módontörtént. Kalitkát állítottak fel, csirkét tettekbele, az éhes kigyók rárohantak a prédára s alesben álló néger rajok zárta a kalitkát.A négerek azt mondják, hogy a boa constrictortólnem kell félni, mert ha nem ingerli őketaz ember, nem is támadják meg.A vadászat nem sikerült valami fényesen,két törpe antilopét és pár szárnyast, vadgalambokatés foglyot lőttem.Elefántot nem láttunk, pedig azok is belátogatnaka faktorei-ok udvaraira, hol azutánhajtóvadászatot rendeznek rájuk.A vadregényes Kongó vidékétől január 15-énvettünk búcsút. Hajónk dél felé folytatta útját.KÉPEKJAPÁNBÓL.IV.A daimio-miniszter. Lakoma. Búcsú Japántól.Jokoháma, 1893. szeptember 20.Nem sokára ismét megjelentek a nészánok;mindegyik hozott egy-egy parányi theacsészét.A theát szokott földre borulás után átnyújtván,ismét eltűntek. Kevés vártatva megkezdődött alakoma. Gróf Szaigo a «Tokonoma» nevű díszhelyreült, melynek a japáni szobában az amegismertető jele, hogy mögötte a falban egyfülke, abban pedig egy váza van, a melybe egykakemono- vagy bambuszcsőbe illesztett virággalyattesznek ékességül. A házigazdától jobbraa mi parancsnokunk, balra pedig hajónk elsőtisztje ült. A többi vendég helyei is a rangsorszerint voltak elosztva, de úgy, hogy két idegenvendég között mindig egy-egy japáni tiszt ült.Az ajtók megnyíltak, vagyis jobban mondvaa papir-ajtók félretolattak és beléptek a nészánok.Mindegyik egy alacsony lakkos asztalkáthozott, avval egy-egy úr elé járult, térdre bocsátkozottelőtte és elébe helyezte az asztalkát,mely kisebb-nagyobb lakkos tálakkal és porczelláncsészékkelvolt megrakva; azután homlokávalmég egyszer á gyékényt érintvén, ottmaradt sarkaira ülve.A nyájas leánykák segedelmére különbenmindnyájan rászorultunk. Késnek, villának, kanálnakugyanis nyoma sem volt s mindezeketegy pár vékony fapálezácska helyettesíté, melyszépen be volt burkolva fehér papirosba és egyikvégén még összefüggött, használatlan voltánakjeléül. Már most tessék e kezdetleges eszközzelazokat a mindenféle folyékony és szilárd ételeketelkölteni, melyek a számos lakk- és porczellánedényeeskéket rejtelmes eredetű anyagukkalmegtöltik. Hisz az egy egész tudomány, melyetcsak hosszas tanulás után lehet elsajátítani.Minket legalább ilyen meggyőződésre vezettekelső önálló kísérleteink e téren; a nagy nehezenfelhalászott ételdarabok — minden húsféle és Imás darabos étel felaprítva jött az asztalra; mia pálczikákkal ki-kivettünk egyes darabkákat,de mielőtt a szánkig jutottak volna, már feleútonvisszapottyantak a gyékényre. A nészánokvégre megkönyörültek rajtunk és elvállaltákkiképzésünket a. japáni evésmódban. Megmutatták,hogy kell a két pálezikát a jobbkézhüvelyk-, mutató- és középújja közé fogni, hogyana hüvelyk egy nyomásával szétválasztanies a többi két újj nyomásával ismét összeszorítani,hogy a közbe vett ételdarab ki ne csúszhassék.Ők mindezt oly természetes könnyed-VASARNAPIujság.seggel vitték végbe, mintha mi sem lehetneegyszerűbb. Végre sikerült annyit elsajátítanunk,hogy az általunk "harmadik mozzanat>»-naknevezettkombinált újjnyomásra a hegyes végeikkelközeledtek egymáshoz az evőpálezák, becsiptetveegy-egy ételdarabot.Evés közben egyik meglepetés a másikat érte.A mit a mi nyugati szemeink például valamihúsfélének tartottak, arról kitűnt, hogy tészta,viszont pedig egy látszólag igen édes tészta halnakbizonyult. Minden étel, ha nem egyéb voltis, mint a minek tartottuk, legalább is másféleképvolt elkészítve, mint nálunk szokás. De azértvoltak a mi európai ínyünknek való ételek isköztük; ezekkel aztán jál laktunk, gondolván,hogy már az egész ebéd fel van tálalva. Pedig azeddigiek sora csak az első fogás volt, melynekczélja az lett volna, hogy étvágyunkat felgerjeszsze.Ezután következtek csak atulajdonképeniételeit. Óriási porczellántálakon hozták be amásodik fogást, mindenféle válogatott japánicsemegét: főtt, pörkölt, olajban sült, szárított ésnyers halakat — emezeket igen pikáns lével, a

356 VASÁBNAPI ujság.Báró Bánffy Dezső miniszterelnök és több főrendiházi''' tag.Báró Vay Béla, a főrendiház alelnöke.1I1ISZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.Gróf Széchenyi Gyula kir. főajtónállómester.SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.VASÁBNAPI UJSAG. 357,A HARRUCKERN ÉS A KÁROLYI CSALÁD.Hazai történelmünk lapjai meleg elismerésselszólnak ama derék és az utókor hálájáraérdemes férfiakról, kik a török kiűzéseután pusztán maradt óriásiterületeket lakhatókká, művelhetőkkétették, benépesítették és rendezték.S méltán; mert a közjóérdekében teljesített munkásságuk,mely az akkori időkben tengernyifáradságba és áldozatba került, hazánknaknagy részét mentettemeg az elvadúlás és kipusztulásveszélyétől s szerfölött megfogyottnépünket ezer meg ezer munkáskézzel szaporította. A magyar művelődéstörténetében azért, mindigfeledhetetlen lesz Mercynek, Patachicsnak,Károlyi Sándornak, stb.neve.Éble Gábornak most megjelentműve («A Harruckern és a Károlyicsalád.» Genealógiai tanulmány,tizenöt képpel és műmelléklettel.1895. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája.Ára 1 írt 50 kr.) két kiválóalakkal szaporítja e derék férfiakszámát, mikor a férfiágon régkihalt Harruckern család származásátismerteti, s jeles tetteit méltatja.E nagy érdemű családról eddigvajmi keveset, többnyire mesésdolgokat tudtunk. Beszéltek a családfőhihetetlen gazdagságáról, alacsonyszármazásáról s néhány tréfástettéről; de ezek, az első kivételével, mint szappanbuborékokoszlanak szét Éble kritikája alatt.A Harruckern bárók ősei — Éblekönyvének hiteles adatai szerint —nem linzi pékek, hanem schenkenfeldenibecsületes polgárok voltak.Schenkenfelden községben születettHarruckern János György is(1664), a magyar bárói ágnak megalapítójas Békés vármegyének örökérdemű benépesítője és szervezője.Kitűnő nevelésben részesült. Korán belé oltottákazt a hamisítatlan polgári szellemet, melyNémetországot nagygyá és hatalmassá tette.Tanulmányainak elvégzése után ausztriai ka-HARRUCKERNX JOZEFA BÁRÓNŐ, KÁROLYI ANTAL GRÓF NEJE.marai számtisztnek nevezték ki. Jól forgolódhatottitt, mert rövid idő múlva áthelyezték ahadi élelmezéshez, s mint császári élelmezésibiztos részt vett Savoyai Engen diadalmas törökháborúiban. — Mivel az élelmezéskörűi tömérdek visszaélés fordultelő, a savoyai herczeg 1696-banvalamennyi élelmezési biztos ellenvádat emelt a kincstári vagyonhűtlen kezelése miatt. A huszonhárombiztos között csak az egyHarruckern János Györgyöt találtákteljesen ártatlannak. Az uralkodó,kárpótolni akarván őt a kiállottzaklatásokért, kinevezte császáritanácsosnak s az aradi várépítéséhez kamarai biztosnak.Mint ilyen, Magyarországba jötts megismerkedett az itteni állapotokkal.Nem ő volt az első, kit hazánkföldje s levegője lebilincselt;de ő vele is megesett, hogy megszerettee sokat rágalmazott s gyalázottországot. Már a magyar honosságmegszerzésén törte fejét,mikor hirtelen kitört a spanyolörökösödési háború. Eugen herczeg,ismervén már Harruckernmegbízhatóságát és tehetségeit,magával vitte Olaszországba ésNémetalföldre. E háborúkban mármint élelmezési igazgató, s afőhadbiztosság igazgatóhelyetteseműködött, még pedig úgy a fővezér,mint az uralkodó teljes megelégedésére.Visszatérvén Németalföldről, hazánkbajött, hogy részt vegyenEugen török hadjárataiban. Ittkezdődik Harruckern gyors emelkedéseés meggazdagodása.Harruckern János György mindjárta háború első évében a hadseregélelmezésének gyökeres-átalakításáttervezte. Az eddigi társasvállalkozás helyett a házi kezelésreakarta alapítani az új rendszert.Az udvari kamara, minthogy apénznek akkor igen nagy szűketat 1Gr. Batthyány Tivadar, több képviselővel. Széll Kálmán. Szász Károly. Josipovich Imre képviselők társaságábanGróf Pongrácz Károly,Wlassics Gyula, br. Rudnyánszky József, SchwiekerHenrik és Kohonyi Gyula.Bohus Zsigmond és ifj. báró Wodianer Albert.PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A KÉPVISELŐHÁZ ÉS FŐRENDIHÁZ ELŐTT. — Lord Albert amateurfölvételei.HARRUCKEI N JÁNOS GYÖRGY BÁRÓ.VOBSTERN ANNA MÁRIA, HARRUCKERN JÁNOS GYÖRGY BÁRÓ NEJE.

