Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás: nagyadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhelygazdálkodás:nagyadgazdálkodásGímszarvas: elterjedés,területhasználat

Jellemzői• Testnagyság– Bika• TH: 170-240 cm; MM: 115-150 cm; ZsTT: 140-180 kg• Kifejlett méretek: 5-6 éves korra• legnagyobb bikák >300 kg Máramaros– Tehén• TH: 150-200 cm; MM: 105-130 cm; ZsTT: 60-120 kg• Kifejlett méretek: 3-4 éves korra– Borjú születéskor: 1,5-8 kg• Testméretek változékonysága– Ivari dimorfizmus a testméretekben– Sűrűségfüggés (csökken!)– Élőhelyi hatás: jobb élőhelyeken - jobb táplálékellátottság- gyorsabb növekedés, korábbi ivarérés

Elterjedés és állomány• Faj-kollektívum Európától Észak- Amerikáig– A gím (Cervus elaphus), a szika (Cervus nippon) és a vapiti(Cervus canadensis) genetikailag egy faj (szaporodóképes utódok)– Közös közép-ázsiai eredet– Európa: számos alfaj, nyugat felé a testméret csökken– Dél-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra betelepítették

Az európai állomány változása

A hazai állomány dinamikája• Hazai állománynövekedés– Alföld egyes területein is tartósan megtelepült– Okok:• nem a valósághoz igazodó hasznosítás• irreális fenntartható állomány értékek• erdősítés országos növekedés (15%-os küszöb)Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun• mezőgazdasági változások (?) nagy táblák, nagyprodukció nyugalom és táplálék

Létszám és teríték

A terjeszkedés oka és sebessége• minden 1 km 2 új erdő min +1 szarvast jelent• minden 1% erdősültség növekedés 1,6-2,1-szeresállománynövekedés (Csányi 2003)

A terjeszkedés oka és sebessége• erdősültség növekedése– 1920: 11%, 2000: 19,8%, 2035: 27%

30Gímszarvas tehenek lokalizációs pontjainakeloszlásaa hajósi mezőgazdaságban (1994-2000)Előfordulások száma(db)elk. pref. pref. pref. elk. preferencia elkerülés2520151050100 500 900 1300 1700 2100 2500 2900 3300 3700 4100 4500 4900 5300 5700 6100 6500 6900 7300 7700Távolság az erdőtől (m)χ 2 -illeszkedés-teszt: df=6, χ2=273.52, p

A gímszarvas „hatásának”várható területe Bács-Kiskun megyébennapjainkban• erdőterület: 18%,„hatásterület”: 70%• a gímszarvasterjeszkedésének elsődlegesoka az erdősítés• az állománynövekedéskéséssel jelentkezik• a szarvas hatása az erdők 5-6km-es körzetében rendszeres• erdő-mezőgazdasági élőhelyegyüttesekalakulnak ki• a szarvasállomány továbbinövekedése várható

Szociális magatartás és diszperzió• szociális állat (rudlik)• rudli mérete szezonálisan változik:– elléskor a legkisebb– télen a legnagyobb• az ivarok elkülönülnek (szexuális szegregáció)

Ivari elkülönülés• a bikák– nagyobb testméret– kisebb fiziológiaiigénybevétel– nagyobb mozgékonyság– rosszabb élőhelyen ismegélnek• a tehenek– kisebbek– vehemet építenek– szoptatnak– borjat vezetnek– kisebb területet használnak– jobb élőhelyet igényelnek

Szociális magatartás és diszperzió• Nőivar– 2-15 db (15+) rudlik– az egyedek általában rokonok• erős kötődés és együttműködés• viselkedési szinkronizálás• nagy területhűség– ritka váltás a rudlik között– a leváló fiatal tehenek néhány többnyire száz m-en belülmaradnak• erős rangsor, a vezértehén (ált. idősebbmatriarcha) szerepe meghatározó• a rudli szétesése estén nagyobb elhullási esély

Szociális magatartás és diszperzió• Hímivar– bikarudlik:• időleges csoportok,• gyors/folyamatos kicserélődés– mivel a tehenek területhez kötődése nagyobba bikák kivándorlása nagyobb egy-egyterületről– Skócia• jelölt tehenek 10%-a került terítékre 8 km-en kívül• jelölt bikák 40%-a került terítékre 8 km-en kívül

