A tantárgy/kurzus neve:A tantárgy/kurzus száma: Félév:Biokémia és molekuláris biológia II. EFH 49023. félévA kurzus típusa: előadás Óraszám/hét: 3 Kreditek száma: 4Tantárgyfelelős: Dr. Fésüs László, akadémikus, intézetigazgató egyetemi tanárDE-OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetElőadótanár: Dr. Punyiczki Mária, főiskolai docens, a DE-OEC Biokémiai és MolekulárisBiológiai Intézet oktatóiIntézet/Tanszék:DE-OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Tel.: (52) 416-432A kurzus státusa a tanulmányi programon belül:KötelezőA kurzus célja:Az anyagcsereútvonalak alapjainak és összefüggéseinek elsajátítása a vegyületek képleteivelegyüttA kurzus leírása:A mitokondriumok biokémiája. Szénhidrát anyagcsere útvonalak és szabályozásuk különbözőszervekben. Glikolízis, glükoneogenezis, glikogén szintézis és lebontás. Zsírsavak oxidációja ésszintézise. Trigliceridek keletkezése. Kövérség. Lipidanyagcsere éhezéskor. A koleszterolkeletkezése és származékai. A koleszterol probléma. Lipoproteinek. Aminosav anyagcsere.Általános reakciók az aminosav anyagcserében. Glükogén és ketogén aminosavak.C1transzfer.Ammónia eltávolításának módjai. Purin és pirimidin nukleotidok de novo szintézise éslebomlása, mentési reakciók. Táplálkozás biokémia.Követelmények:Képessé kell válni arra, hogy később az anyagcsereútvonalak részleteit és összehangoltműködését a hallgató megértse.Előfeltételek:A Biokémia és molekuláris biológia I. tantárgy sikeres teljesítése.Oktatási segédeszközök:Biokémia és Molekuláris Biológia II. Anyagcsere. 3. kiadás, 2001. Szerkesztette: Fésüs LászlóVizsgáztatási módszer:Jegymegajánlás évközi dolgozatok alapján.Kell-e jelentkezni a kurzusra?A félév elején a hallgató felveszi leckekönyvébe a tantárgyat.Értékelés:Teszt és esszékérdések, képletek.Megjegyzés:Az előadások a II. éves orvostanhallgatók Biokémia előadásával közösek.68
Biokémia és molekuláris biológia II. előadás heti tematika1. hét: Biológiai energia. A piruvát dehidrogenáz komplex felépítése, működése, szerepe. A citrátkör működése ésszabályozása. Terminális oxidáció, oxidatív foszforilálás. A mitokondriális genom.2. hét : Fő útvonalak a szénhidrát anyagcserében. Poliszacharidok emésztése és felszívódása. Monoszacharidoktranszportja. Glikolízis. A glikolízis energiatermelése. Ingák. Glükoneogenezis.3. hét : A glikolízis és glükoneogenezis regulációja. Glikogén a májban és az izomban. Glikogén lebontása ésszintézise, szabályozás. Galaktóz és fruktóz anyagcseréje.4. hét : Pentóz foszfát útvonal. Diszaharidok szintézise. Glükuronsav metabolizmus. Glikoproteinek. Örökletesbetegségek a szénhidrát anyagcserében. A diabetes mellitus biokémiai vonatkozásai.5. hét : Zsírok, mint energiaforrás. Esszenciális zsírsavak az ember számára. Zsírsavak szintézise (páros és páratlanszénatonszámúak, telített és telítetlen, rövid és hosszúláncú zsírsavak). Trigliceridek szintézise.Trigliceridek mobilizálása, szabályozás. Zsírsavak transzportja a mitokondriumokba, zsírsavak oxidációja.6. hét : Lipidanyagcsere éhezéskor. Ketontestek keletkezése és felhasználása. Komplex lipidek: foszfolipidek ésszfingolipidek szerkezete és szerepe. Szintézis és lebontás, anyagcserebetegségek.7. hét : A mevalonát anyagcsere útvonal. A koleszterol szintézise és származékai. Szteroid hormonok, epesavak, Dvitamin szintézise és szerepük. Kovalens fehérje-lipid kölcsönhatások.8. hét : Lipid strukturák kialakulása. Kevert micellák a bélcsatornában. Lipoproteinek a vérplazmában. A koleszterol"mozgása" a szervezetben. LDL receptor és génje. Az emelkedett koleszterolszint létrejöttének biokémiaimagyarázata. A kövérség biokémiai magyarázatai. Eikozanoidok.9. hét : Intracelluláris aminosav pool. Nitrogén mérleg. Fehérjék emésztése és az aminosavak transzportja. Glutationszerepe. Általános reakciók az aminosav anyagcserében: a nitrogén sorsa. Transzaminálási és dezaminálásireakciók. Ammónia keletkezése és eltávolítása. Szervek közötti nitrogén transzport.10. hét : Az urea ciklus és szabályozása. Dekarboxilálás és karboxilálás, C 1 transzfer és transzmetilálás, kapcsolódóenzim- és vitamin hiányok. Az aminosavak szénláncának sorsa : glükogén és ketogén aminosavak. Apiruvát útvonal. Alanin, cisztein, szerin, glicin lebontása és szintézise. PAPS. α-ketoglutarát útvonal.Hisztidin lebontása, hisztidinémia.11. hét : Prolin, arginin és ornitin lebontása, szintézisa, prekurzor funkcióik. Aszpartát és aszparagin lebontása ésszintézise. A szukcinil-CoA útvonal. Propionil-CoA szukcinil-CoA-vá történő átalakulása, vitaminigénye ésenzimopátiái. Izoleucin és valin lebontása, anyagcsere-betegségek. Lizin, triptofán, fenilalanin és tirozinlebontása és prekurzor funkcióik, anyagcsere-betegségek. Katekolaminok szintézise és lebontása.12. hét : Nukleotid pool. Táplálék nukleinsavak emésztése felszívódása. Purin nukleotidok de novo szintézise, aszintézis szabályozása. Purin mentési reakciók. Purin nukleotidok degradációja. Purin nukleotidokinterkonverziója. Purin anyagcsere betegségek.13. hét : Pirimidin nukleotidok de novo szintézise, szabályozása. Pirimidinek mentési reakciói. Pirimidinekdegradációja. Nukleozid és nukleotid kinázok. Dezoxiribonukleotidok szintézise. Dezoxitimidilátszintézise. Nukleotid koenzimek szintézise (NAD, FAD, CoA).14. hét : Táplálkozás biokémia. Alapanyagcsere fogalma. A testsúly szabályozásának mechanizmusai, kövérség. Atáplálék fő összetevői: szénhidrátok, fehérjék, zsírok. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Zsír- ésvízoldékony vitaminok biokémiai funkciói és hiánytüneteik. A táplálék esszenciális anorganikuskomponensei.69