358 VASAENAPI ÜJSAG.Ü2 SZÁM. 1895. 42. ÉvroLYAM.22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.VASAENAPI ujság. 359A NEMZETI SZALON KIÁLLÍTÁSA KOLOZSYÁRTT,A ((Nemzeti Szalon», a képzőművészek ésműpártolók csak tavaly alakult egyesülete, afővároson kívül is megkezdte működését azzala kiállítással, melyet május 19-ikén Kolozsvárttnyitott meg. A ((Nemzeti Szalon», mint tudvavan, állandó összeköttetést akar létesíteni a művészekés a közönség közt. Tárlatát folyvástnyitva tartja és ez voltaképen állandó mű-piacz,mely a művészet iránt érdeklődő közönség rendelkezéséreáll, a hol mindenkor találhatni műbecscselbíró képeket, szobrokat.A kolozsvári kiállítás az első, melyet a mozgékonytársulat rendez a vidéken. Az ottani vigadónagy termében rendezték el, a hol bálozniés mulatni szoktak a kolozsváriak. Mozgathatóspanyolfalak segítségével igyekeztek alkalmassátenni a termet a képek kiállítására. VastaghGyörgy, az egyesület elnöke és Kacziány Ödönfoglalkoztak több napig a rendezéssel. Az egyesülettöbb tisztviselője is megjelent a megnyitásra.A kiállítás 142 képet foglal magában, legtöbbnyíreaz ifjabb és legifjabb nemzedék műveiből,melynek csaknem egész névsorát megtaláljuk!Ekkor a közönség szétoszlott a kiállítás megtekintésére.Délután 2 órakor lakoma volt avendég művészek tiszteletére.Itt közölt képünk fénykép után mutatja a kiállításrészletét, s kivehetők rajta a képek is.Balra Vágó Pál szép templomi képe: (lAveMáriao,melyet a fővárosi közönség jól ismer a műcsarnokból; mellette Spányik Kornél Madonnája;aztán Telepy Károly, Győrök Leó tájképei, IpolySándortól «Anya gyermekével", ez alatt ZemplényiTivadartól «Kánikulában» (fürdésre készülőfiu). Közvetlen e mellett foglal helyet'Knopp Imre ((Szabadulás felé» megható életképe,melyén a börtön folyosóján a halottiszentségekkel alájövő papot és minisztránsát látjuk.Fölötte látni még Zigániné LöschingerHedvig történeti tárgyú festményét, a «SzentLászló füvét». Végre jobb oldalon VastaghGyörgy egyik legszebb arczképét engedi láthatnimég a fotográfiai fölvétel, a művész leányánakéletnagyságú arczképét, teljes alakban, a mintegy kerti padon ül.Kívánatos, hogy a «Nemzeti Szalon» Kolozsvárttés mindenütt az országban megtalálja aztaz érdeklődést, melyre számít és a melyre szükségeis van festészetünknek.róla. De persze úgy van az, fel nem bontottammég a tegnap érkezett leveleimet. Ez az átkozottszórakozottság!— Csak azért mondom, — bontogatja kiWlassics a maga tréfáját, — hogy jó volna, ha agróf rögtön haza utaznék. Azért mondtam adolgot.— Úgy ? — mondja a gróf habozva, — hát eszerint nincs az . .. hogy is mondjam csak, azizé víz alatt.— Persze hogy nincs. Csak tréfáltam.— Hát úgy is jó, — fejezi be a gróf előkelőmosolylyal, és odább lépdel a csoportokközött.Bent a teremben fullasztó a levegő. Zavarosgőzben úszik az egész terem. Valóságospurgatórium itt ülni a fojtó melegben ésmégis tele van a terem minden része. A kövérgörög-keleti püspökök, kiknek feje búbján ottűl a lilaszínű barett, nem győzik a homlokukattörülgetni, de azért állhatatosan hallgatják aszónokot. Vajh ki a szónok? Oly figyelmesenD1RLING M. ANTÓNIA, HARRUCKERN FERENCZ BÁRÓ NEJE.HARRUCKERN FERENCZ BÁRÓ.volt, nem vala hajlandó a házi kezelés behozatalára.Azonban e hadjárat első évének keservestapasztalatai engedékenységre birták. 171-banmár III. Károly király is beleegyezett az újrendszer behozatalába.Harruckern tehát kidolgozta a hadi élelmezésbenkorszakos tervét. Nehéz dolog volt ez;mert hisz 120,000 embernek hét hónapra és45,000 lónak öt hóra való ellátásáról kellettgondoskodnia. Azonkívül 150,000 mázsa lisztetés 340,000 mázsa zabot kellett az aradi és szegediraktárakban felhalmoznia.Harruckern azonban becsülettel eleget tett avárakozásnak. Rendszere a háború további folyamataalatt oly kitűnően bevált, hogy a hadseregkifogástalan élelmezésén kivül a kamarának istöbb mint két milliónyi tiszta hasznot hajtott.E nem várt siker szép anyagi és erkölcsi elismeréseketszerzett Harruckernnek. A királymég a háború folyama alatt birodalmi lovaggánevezte ki; a hadakozás bevégzése után pedig24 ezer forint értékű jutalomban részesítette.Régi vágyának, hazánkba való letelepülésénekreménye immár teljesülő félben volt. Ahuszonnégyezer forint fejében, az értéktöbblet(13 ezer forint) ráfizetésének kötelezettségemellett,megkapta majdnem az egész Békésmegyét.A körülbelül hétszázkilenczvenezer hold földnekakkor oly csekély értéke volt, hogy Harruckernszivesebben vette volna, ha a budaikamarális melegvízi malmot s a hozzá tartozószőlőskertet kapja. A kamara azonban emezeketértékesebbnek mondotta Békésmegyénél !Első dolga volt, hogy honfiúsíttassa magát. Aztánmegkezdte roppant nagy, de teljesen néptelen,sivár birtokainak rendezését és betelepítését.Hallatlan áldozatok árán tömérdek pusztátés községet alapított, templomokat, iskolát, házakatstb. épített és oly emberségesen bánt jobbágyaival,hogy a szomszéd megyék lakosságacsapatostul szökdösött az ő birtokaira. Az egészvármegye tizedét megváltván, örök időkre népénekadományozta. Földeket adott ingyen,pénzt kamat nélkül. Szóval nemcsak alapítója,hanem valóságos atyja volt megyéjének.Rendkívüli érdemeit a király újabb kitüntetésekkeljutalmazta. 1729-ben a magyar báróirangot s Békésvármegye főispánságát adományoztaneki. Uj hivatalában nagy hasznát vettepáratlan szervezői képességének és katonai erélyességének.Jobb karba helyezte a közigazgatást,fegyelmezte a megyei tisztviselőket s megvédtezsarolásuk ellenében a föld népét. Erélyes,de igazságos eljárása nem volt ínyére a megyeiuraknak. Bevádolták őt is, meg a helytartótanácsotis az országgyűlés előtt. Azonban Harruckern,ki már akkor teljesen beleélte magáta magyar állapotokba, s ki egész szenvedélylyelvett részt a közügyek vezetésében, fényesen igazoltaeljárásának helyességét. így hát intézkedéseita legfelsőbb forumok is helyesléssel fogadták.1742-ben bevégezte áldásos és mozgalmaspályáját. Az egyszerű takácsmester fia, ki aschenkenfeldeni házikóban látta meg a napvilágot,a bécsi Szent István templom kriptájábatemettetett el.Harruckern János György kétszer nősült.Első nejétől, Fellensteini Fellner Annától nemszületett gyermeke. Másodszor 1693. márczius29-én kelt egybe a Forsterek ősnemesi családjábólszármazott Vorstern (vagy Forstern) AnnaMáriával. E szép és kitűnő műveltségű nő nagyvagyont vitt magával Harruckern házába, smagas összeköttetéseivel nagyban elősegítteférje emelkedését. A családnak hazánkban valóletelepedése után férjével együtt ő is Magyarországbajött, és résztvett annak áldásos munkáiban.1729-ben a király Harruckernét is magyarbárói méltósággal tüntette ki.E házasságból öt gyermek : két fiú és háromleány született; az egyik fiú még atyja életébenmeghalván, az általános örökös a legidősebbgyermek: Ferencz Domonkos lett. A hatvannégyszögmérföldnyi, rendezett birtokot, házakatés egyéb kincseket tehát ez a fiú, családjánakutolsó férfisarjadéka vette át.Ferencz Domonkos telve lelkesedéssel, apjánakminden nemes tulajdonságával folytatta ésfejlesztette annak művét. Békésvármegyének —főkép az inség és árvizek idején — bőkezű és humánusfőispánja volt. Telepítéseivel nagybanemelte a vármegyét, de meg birtokainak értékétis. Buzgó katholikus létére is védelmébe vette azüldözött protestánsokat, lakóhelyet, földeketadományozott nekik s azonkívül szabad és nyilvánosvallásgyakorlatot biztosított számukra.Nem utolsó érdeme, hogy a virágzó Orosházaközségének is ő vetette még az alapját.Figyermeke nem levén, halála után leányairaszállott birtoka. Idősb leánya Stockhammer Józsefbirodalmi lovaghoz ment nőül; az ifjabbikat,a ritka szépségű Jozefát, Károlyi Antalvette feleségül, s így a jelenleg élő Károlyiak őbenne tisztelik ősanyjukat.Ferencz Domonkos bárónak nővére, MáriaCzeczilia, Wenckh János József császári tanácsoshozment nőül. E házasság révén telepedtekle hazánkban a Wenckheimok s lettek magyarbirtokosokká.A Harruckern - féle óriási birtok tehát aWenckheim, Stockhammer és Károlyi családokközt oszlott meg.E családoknak szövevényes genealógiáját világostáblázatokban adja Éble jeles munkája.Több ausztriai, olasz és magyar városbankellett kutatnia, míg a leszármazási rendet teljesenösszeállíthatta. A munkának még sem eza lelkiismeretes genealógia a fényoldala, hanemazok az érdekes és biztos kézzel kiválogatottadatok, melyek a telepítések korát s azakkori vármegyei életet egészen új és érdekesoldalról mutatják be. A műnek fényes kiállítása,a szép metszetek és műmellékletek a belsőtartalommal teljes összhangban állnak. Éblekönyve valóban megérdemli azt az elismerést,melylyel a sajtóolvasóinknak.fogadta. Melegen ajánljukDr. Takáts Sándor.EGYVELEG* A szellemi munkáról kiszámították, hogy háromórai komoly munka csaknem ugy megerőltet éskifáraszt, mint egész napon át tartó fárasztó testimunka.* A kerékpározás egy lengyel orvos állításaszerint veszélyes, mivel a szenvedélyes kerékpározóutódja púpos lesz. Jung genuaí tanár állítása szerintpedig a kerékpározó lába megvékonyodik, karjaimeghosszabbodnak s kezei olyanok lesznek, mint amajmokéi.* Nyolczezer tonna aranyat, azaz 8 millió kilónyitástak ki a jelen században a földgömb összesbányáiban.* Eltemetett béka. A hires Kimberley gyémántmezőn213 méter mélységben találtak egy vaskos,de még jól megmaradt fadarabot, melyben, midőnfelvágták, egy élő béka volt. A béka igen lassanmászott ki sírjából, nem érezte jól magát s néhánynap múlva elpusztult. Most alkoholban a múzeumbanőrzik. Németországi lapok azt írják, hogy szakértőkállítása szerint a béka 150 évig (?) élhetettabban az üregben eltemetve.A régebbi művészek közül Than, Vastagh, Telepy,Molnár József, Brodszky jelentek meg. Afestmények legnagyobb része életkép és tájkép.Vágó Pál, Baditz Ottó, Than, Kacziány, DuditsAndor, Kriesch Aladár, Marselek Endre képviseliknéhány művel az egyházi festészetet, vagy akomolyabb stilt igénylő tárgyakat. Az arczképfestéserőteljes darabokkal van bemutatva.A megnyitás ünnepélyesen ment végbe május19-ikén. Sokan gyűltek össze a vigadóba. SzvacsinaGéza helyettes polgármester üdvözölte amegjelent művészeket, a kiállítás rendezőit, smondott meleg szavakat a művészetek pártolásáról.A város nevében köszöntötte a művészeket.Sze'chy Károly egyetemi tanár tartott azutánhosszabb fejtegetést a magyar festészet fejlődéséről,annak küzdelmeiről, sikereiről. Azt is kiemelte,hogy bármennyire emelkedjék is Budapestvagyonban, bármennyire fejlődjék Ízlésben: egymaga még sem lehet a magyar művészetnekfentartója, termékeinek fogyasztója.Azért a művészet iránt való érzéket a vidékenis fejleszteni kell, a művészet iránt való érdeklődésbea vidéket is bele kell vonni. Ezt vanhivatva tenni a «Nemzeti Szalon», mely alkalmatakar nyújtani a vidéknek is a művészi termékekélvezetére. A beszédet megéljenezték, s ekkorVastagh György, a «Nemzeti Szalon» elnökeválaszolt, megköszönve a szives fogadtatást.A ((NEMZETI SZALON) KOLOZSVÁRI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A FŐRENDIHÁZBÓL.Karczolat.«A' Hetz ist heute.» így fejezné ki azt a mozgalmasállapotot, mely a múzeumban és körülelejátszódik, egy-egy méltóságos ajak: «A' Hetzist heute», azaz, hogy ma főrendiházi ülés van.Természetesen az egyházpolitikai javaslatokattárgyalják odabent, ki tudja hányadszor.Az sem érdekes, hogy melyik ülés van mellékeltképeinken megörökítve a sok közül, merttöbbé-kevésbbé mindenik egyforma volt. A wippek:Radvánszky báró és Degenfeld gróf (milyennyáj lehet az, hol ilyenek már a hajtsárok is)lótottak-futottak, számítgatták a fogasokon a felöltőket,kapaczitáltak, ravaszkodtak, maga akultuszminiszter, Wlassics is ott kötekedett abuffetben a püspökökkel és a befolyásos mágnásokkal.— Épen most kaptam táviratot, — mondjaFestetich Tasziló grófnak, — hogy az exczellencziádbirtoka víz alatt van . . .— Ah, — mondja Tasziló gróf, meg se rezzenve.— Ez érdekes. Én semmit se tudokDunky fivérek fényképe.hallgatják, olyan áhítattal, hogy az csak gr. ZichyNándor lehet. Különben is csak ő beszél, mindigbeszél.De nem csak bent érdekes és mozgalmas minden,a képviselők karzatától kezdve, a hol rakonczátlanélénkség és hangos eszmecsere folyik,a hölgyek karzatáig, a honnan elegáns parfüméterjeng szét, s hol buzgó mágnásasszonyok üldögélneklegyezőikkel s szorongó érzések köztvárják az eredményt. Rajzolónk egyik legcsinosabbatvetette papírra, a mint lázasan jegyzi afőrendi tagok lajstromán a szavazatokat. Hátmondom, nemcsak a belső helyiség érdekes,a hol a történelmi események folynak, s a holjéghidegen nézi fehér lován Árpád (a Munkácsyfestményén) a kifejlődött jeleneteket, minthavalami fumigáló mosoly játszanék az ajkaikörül (vagy hogy csak a napfény egy odavetődősugara az), mintha önmagában tűnődnék :— «Hát ezek számára hódítottam én meg eztaz országot ?»

360 VASÁRNAPI ujság.Ott lent a múzeum-kertre, sőt egész környezetére,a Sándor-utczát is beleértve, kiterjed a«nagy hetz» elevensége, nyüzsgése.Főrendek jönnek-mennek folytonosan,, hintórobog be, a wippek kiváncsian tekintenek ki:— Egy szavazat jött.— Kinek ? Nektek ?— Nem. Nektek.Egy szavazat itt most sokat ér, könnyen azdönthet, mert a differenczia közönségesen olyancsekély szokott lenni, hogy joggal mondhatja azöreg Zuher József, a ki az utolsó a szavazó-lajstromban:«Ugy látom én, hogy itt én rajtamfordul meg minden.»Azelőtt, míg a főrendiház csak afféle álmosüléseket tartott, nem fejlődött ki benne a parlamentiélet, nem volt átlátszó, de zűrzavaros, segymást nem is ösmerték a főrendi tagok; mostrendes pártélet kezd képződni itt is, szervezkedés,taktika. Egy-egy sakkhúzás, kortes-fogás is előbukkan.Valami ilyenféléről tanakodhatnak most isösszebújva gróf Batthyány Tivadarok, s annál isbizonyosabban, mert báró Rudnyánszky Józsefis ott látható, s hogy teljesen ad oculos legyen,honnan jött az ér, mely most már folyammákezd dagadni, ott áll a háttérben Ábrányi Lajos,a piktor is, a ki valamikor Solymosi Esztertfestette le a személyleirása nyomán. Vagy hogytalán nem jól ösmertem meg. Az ördögbe is,rövidlátó vagyok és vibrál a szemem is. Ugylátszik Förster Ottó az és nem Ábrányi Lajos.Bús, kedvetlen arczczal kullog le a lépcsőkönPongrácz tábornok, balkezét a nadrágja zsebébemélyesztve. Hangulatáról az látszik, hogy nemjól áll ott fönt a dolog.A mit megerősít Szász Károly püspök önérzetesmagatartása. Nem így néznek ki a legyőzöttek.Azonban meglehet, hogy a jeles öreg poéta csakazért emelte a fejét úgy, mert valami gondolatotkeres — egy készülő szép költeményéhez.Ugy látszik, vége van az ülésnek. Lassankéntjönni kezdenek ki csoportosan. Báró BánffyDezső miniszterelnök szétnéz a kocsija után.Tőle jobbra főrendiházi tagok haladnak; ezekközt gr. Csáky-Pallavicini, bekötött félszemmel.Más irányban Wodianer báró Bohus Zsigmonddalbaktat a kaszinó felé.— Kemény napunk volt, — mondja Bohus..Tautvik Mátyás rajza.Egy főrangú hölgy a képviselőház karzatán a szavazásalatt.— Hja, hja! — feleli Wodianer. - - Nehézaz élet.Széli Kálmán társtalanul jön ki egy mellékajtónés aztán eltűnik a künn csoportosulótömegek közt. Tekintetén látszik, hogy el vanmélyedve a saját gondolataiba. Néha szórakozottansuhint egyet-egyet esernyőjével a levegőben,mintha valami előtolakodó árnyékot akarnamaga elől elkergetni.Végre lejön a szürke lépcsőkön, mentésen,kardosán, az elnök is. Meg van elégedve magával.Lépte alatt alázatosan, tompán kopognaka márványkövek. Most már csakugyan vége azülésnek.A reporterek egymást taszigálva rohannaklapjaikhoz, megrakodva színekkel, képekkel,megfigyelésekkel, mint a méhek.A kerítésen kívül a tarka-barka népcsoportok,mik egyrészt a notabilitásokat bámulják ésmutogatják egymásnak, még egy darabig beszélikegymás közt, a mi az ülés eseményeiből kiszivárgott.— Nagy baj az. Igazán nagy baj, — mondjasopánkodva egy csizmadia. — Tönkre vagyunktéve, atyafiak. Hogy azt mondják, az a határozat,nem térhetünk át zsidókká. Hát érdemes ittélni ? ...A gyerkőczök, az öreg asszonyok és a tudákosutczai proletárok még vihognak, nevetgélnekegy darabig, aztán szétoszlanak, s újra síricsend ül a múzeum környékére, azaz, hogy egykellemesebb, üdébb zaj költözik ide : a karikázógyermekek napi lármája.M—th.NIKOLITS SÁNDOR1834—1895.Nem éveinek száma szerint, de érdemei utánő volt Nesztora a magyar zenészeknek. Nem úgyértjük, hogy a Magyarországon lakó zenészeknek,hanem annak az egyre fogyó lelkes kiscsapatnak, mely megkezdte és munkálta a magyarműzene első föllendülését, mely bízni tudannak jövőjében, mely nem hódol vakon az idegenbálványoknak.Nikolits Sándorban Erkel Ferencznek egyetlenmeghitt, őszinte barátja szállott a sírba;alig két évvel élte túl mesterét ós barátját.Együtt alapították a magyar zene-akadémiát, —együtt küldték el onnan őket. S most már együttaluszszák a síri álmot.Nikolits Sándor, ki negyven évnél hosszabbideig szolgálta a magyar zene ügyét, mint zeneszerző,mint művész és mint tanár, 1834-benszületett Aradon, hol atyja ügyvéd volt. A gymnáziumotelvégezvén, gyógyszerésznek készült.A szabadságharcz viharos napjaiban a fővárosbakerült, hol úgyszólván magánszorgalombólkezdte a zenét tanulni. És csakhamar oly bámulatoshaladást tanúsított, hogy 1850-ben már anemzeti színház zenekarának tagjalett. 1854-benBécsbe került, hol Sechter tanár alatt folytattazenei tanulmányait. Visszatérve hazájába, hoszszabbideig mint karmester működött a vidéken.1865-ben ismét a nemzeti színházhoz szerződött,hol később, mint fuvolás, átvette a Dopplertestvérek örökét. Ugyanekkor volt a nemzetizenedében a fuvola, az orsz. zeneakadémiánpedig a zeneszerzés tanára. Mint zeneszerzőSzigligeti több népszínművéhez írt népdalokat,melyeknek hangszerelése fényesen tanúskodotthivatottságáról és nagy zenei képzettségéről.Nagy érdemeket szerzett a filharmóniai társaságszervezése körűi, mely társaságnak sokáigvolt alelnöke.Mikor az operát a drámától elválasztották,Podmaniczky Frigyes báró, akkori intendáns,megkínálta őt az operánál a főtitkári állással.Művészi körökben máig is nagy veszteségnektekintik az opera fejlődésére nézve, hogy Nikolitsakkor ezt az állást el nem foglalta.22. SZÁM. 1895. 42. ÉVFOLYAM.NIKOLITS SÁNDOR.Nyugalomba akkor vonult, mikor Erkel Sándorhelyére Mahler Gusztávot hívták meg operaiigazgatónak. Az elhunyt nyilt, őszinte ellenségevolt a wagnerizmusnak. Érthető tehát, hogy egyolyan minden áron wagnerista igazgató alatt,mint a minő Mahler volt, nem akart a zenekarbanmegmaradni. Ezután nem sokára megalapítottaKáldy Gyulával a magyar zeneiskolát.Az elhunyt több mint 30 év óta karmesterevolt a fővárosi gör. katholikus templomnak. Afiatalabb zenei nemzedéknek csaknem mindenjelese tanárát és mesterét siratja benne. Deosztozik e gyászban mindenki, a ki a magyarzene ügye iránt mélyebben érdeklődik s megtudja ítélni, hogy ez a fontos nemzeti ügy milyenkiváló oszlopemberét vesztette el az elhunytban.VIVÓ LEÁNYOK A MAGYAR ATHLETIKAI KLUB VIVÓ-VERSENYÉN.A vívóversenyek alkalmával külföldön márismételve alkalma volt a vívás iránt érdeklődőközönségnek hölgyek nyilvános föllépését islátni; mi nálunk csak közelebb volt látható egyilyen érdekes vállalkozás. A magyar hölgyek közöttis vannak ugyan már hivei és gyakorlói a vívásnak,de csak kevesen, és még sokkal kevesebbenolyanok, a kik a nyilvánosság elé is készekvolnának kilépni. Pedig hogy mily nagy s lehetmondani, csaknem osztatlan tetszésben részesülneka nagy közönség részéről, mutatja aMagyar Athletikai klub május 13-iki nyilvánosmérkőzésében szerepelt két bécsi leány példája.Messerknecht Olga és Lujza kisasszonyok voltakezek a hölgyvívók, kik egymással és két fiatalathletával való vívásukkal oly nagy tetszést,tapsvihart és éljenzést arattak, a minőt e nagyvívóversenyek legkitűnőbb férfi hősei sem voltakképesek elérni. A valóban szép sikerű vívás hősnőiméltó elismerést szereztek ügyes és bátorföllépésükkel nemcsak maguknak, hanem tanítómesterüknek, Werdnik Márton bécsi vívómesternekis.IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.Félhomályban. Beszkid István költeményei.Budapest, 1895. A kis kötethez Szabó Endre irtrokonszenves előszót. A fiatal szerző valóban megérdemlia buzdítást, mert az is, ki minden személyesvonatkozás nélkül, egészen hidegen, elfogulatlanultekinti e költeményeket, nem egy méltányolni valótulajdonságot talál bennük. Beszkid István melegenérző költői kedély, tele melankholiára hajló, borongóhangulatokkal. Ép úgy nyilatkozik ez a tulajdonságaszerelmi dalaiban, mint azokban a költeményekben,melyekben az élet és társadalom nagykérdései hozzák hullámzásba lelkét. Érzései, gondolataimég sokszor ködösek, bizonytalanok, dekezdőtől nem is várhatunk tiszta, átlátszó műalkotást,azt, még annál is, kinek igazi hivatása van, aSZÁM. 1895. 4-2. ÍVPOI.-AM.VASÁENAPI ujság. 36!gyakorlat és a komoly toralraány adja meg. Szerzőtelőnyösen különbözteti meg a hitetlenségben s azeszmény sárba rántásában tefc;zelgő fiatal költők gárdájátólhangjának nemessége s a magasabb eszményekkultusza. Fiatal költőnél az is érdem, ha mentesmarad attól a fertőző szellemi ragálytól, mely azutóbbi évek alattply ijesztőleg kezd terjedni irodalmunkban.Beszkid István kötetében számos fordítástis találunk, főleg orosz költőkből. Az eredetivelezeket nem tudjuk összehasonlítani, de a mennyirea nélkül ítélni lehet, úgy találjuk, hogy szerencsésenfordít, s ha verselési tekhnikája fejlődik, hivatotttolmácsa lehet nyelvünkön az orosz költőkneks ezzel igen jó szolgálatot tehet irodalmunknak.A csinos kötetből, mely Nagel Ottó könyvkereskedésében1 írtért rendelhető meg, bemutatunk egyeredeti és két fordított költeményt:Még.Mosolygok még, mint egykor régen,Az ajkamon még víg a dal,Bohó reményim még enyelgnekA fénylő nap sugárival.Még cseng szivemben lágyan, szépenSok balga álom, büszke vágy,Még látok fényt s virágok kelyheMég hinti reám illatát.Még hí a rét bársony pamlagja,Patak tavaszról még csacsog,S ha méla est borul a tájra,Kábítnak még a csillagok.Emiékim fája még virágzik, —Csak olykor, hogyha dúl a szól,A lombok közül észrevétlenPereg le egy-egy tört levél...Nem kábit...(M. I. Lermontov után.)Nem kábit már lényed csillogása,Nem te vagy már, kit benned imádok:Szenvedésimet imádom benned,S a korán eljátszott ifjúságot.— Hogyha néha-néha rád tekintek,S hosszan nézek bűvölő szemedbe,Titkos érzet tartja fogva lelkem,S nem vágyódom viszontszerelmedre.Volt barátném' üdvözlöm csak benned,Minden bájad — az ő üde bája,Csacska ajkad — rég elnémult ajka,S rég zári szeme — szemed izzó párja...Temetőben.(E. Ferrand után.)•Itt nyugoszik az Úrban» — jázmin bokraFödi el ott a többi sor irást;De hisz'tudom: halálról, elmúlásrólAd e pár szó rövid tudósítást.A jázmin bokor szép, fehér virágaVet árnyat az aranybetűk fölé,S a méla csöndes hant körül a légetLágy, édes illatával tölti be.S a sűrű bokor néma nyugodalmaOly örömest nyújt otthont, menhelyet:A ringó ágak közt picziny madárkaMagának apró fészket épített.Oly csend van itt köröskörül — a légetCsak méhek zümmögése tölti be,A harcznak vége ... Oh, mi jó már annakKi nyughatik virágos földbe' le.Hintalapok, iparosok és ipariskolák számára.A kereskedelmi miniszter iparosaink és az ipariskolákszámára szép mintákat tartalmazó füzeteketad ki, melyekből iparosaink ízlést és sok tanulságotmeríthetnek. Ezúttal a vállalat negyedik füzetétvettük, melyben Györgyi Kálmán tanár kő- ésagyagipari tárgyakat mutat be. A füzetben —többnyire szines sokszorosításban — eredeti tervrajzokatláttunk: Hollós Károlytól egy magyarmotívumokkal díszített porczellán-tányér igen csinostervezetét, Csizik Gyulától majolikafestéshezvaló mintát, Nagy Lázártól tányér-rajzot, HáryGyulától egy ízléses majolika-virágtartót és pompáscsésze-mintákat. Philipp Istvántól finom hatásúmajolika-vázát s Roth Miksától Ízlésesen összeállítottszalon-ablak tervezetet. Érdekesek az iparművészetimúzeum keramikai gyűjteményéből közöltparaszt-kancsók s egy bisquit-tál mintája is.A magyarázó szöveg Györgyi Kálmán szakavatotttollából való. A szép kiállítású minták minél nagyobbfigyelmet érdemelnek, mert hasznosak és azipar különböző ágaira terjednek ki. Egy füzet ára1 frt, de egy évfolyam (12 füzet) 10 írttal rendelhetőmeg a kiadóhivatalban, Wesselényi-utcza 1. sz. a.Myria. -- Anya, két elbeszélés, irta Lázár Béla.Jókora kötetet tölt be e két elbeszélésedé • enneknagyobb részét *Myria> foglalja el, mely egész regényterjedelmű. A szerző, kitől csak nemrég jelentmeg egy kötet elbeszélés, mind irói felfogásában,mind előadási modorában nagyon különbözik azoktóla novella- és tárcza-iróktól, kiknek köteteivelmost sűrűn találkozunk, s kik az életnek felületességeit,könnyen jövő menő és adomaszerűn cselekvőalakjait írják le. Lázár lélektani mozzanatokat gyűjtegybe szereplői számára. 0 is a modern életet festi,az ideges, mai emberrel, de az okokat, a vizsgálódásokatfejtegetés és elmélkedés tárgyává teszi, arészleteknél szeret elidőzni, még a cselekmény haladásánakfeltartóztatatásával is. A tanult elme nemegyszer hatalmába ejti gondolataival és reflexióivalaz elbeszélő irót, a kinek soha sem válik hátrányára,ha sietni tud.«Myria» egy szerető, gyöngéd nő életrajza, kezdveaz ábrándos leánykortól, végig egy boldog szerelmen,a mi aztán a sötét tépelődésbe ragadja érzékeny,finom lelkét, az ideges, excentrikus asszonyt,és végre a halálba veti magát, abban a borzasztóföltevésben, hogy halálával fölszabadítja férje költőiszellemét, mely elvesztette szárnyalását. SávorGejza a férj ki költeményeivel nem közönségessikereket ér el, s ki annyira szereti Myriát. De azelső korszak: a mámor, mely ellepi a szerelmeseket,oszlani kezd. Géza mint költő sem bir emelkedni.Myria érezni kezdi, hogy férje lelkét nem birjaeltölteni, bele betegszik a sejtelmes fájdalomba ; decsak egy menekülést képzel, sőt ezt kötelességénekis tartja: meghalni. Ezt a merész thémát Lázár afeladat nehézségének komolyságával dolgozta föl,hogy elfogadhatóvá és valószínűvé tehesse Myriajellemét. Némely részletek (például Gejza irodalmiszereplése) rövidebbre vonása alkalmasint nem lettvolna hátrányára az elbeszélés formájának. A másik,kisebb elbeszélés * Anyát, szintén egy női jellemrajza, s ez kevesebb reflexióival kerekdedebb. Hőseegy színésznő, kit fekete Sarah-nak szoktak nevezni.Vidám, a világgal nem törődő, a míg lány. Mikorférjhez megy, meg kell változnia, mert férje beteg,van kis gyermeke is; mind a kettőnek ő az ápolója.A férj meg is hal. Sarah vad madár volt, de aszerelem és házasság kiforgatta és megmaradtbelőle az anya. Hogy az elbeszélés részleteibennincs-e valami személyes vagy helyi vonatkozás — anemzeti színház környékén tudnák megmondani.Lázár, mint ez a könyve tanúsítja, nem a könnyűbbirodalmi sikereket akarja elérni, s meg is van sokjó tulajdona e becsvágyhoz. A kötet Grill Károlykönyvkereskedése utján kapható s ára 1 frt 50 kr.Horatius. Irta Vopini Albert. Második kiadás.Budapest, 1895. Ara 1 frt. Hogy ez a tanulmányelég olvasóra talált, bizonyítja az, hogy már amásodik kiadásban kerül a könyvpiaczra. A munkairói életrajz, mely Bóma nagy lantosának a jellemévelés költészetének méltatásával foglalkozik. Nagyolvasottsággal összeszedte a szerző mindazt, a mitHoratiusról és költeményeiről nevesebb irók főlega jelen században irtak. Magáévá teszi a kedvezőbbvéleményeket és szembeszáll azokkal, a kik Horatiusnaka hatalmasok iránti hizelgést, vagy épenszolgalelkűséget hánynak szemére. A kor és akörülmények hatásának tudja be Augustus irántihódolatát is, mely mellett «szive mélyén örökre aszabadságért rajongó republikánus maradt, kicsak a viszonyok kényszerítő hatalmának engedvehajlott a monarchiához». Ennek támogatására fölhozza,hogy nagy pártfogója s barátja, Maecenas,minden rábeszélésével sem tudta rábírni Horatiust,hogy az Augustus által neki fölajánlott magántitkáriállást elfogadja. Udvariasan, de határozottantudtára adta ezt Augustusnak is. A gonddal irttanulmányt a régi római műveltség és költészetművelői és barátai érdeklődéssel olvashatják. A kis8-rétű s 153 lapra terjedő csinos könyv, melyhezhárom szövegközi képen kívül két térkép is vanmellékelve, Szilády László nyomdájában készültKecskeméten.Divat a mezőgazdaságban. Irta ifj. WenningerMátyás. Ezen füzetben kikel a szerző az ellen, hogymint a közélet majd minden terén, úgy a mezőgazdaságbanis széliére a divatnak hódolnak. így terjedtel a roppant mértékű gabonatermelés, a mi anagy árcsökkenés legfőbb oka, így terjedt el rendkivüliarányokban a szarvasmarha hizlalás, míg atenyésztés hovatovább kisebb térre szorul, úgyhogy ma holnap azt veszszük észre, hogy szarvasmarha-állományunkszerfelett megcsappant. Különösenáll pedig ez a mi kitűnő, magyarfajta marhánkra,a melyet a nyugati fajta marhákért mindjobban elhanyagolnak. Szintén divatosságnakmondja szerző azon tagadbatatatlan beteges jelenségetis, hogy a kormánytól sokan, úgy szólva, lehetetlenségeketkívánnak s annak minden tényébenszakadatlanul gáncsoskodnak, ha bár ezáltal csak amezőgazdaság fejlődését hátráltatják. Szerző füzetébenúj dolgot nem mond ugyan el, de oly világosancsoportosít s oly élesen előtérbe állítja az egyesjelenségeket, hogy még a tárgyat ismerők is élvezettelolvashatják. A füzet Keszthelyen jelent meg,a társaságkiadásában megjelenő >A magyar nemzet történetet(szerkeszti Szüágyi Sándor) czimü 10 kötetes nagymunkának első kötete már teljes s most a másodikkötet két első füzete (22. és 23.) hagyta el a sajtót. Amásodik kötet főczime «Magyarország az Árpádház ikirályok alatt», s Marczali Henrik irta. A kötetetrövid előszó nyitja meg, melynek szép kezdő képétVágó Pál rajzolta. Az első könyv: iKüzdelem anemzeti függetlenségért» czím alatt Péter ós AbaSámuel, a pogány lázadás, a trónviszályok történetéttárgyalja. Sok illusztráczió járul a szöveghez. Egyfüzet ára 30 kr. — A szintén az «Athenaeum» kiadá -sában megjelenő «Képes irodalomtörténet' 32-ik füzetébenBeöthy Zsolt szerkesztő befejezi Arany Jánosrólirt tanulmányát, Bákosi Jenő pedig a negyvenesévek drámairodalmának ismertetését kezdimeg. Egy füzet ára 40 krajezár. — *Azi848—49-ikiszabadságharcz történetet czimű illusztrált munkábólLampel-Wodianer czég kiadásában megjelent a35. és 36. füzet, számos egykorú rajzzal. Egy füzetára 30 kr.A Történelmi Tár, a történelmi társulat és azakadémia történelmi bizottságának évnegyedesfolyóiratából az ápril-juniusi füzet számos okiratot,művelődéstörténeti és egyéb kiegészítő adalékottesz közé. Az erdélyi fejedelemség történetét kiegészítős Brandenburgi Katalinra vonatkozó diplomácziaiokiratokkal kezdődik á kötet. Beké Antala gyulafehérvári káptalan levéltárában levő okiratokatsorolja föl; Áldássy Antal folytatja a vatikánilevéltár regestáit: Beizner János a gr. Esterházy-családpápai levéltárában őrzött czéhleveleit;Szilágyi Sándor közli a Bákócziak levéltárából az1611—1630 év közti iratokat, stb. A kötet ára1 frt 30 kr.Nemzeti színház. A színházi saison egész végén,május 24-ikén került bemutatóra Gabányi Árpádnégyfelvonásos vígjátéka: «Kisvárosi nagyságok.*Könnyen gondolt, de nem eléggé kigondolt darab.A szerző szemlélődése is előbb végig járt egycsomó vígjátékon, azok szövevényén, fordulatain,mintsem a kisvárosi életen, melyet csak rámagyanánt használ, a mely pedig anyaggal is bőségesenkínálkozik, ha jól megfigyelnék. Az alakok is,melyek vígjátékát tarkítják, s az eljátszásra eléggéelkészültek, nem a kisvárosi élet igazi tősgyökeresalakjai, hanem az a bizonyos , melyből• öntsd le négy kanállal és keverd össze •.Gabányi azonban elég routinos iró, formálni tud, svan vidámsága. Ez a darabja gyönge, de több részénmulatott a közönség. Hanem ez sem a valódi humor,mely húst és alakot ölt, csak az adoma, melyelhangzik. Ambicziója, melylyel a darabot irta, nema jellemfestés, csak vígan beszélő alakok és néhányvíg jelenet. Meséje, szövevénye ér legkevesbbet.Képviselőválasztás a legfontosabb a kisvárosban.Itt is ez a dolog magja, a vígjáték gerincze. Apatikárius Móku|«Benedek (ezt a szerepet Gabányijól megírta és jól is eljátszotta) a leánya vőlegényét,Solti Andort akarja megválasztatni. De ott van agazdag vendéglős, Hubránszky is, az szintén képviselőszeretne lenni. Egyszerűn összevásárolja apatikus váltóit, s ezzel aztán tehetetlenné teszi ajámbort embert, ki olyan vőt akart, a ki képviselő.Solti most maga erejéből küzd a mandátumért ésmenyasszonyáért. Váratlan szövetségest talál BatonyaiRózában, egy kaczér doktornéban, a kinek Soltiegykor udvarolt, de a ki azóta végig járta a francziavígjátékok iskoláját, s mint fortélyos és csábosintrika bukkan elő a kis magyar városban. A szépasszony hamar nyomár jut annak is, hogy Zoványipolgármester hivatalos számadásai körül 5000 frtnyihiba esett. A polgármester kénytelen Solti pártjáraállani. Csakhogy a polgármester meg azt tudja mega fortélyos asszonyról, hogy találkát adott Soltinak;a szép aszony meg ekkor tudja meg, hogy Solti aMókus leányát akarja feleségül venni. Nemcsak amorál diadalmaskodik, hanem Solti is. Képviselő ésMargit vőlegénye lesz. A közönség, a hol alkalomnyílt, tapsolt. Á harmadik felvonás szerzett'legtöbbmulatságot. Az előadást élvezni lehetett. A kaczérdoktornét Nagy B>olya ábrázolta, ki hirtelen vetteát a szerepet Csillag Teréz helyett; MargitotTolnainé. Solti nem valami háládatos szerepeCsászáré; a genre-szerepeket Gabányi (a patika-

362 VASÁENAPI ujság.22. SZÁM. 1895. 42 ÉVFOLYAM.AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET PALOTÁJA KOLOZSVÁROTT.rius), Gyenes (a polgármester), Zilahi (patikáriussegéd), Vízvári (egy szájas kortes), Szigeti Imre(Hubránszky) játszották.Rossi Budapesten. Ernesto Rossi, a nagyhírűolasz tragikus, a múlt héten kétszer ismét föllépetttársulatával Budapesten, a városligeti színkörben,hol a tavaszszal is játszott. A színpadtól visszavonulnikészülő nagy művész azóta Oroszországbanjárt, s visszatérőben május 29-ikén és 30-ikán kéthires szerepében, tOthello»-ban és «Lear királyibanmutatta be magát. Közönségünk mint jó ismerőstfogadta és gyönyörködött alakításában.KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.A magyar tud. akadémia május 27-iki ülésénb. Eötvös Loránd elnökölt.Inkey Béla emlékbeszédet tartott dr. SzabóJózsef, a jeles geológus és egyetemi tanár fölött,kinek tudományos munkásságát behatón méltányolta.Az emlékbeszéd után Szily Kálmán főtitkáradta elő a jelenteni valókat, először Dana Jakab ésCailé Arthur kültagok halálát, majd hogy CsászkaGyörgy kalocsai érsek az Akadémiához intézettlevelében köszönetet mondott az igazgatótanácstagjává történt megválasztásáért s 10,000 koronátküld az alaptőke gyarapítására. Ezután VadnaiKároly indítványozta, hogy a képes terem számáraSzemere Bertalan arczképét festessék meg. (A jövőévi közgyűlés fog e felett határozni), Fayer Lászlópedig a hazai jogtudományi irodalom érdekébenindítványozta, hogy az Akadémia szedje össze ésadja ki az 1843—44. évi bűnügyi javaslat teljesanyagát, mert hogy e gyűjtemény eddig is hiányzik,egy nemzeti kötelesség elmulasztásának lehet nevezni.Intézkedés végett a II. osztályhoz tették át azindítványt.A Kisfaludy-társaság május 29-iki ülésén GyulaiPál elnök bejelentette, hogy "Vigyázó Ferencz ésnővére, elhunyt testvérüknek ifj. Vigyázó Sándornakemlékére 4000 frtos alapítványt tettek a társaságnál,oly kikötéssel, hogy kamataiból két évenkénttörténelmi regénypályázatot írjanak ki.Beöthy Zsolt titkár tudatta, és hogy Jósika Miklóselfogyott munkáinak ujabb kiadására a szerződésa társaság és a Franklin-társulat között létrejött.Gyulai Pál fölemlíté, hogy ez évben múlt 300éve Torquato Tasso halálának, 8 a Kisfaludy-társaságis adózni akar az olasz költő emlékének, ezutánRadó Antal tartott fölolvasást Tassóról; ismertetteTassónak, a nagy epikusnak vonatkozásait a magyarirodalomhoz, a régi és ujabb Tasso fordításokat.Zrínyi viszonyát Tassóhoz, Btb. A felolvasásmegélj enzése után Vargha Gyula Szász Bélánaknéhány fordítását, mutatta be Longfellow-tól.Endrődi Sándor is két költeményt adott elő "Zsigmondkirály aranyai> és «Egi unalom* czimekalatt. Az előbbit lapunk mai száma közli. VégülHerczeg Ferencz olvasta fel .Nyári álom> czimű elbeszélését.A felolvasásokat a közönség nagy tetszésselfogadta.Az erdélyi magyar közművelődési egyesületjubiláris közgyűlése. Az Emke jun. 4-iki székelyudvarhelyijubiláris közgyűlésére sokan készülnek.Az egylet történetét is kiadták ily czimű könyvben:Visszapillantás az Emke alakulása és fejlődése történetére,irta Sándor József t. alelnök-főtitkár.A tíz év története 64 lapot foglal el a 114 lapraterjedő könyvben ; aztán a tagok névsora, az alapítványokfelsorolása következik. A király 500 írttal,József főherczeg 200 írttal szintén alapító tagok.A legnagyobb alapítványok: gr. Kun Kocsárdé258,112 frt értékben, Kovács Sándoré 52,668, BökkPálé 21,000, Dersi Jánosé 10,300, Balogh Jánosé10,000, Kis-Küküllömegyéé 10,000; magyar hölgyeklobogó-alapítványa 14,210, Kossuth-iskolaalapítvány 10,000 frt. Az egyesület működésénekérdekes bizonyítéka, hogy 170 községben 230 különbözőnépnevelési intézményt tart fenn, vagysegélyez állandóan.Addig is, míg ez élénknek Ígérkező közgyűléslefolyásáról bővebb értesítést nyújthatnánk, bemutatjukez alkalommal az egyesületnek Kolozsvárottemelt s rendeltetésének 1891-ben átadott saját díszesházát, mely, mint a mellékelt képen látható,kétemeletes, palotaszerü nagy épület Kolozsvárvárosának egyik legszebb pontján. Ezt a díszes házataz egyesület a m. k. kereskedelemügyi miniszterrelkötött szerződés alapján a magyar államvasutakkolozsvári üzletvezetősége számára építtette,de úgy, hogy annak egy részét saját czéljaira tartottafenn, ott nyitván meg 1891 október 10-én amaga állandó szállását, gyűlési és ügyvezetési hivataloshelyiségeit.A Jószív-egyesület közgyűlése május 28-ikánTisza Kálmánné úrhölgy elnöklete alatt mentvégbe.Hajduska Emil titkár ismertette ez alkalommal amúlt évről szóló jelentést. Az egyesület 18,050 frtsegítséget osztott ki az elmúlt évben. Ebből a vizkárosultaknak7000 frt, a tüzkárosultaknak pedig10 ezer forinton felül jutott. A hódmezővásárhelyiínségeseknek 2000 frtot adott az egyesület. Azegyesület vagyona most 489,530 frt. A választmánybanmegüresedett két helyet Rikl Gyulánéval sLánczy Leóval töltötték be a gyűlésen. A közgyűléselőtt választmányi ülés volt, a melyen a borsodmegyeiárvízkárosultaknak 2000 és a nemeskéri tüzkárosultaknak200 frt segélyt szavaztak meg.Előfizetési fölhívás.A •Vasárnapi Ujság», a legrégibb magyarszépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, eredetielbeszéléseket és életképeket, részben illusztrálva,közöl Jókai Mórtól, Mikszáth Kálmántól,Baksay Sándortól, Gyarmathy Zsigánótól,Hermán Ottónétól, Petelei Istvántól, B.Büttner Linátől, Szivos Bélától, Kazár Emutól,stb., s hogy az eddiginél még jóval többszépirodalmi olvasmányt nyújthasson olvasóinak,Í895. évi januártól kezdve hetenként egyféliwel bővítve, „A Vasárnapi ujság regénytára"czimű állandó szépirodalmi mellékletteljelenikmeg, mely, mint a főlap, szinténművészi képekkel van díszítve.A «Vasárnapi Ujság» társlapja, a most már 41-ikévfolyamában lévő «Politikai Ujdonságok»,melyetmint az események hű és részrehajlatlan előadóját,valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó közönség,a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátottgondos, tömör összeállításban tárja az olvasóelé, úgy, hogy a közönség együtt találja bennemindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg,s így e lap kivált vidéken, hol a postajárás a napiértesülést különben is megnehezíti, a napilapokatis sok tekintetben pótolja.A «Politikai Újdonságok'-hoz «Magyar Gazdáiczimű kéthetenként megjelenő gazdasági és kertészetiképes lap van mellékelve, s ezen felül rendkívülimellékletekkel is bővítve lesz a lapnak hetenkéntmásfél s minden második héten két ívre terjedőtartalma.Előfizetési áraink évnegyedre:A «Vasárnapi ujság 2 frt—kr.A f Vasárnapi ujság • a • Világkrónika>-val együtt2 frt 40 •A tVasárnapi ujság» és a • PolitikaiUjdonságoki3frt—•A • Vasárnapi ujság> és a «PolitikaiUjdonságok> a «Világkrónika»-val együtt . . . . . . . . . 3frt40kr.Az előfizetések a «Vasárnapi ujság • és tPolitikaiUjdonságok» kiadó-hivatalába, Budapest,Egyetem-utcza 4. küldendők.MIujság?Tervek. A magyar főváros gyors növekedésétimmár nem csupán gyorsan támadó városrészei,körútjai, palota- sorai, nyüzsgő élete, fényes boltjai,megszámlálhatatlan és fényűzéssel berendezettkávéházai hirdetik, hanem a sokféle terv is, melylyelvállalkozók állnak elő. A pesti oldalról a Gellérthegyrevezető sikló, az Eiffel-toronynál is magasabbvas-torony a városligetben, villamos vasút Bécsig,melyen harmadfél óra alatt lehet eljutni, mindezekugyan tervek, sok más egyébbel, de merészebbtervek is sorakoznak hozzájok, még pedig olyankomolysággal, hogy ama bizonyos akadályok semállnak útjában, melyek sokféleségét az egyetlentpénz> szóval szokták kifejezni. Most egy csomóalagútról van szó, a házak alatt, a Duna alatt, összevisszamindenfelé, úgy hogy ha ezek csakugyankiépülnek, a budapesti ember mindenhova eljuthatalagúton. A villamos földalatti vasutat már egészhoszszában építik a belváros közepétől ki a városligetbe.Az Andrássy-út felén már el is készült.Most egy másik társaság még nagyobb földalattivillamos vasúti hálózatra kér engedélyt. A Ganzféletársasággal áll összeköttetésben ezen vállalkozócsoport, Ziepernovszky Károly műegyetemi tanár,Schiller Lajos, Emich Gusztáv kérik az engedélytoly villamos vasútra, mely a város főbb útvonalaialatt menne mindenfelé, a Duna alatt alagútonegész a svábhegyi fogas-kerekü vasúthoz. Nemépen mindenütt a föld alatt járna, de a legtöbbhelyen, és pedig főkép a pesti oldalon, alig jönneki a napfényre. Egy másik vállalkozó pedig a Dunaalatt akar két alagutat építeni: az új országháztól aa Bomba-térig s a Boráros-tértől a Lágymányosig.Erre báró Braunecker Lamorál kéri az engedélyt smár le is tette a városi tanácsnál azt az összeget,melyet az engedély megadása esetére kértek tőle. —Szintén nagyvárosba illő a jégpalota tervezete is,melyhez gr. Keglevich István alakított részvénytársaságot,s hír szerint a szükséges félmillió forintnagy része már együtt is van, úgy hogy a jégpalotábana jövő nyáron már korcsolyázni is lehetne. Merta jégpalota korcsolyázó-csarnok lenne, mesterségesenkészült, de igazi jéggel, a minőt már néhánynagyvárosban állítottak és jól jövedelmez. Lesz ottvendéglő, kávéház, czukrász, bodega, vívóterem;szalonok, fürdők s egyéb mellékhelyiségek. Csakegy fog hiányozni, a mi a téli nagy jégen oly kellemes: a melegedő-szoba, de erre nem is lesz szükség.Az épület vasszerkezeten nyugvó üvegfödélzettelvan tervezve, olyképen, hogy a vendéglő- és kávéházihelyiségekből és az első emeleti páholyokból a22 "IM. 1894. 42. ÍVFOT.VAMHÖLGYEK VITŐR-MÉRKŐZÉSE A MAGYAR ATLETHIKAI KLUB VÍVÓVERSENYÉN.körülbelül ezer négyszögméternyi jégpálya áttekinthető.A szépművészeti múzeum. A millenium egyikemléke a szépművészeti múzeum lesz, melyre negyedfélmillió van fölvé ve az országos költségvetésbe.Budapesten azonban nem könnyű helyet találni' egy nagyobb középületnek; terek nincsenek, a mivan, azokat elvenni nem lehet; a nagy körutaképítésénél megfeledkeztek, hogy a középületek számáratelkeket kellene fentartani. Beépített területeketmegvásárolni, mint a hogy a városi hatóságkénytelen tenni iskolák számára, rendkívül költséges.Most is a közoktatásügyi miniszter a fővároshatóságához intézett leiratában Budapest áldozatkészségétkéri, s azt ugy óhajtaná igénybe venni,hogy a főváros a múzeum czéljaira, a mely egyiknevezetessége lesz Budapestnek s előreláthatólagtényezőjévé válik az idegenforgalom emelkedésénekis, tizezc)* négyszögöl kiterjedésű alkalmas területetengedjen át a kormánynak. Nem könnyű feladatily nagy helyet találni Budapesten.A milleniumi műemlék. Az Andrássy-ut végéretervezett milleniumi műemlék ügyében megtörténta végleges döntés, a mennyiben a parlamenti nagybizottságZala György szobrászszal megkötötte aszerződést az emlékmű elkészítésére. A jövő évreazonban csak a főalakok mintái készülnek el, magaaz emlék nem, mivel helyére a kiállítás főkapujajön. A műemlék építését csak a jövő év végén kezdikmeg s a mű elkészítése öt esztendőt veszigénybe. Zala György hosszabb tartózkodásraMünchenbe utazott.Magyar műkincsek Rómában. Czobor Béla,ki a kormány megbízásából magyar vonatkozásútárgyakat kutatott, e napokban érkezett haza. Rómábantöbb érdekes tárgyra talált. Ilyenek például: nyolcz árpádkori aranybulla régi hü másolata; IL Lajos magyar király levele a pápához, amelyben egy hónappal a mohácsi vész előtt pénztkér a törökök ellen indítandó hadjárathoz. A karmelitákudvarában egy márványkut, a mely X. Leopápa s Nagy Lajos kőbe vésett czimerével van feldíszítve.Végre egy XVII. századbeli római magyargyóntatónak, Erdélyinek sírfelirata, valószínűlegugyanattól a mestertől, a ki a nagyváradi emléketkészítette. A helyükről el • nem mozdítható műtárgyakgipszszöntvényei nem sokára elkészülnek s igyez emlékek hü másolatban szintén ott lesznek amillenáris tárlaton.Az országgyűlés mind a két háza május 29-éntartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt. A királyileirat szeptember 26-ikáig elnapolta az üléseket. Adelegácziók június 6-án gyűlnek össze Bécsben.Uj belső titkos tanácsos. A király gróf CzirákyBéla külügyminiszteri osztályfőnököt valóságosbelső titkos tanácsossá nevezte ki.Gr. Zichy Jenő expedicziója a Kubán folyó felsővölgyeiben szerencsésen elérkezett a Kaukázushegységfőgerinczeig, az örökös hólepte Elbruznyugati oldaláig. Itt kezdődött az utazás tanulmányi^SÁKNAPI ujság 363része, a cserkesz föld. A Kubán-vidéki nép megismeréseaz expediczió egyik czélja ; a Kaukázus harminczkétnyelve közül a tudósok véleménye szerinta kabardinvai áll legközelebb a magyarhoz. Azorosz hatóságokmindenütta legszívesebben fogadjákaz expedicziót. Mindenről részletes tanulmányokat,feljegyzéseket és fényképeket vesznek fel. A törzseknagy érdeklődéssel több helyt lovasbandériumokkalfogadták és kisérték az expedicziót. A kutatásokérdekes eredményeit az utazásról kiadandómunkában fogják közzétenni. A nehéz utakon aKaukázus vadregényes bérczei között az expedicziósok viszontagságot szenvedett.Gr. Kun Kocsárd sziklasirja. Az E. M. KözművelődésiEgyesület bőkezű alapítója, gr. Kun Kocsárdhamvait, melyek ideiglenesen a szászvárosi sírkertbennyugszanak, áthelyezi abba az Algyógy mellettisziklasírba, melyet a boldogult maga jelölt ki utolsópihenő-helyének. Június 8-án veszik föl a koporsóta szászvárosi sirból, s jun. 9-én helyezik el Algyógyonvégleges nyughelyére. Az egyesület meghívókatküldött szét a gyászünnepélyre.Gr. Széchenyi István unokája. Széchenyi Bélagróf leányát, Alice grófnőt, a ki Széchenyi Istvánunokája, eljegyezte Teleki Tibor, boldogult TelekiSándor gróf fia.Nyugdíjazott műegyetemi tanár. SchnédárJános, a műegyetem népszerű tanára, nyugalombavonult. Az épitéstant tanította, s a Bach-időszakbanjött hozzánk, a budai József ipariskolához. Megmagyarosodotts a legjobb, legnépszerűbb tanárokegyike lett. Tanítványai már régen csak Schnédárpapánakhívták.Hizás ellen. Hazslinszky «Fucus> Linn. tengerinövénykivonat, tulajdonsága, hogy oly módon befolyásoljaaz anyagcserét, melynél fogva hasmenés ésminden kártékony utóhatás nélkül tetemesen csökkentiaz elhájasodást annyira, hogy szabályozni lehetvele a test súlyát. Ára egy I-ső számú üvegnek 2 frt.Prospectus szívesen küldetik mindenkinek. KaphatóHazslinszky Károly orsz. K. H. gyógyszertárában.Budapest, Sándor-tér *«-»-"- és '- "•'-•- P.ökk " Szilárd-utcza " * sarkán.HALÁLOZÁSOK.THOLNAY GÁBOR, nyűg. m. kir. honvédalezredes,ki az országgyűlésnek többször volt tagja, a nemzetipártnak pedig alelnöke, a szabadságharczban honvédőrnagy,meghalt 74 éves korában, máj. 25-ikén,Budapesten. A katonás tartású gavallér embert nagyonsokan ismerték a fővárosban. Előhaladt koralegkevésbbé sem látszott rajta, s halálát sem előztemeg betegség. A mint ebéd utáni sétájáról hazatért,szélhűdés oltotta ki életét. Holttestét Nyárád-Gálfáraszállították, a családi sírboltba.Báró FALKE JÁNOS, a közös külügyminisztériumosztályfőnöke, elhunyt Bécsben május 28-án éjjel,szélhűdés következtében. Már gr. Andrássy külügyminiszterségealatt viselte előkelő állását a külügyminisztériumban,s gr. Kálnokynak is egyik legbizalmasabbembere volt. O vezette a minisztériumsajtóirodáját, s mint nagyismeretű férfi és jótollúíró helyén is volt ezen a helyen az öreg ur. Budánszületett s noha régen elszakadt Magyarországból,jól tudott magyarul.TÓTH LÁSZLÓ fiatal festő halálát jelentik május27-ikéről Majna-Frankfurtból. Szépen indult pálya \elején állt, melyen már is sikereket aratott. Két évelőtt (Szépség, pénz, szellemi czimű hármas nagyfestményt állított ki a műcsarnokban, s ezzel megnyertea Bökk-féle ezer forintos dijat. Legutóbb pediga tBohémek karácsonyát festményét küldtehaza, s ezt a múzeum számára vették meg. A szépreményeknek gyorsan véget vetett a tüdőbaj. Fiatalözvegy és alig kéthónapos árva is kesergi halálát.DÁBDAI GYULA, a népszínház széphángú tenoristája,meghalt május 27-én, 38 éves korában. Mielőtta szini pályára lépett, betűszedő volt, s a dalárdákbantűnt fel érczes hangjával. Majd a német színházhozment, aztán Bécsben és külföldön is énekelt.Nyolcz év előtt jött a népszínházhoz, melynek egyiklegszorgalmasaabb és elsőrendű tagja volt.Elhunytak még a közelebbi napokban: STIPETICSGYÖRGY, Fiume és Modrusmegye főispánja, Zágrábban.— Kiss JÓZSEF, temesvári kir. táblai ítélőbíró,51 éves, Gleichenbergben, honnan holttestét Kecskemétrevitték'. —. SZABÓ LAJOS, ügyvéd, Tordamegyevolt táblabírája, 1848—49-iki honvédőrnagy,élete 82-ik évében. — BÖDEI KÁLMÁN, egervölgyiplébános, hazautazása közben Búmban, agyszélhüdésben.— SINKÓ FRIGYES, nógrádmegyei alespereslelkész, a balassa-gyarmati evang. egyháznak 20 évenát lelkipásztora. Nógrádmegye bizottsági tagja, 65-ikévében. —Ifj. ZSENDOVICS JÁNOS, somodi plébános,37éves. — DOMBAY TÁDÉ, Hevesmegye alorvosa, az egriérseki udvar orvosa, 58 éves, Egerben. — CSOLTKÓPÁL, az egri főegyházmegye papja, bánhorvátiilelkész,34 éves. — ÁGOSTON SÁNDOR, Máramárosmegyeárvaszéki ülnöke, 47 éves, Máramaros-Szigoten.—NAGYSÁNDOR, kunfélegyházi közjegyző, a prot.fiókegyház tisztb. főgondnoka, régi honvéd százados,80 éves. — Sajóvámosi BENDE GYÖBGY, nyűg. városiadópénztárnok, 75 éves, Miskolczon. Benső barátjavolt Tompa Mihálynak, ki az öreg Bende állításaszerint házában irta meg a «Virágregék »-et. - - GrófESZTEBHÁZYMIKLÓS, több napi betegség után Pizában,apósának, Borghese berezegnek a házában, 37 éveskorában. — CSIZAY KÁBOLY, a Haller-huszárok egykorikapitánya, az olaszországi hadjárat egyik kiválótisztje, 78 éves, Miskolczon. — LENGYEL JÓZSEF,somogy-marczalii földbirtokos, a zsidó hitközségelnöke, 65 éves. — KÖBMENDY ANTAL, kereskedő,60 éves, Szombathelyen. —r ZÁGONYI-BATZ KÁBOLY,pénzügyi számellenőr, 1848—49-iki'honvédhuszár,64 éves, Nagy-Váradon. — SZEYFFEBT KÁBOLY, földbirtokosés fővárosi háztulajdonos, 66 éves. —KLEIN GÉZA, Klein Mór szatmári birtokos 21 évesfia, Tunyogon. •— DANKÓ SÁNDOB, nagyváradi ref.kántor, ki 45 éven át szolgálta a ref. egyházat s ezidő alatt mintegy 12,000 halottat kisért a temetőbe.'— EGEY ISTVÁN, 48-as honvéd, 67 éves, Debreczenben.— SZERENCSÉS LAJOS, csizmadiamester, 48-as.honvédhuszár, ki mint őrmester 18 csatát küzdöttvégig, Esztergomban, 84 éves.Özv. LECHNEB JÁNOSNÉ, szül. Schummayer Teréz,'Lechner Ödön fővárosi műépítész, Lechner Gyulatanár édes anyja, köztiszteletben élt matróna, 78 éves,Budapesten. — Özv. UBAY JÓZSEFNÉ, szül. GarasZsuzsanna, 68 éves, Aranyoson és Miskolczon temettékel, nagy számú család és rokonság részvéteközt. — KÉGL GYÖBGYNÉ, szül. Körmendy MáriaKégl György nagybirtokos és volt országgyűlésiképviselő felesége, 57 éves. •— Özv. DOBNEB FBI-GYESNÉ, szül. Fabriczius Paula, 80 éves, Sopronban.— Özv. MOLNÁR- ÁDÁMNÉ, szül. Petrovich Julianna,királyi ügyész özvegye, 70 éves, Komáromban. —HÁMPFLING ELZA, néhai Hámpfling cs. és kir. altábornagyfiatál leánya, Szegeden. — Özv. MAJOS PÁLNÉ,szül. Palatitz Ilona, 80 éves, Tasson. •— ZSILINSZKYILONKA, Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkárés neje Beök Ilona kis leánya, Budapesten sBékés-Csabán temették el. — VERÉDY ILONKA, VerédyKároly, budapesti tanfelügyelő kis leánya, Kis-Tétényben. — NÁDAI IGNÁCZNÉ, szül. Neu Júlia, 30éves, Keszthelyen. —"Özv. BÁLINTH JÓZSEFNÉ, szül.Faust Sarolta. 90 éves, Szombathelyen. — Özv. dr.HEGYESY SÁMUELNÉ, dr. Hegyesy Béni máramarosszigetivárosi orvos anyja. — HOSKE FEBENCZNÉ,szül. Rozsnyay Katalin, 52 éves, Aradon.Szerkesztőimondanivalók.Csüggedés. Bizonyos hidegség, szárazság vonul át,rajta. Az is baj, hogy nincs indokolva a szerelemboldog perczében a bús sejtés feltámadása; a hasonlata tavaszi hűvös szellőről, indokolásnak kevés.Postás leány. Postaszolgálati műszavakkal bajosjó verset írni, sőt az ilyen sorokat versnek is aliglehet mondani:(Azért, kis lány, arra kérlek tégedet,Irányítsd most másfelé a szemedet. •Szomszédasszony tyúkja. Van itt-ott benne egy kiskedélyesség, dé az egész nem áll irodalmi színvonalon.Vándor halála. A leírásból hiányzik a melegség,elevenség, mely hangulatot ébreszt az olvasóban.Népdalok. I—III. Népdalokat irni, hogy meglegyenbennük a népi naivság és mégis műbecscsel bírjanak,nagyon nehéz. Ez a bárom kis dal is a százszorelmondott népdal-motívumok ismétlése, cSak a harmadik,sejtet némi eredetit, egy kis egyéni hangulatot.

^ B ^ ^ /«• ^"^WMI1llinffll""

SZÁM. 1895.368 VASÁBNAPI ujság.BUDAPESTI CZEGEK.TALÁLMÁNYOKszabadalmazását eszközlimind. állambanRéthy Jánosnemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája,Budapest, Krzsébet-körút 2. sz. (népszínházmellett. Legrégibb szabad, iroda. — Telefon.Jósika Miklós regényei.89. 90. füzet.Uj olcsó kiadás.Regényes képletek.Második kiadás.Ara a két füzetből állókötetnek 1 forint.LAT&H0YIT S A.B Ü D A P E ST,I"V. kerület, Yáczi-ntcza 38. szám.Os. ós kir. szabadalmazott febérnemü-gyárosajánljauri divat- és fehérnemű-újdonságait.cs. és kir. udvari szállító.Bndapest, váezi-uttza 23, a nagy Kristófhoz ez. házban.A legelegánsabb kész féríirubák dús választékbana legjutányosabb, szabott árakon.A 82,502/11. sz. rendeletben a magaskormány részéről ajánlvaTűzi fecskendőktökéletes ventilrendszerrel (központi fém-ventilekegy connsban egyesitvei. Különlegességek, községek,tűzoltók és gyárak részére, tűzoltó szerek mindennemben, anibilatorok,kender- és spirál-tömlők,felszerelések tűzoltókszámára, sisakok,övek, stb., szab. létrák,építési és kutszivatytyuk,mindennemű armatúrák,gőzfertőtlenitők,szerszámgépek,jutányos árban jótállásmellett kaphatóktűzoltószer- ésgépgyár-részvény-társaságnál Budapesten.Gyár: Külső yáczi-út 95. — Mintatelep: Teréz-körát 36. sí,Fényképészeti készületeketmiikedvelők számára, legújabbuti-távcsöveket a tirage rapid,kitűnő szemüvegeket megvizsgáltmaximal-lázhőmérőket, Aneroid(légsulymérőket) szabadalmazottrajzeszközöket ajánl0ALDEB0NI ES TAESA.GERO ADOLFczipész-mester.BUDAPEST,V., Fürdö-utcza 2. sz.Ajánlja készítményeitBJHF" fájós lábakra.FOLDVARY IMREférfl