Területhasználat és élőhelypreferencia• tipikus élőhelyei– nagy kiterjedésű, dús aljnövényzetű éscserjeszintű, vegyes erdők– Evolúciós történet: neolitikumi szarvasleletekártéri erdőkből (emberi táplálékmaradványok)• őstulok/szarvas aránya a csontanyagban: nagyobbszarvas arány a csontok között az ártériterületeken (gemenci ártérhez hasonló helyek)– erős vonzódás a cserjével borítottterületekhez (mozgáskörzet magterületeknagyrészt cserjések)

Területhasználat és élőhelypreferencia• bikák területhasználata– lazább kötődés a területhez– gyakori a külön nyári és téli HR– az anyától való elszakadást követően (2. év)• kóborlás, helykeresés• megtelepedés és stabilabb hely– felnőtt bika több helyen bőghet, de visszatér abőgőhelyére– az év nagyobb részét a bőgőhelytől távol is eltölthetik– erősen kötődnek az erdőhöz

A területhasználat fogalmaiA vándorlás• egész állományra vagy annak túlnyomó részérekiterjedő• rendszeresen ismétlődő viselkedés• meghatározott időben és útvonalon zajlik le• távolsága >> a mk. méreténél• genetikailag kódolt• ökológiai kényszerítő oka van• vadgazdálkodási szempontbólkiszámítható, tervezhetőSzederjei 1961

Példák a vándorlásra• Norvégia:– szezonális É-D irányú,– időjárási hatásra– > 70 km• Alpok:– évszakosan fel-le a völgyek és az alpesi legelők között– a hóborítás miatt– 2-3 km• Nálunk?– ökológiai kiváltó ok?– „jugó” szarvasok?– 3 területen rádiótelemetria: nincs vándorlás– a MK mérete összemérhető a vadászterület nagyságával – napivagy szezonális aktivitás során átléphetik a határokat –vándorlásnak tűnhet

A mozgáskörzetek és avadászterületek viszonya

A területhasználat fogalmaiA kóborlás• NEM az egész állományra vagy annak túlnyomórészére kiterjedő• NEM rendszeresen ismétlődő viselkedés• NEM meghatározott időben és útvonalon zajlik le• ökológiai kényszerítő oka sokféle• általában a fiatalok helykereső viselkedése, néha afelnőttek kirándulásai• vadgazdálkodási szempontból NEM kiszámítható,NEM tervezhető, de csökkenthető

Kóborlás• Fiatal bikák– általában tavasszal és bőgés előtt– túlnyomórészt az erdőben mozogva– kiszámíthatatlan, akár ellentétes irányokban– egy-két hét alatt akár 20-30 km távolságra– ált. megpróbálnak visszatérni– az első szaporodási sikerrel befejeződik• „Kirándulások”– nőivarúak is– nem minden egyed– ritkán– „mintavétel” más élőhelyekből ill. más csoportokhozvaló csatlakozási lehetőségből– akár 10-20 km• Zavarások hatása

Kóborlás zavarás hatására• Mik a főbb zavarások?– erdészeti munkák, főleg a tarvágás– vadászat: hajtások és riglizések, befogások– katasztrófák (pl. erdőtűz)– agancsozás, gombaszedés, túrizmus, lovaglás stb.(hatás?)• Hogyan reagálnak az állatok?– menekülés– lefagyás• Mekkora a hatásuk?– időtartam– távolság

A tarvágások hatása Hajósszentgyörgyön

A vaddisznóhajtások hatása aHanság erdőtömbjeiben• 200-300 ha erdőtömbök és mg. mozaikja• ki- és bemenő nyomok számlálása a meghajtott erdőtömb körül• visszatöltődés 4-5 hét után

A hajtás területe és a ténylegesen zavartterület kapcsolata

A zavarás hatásai• A legnagyobb zavarást egyes erdészeti ésvadászati tevékenységek okozzák• Az egyedek nagyon eltérő módonreagálnak• A nagy vagy egyszerre több területetérintő zavarás– hosszú időre (1-2 hónap) megváltoztatja aviselkedést– egyes egyedek nagy távolságra menekülnek

A területhasználat fogalmaiA mozgáskörzet• Az a terület, amelyet egy egyed hosszabb időnkeresztül rendszeresen használ, és amin alétezéséhez és szaporodásához szükségesfeltételeket forrásokat megtalálja.• Minden egyednek van• Nem territórium!– Nem védi– Nincs forráskisajátítás– Nincs populáció dinamikai szabályozó hatás.– Kivételesen élőhelyeken a gímbikák isterritoriálisak lehetnek (Spanyolország,Argentína vonalas élőhelyei)

Vizsgálati területekBabat(Gödöllői –dombság)Hajósszentgyörgy(Bács-Kiskun megye)erdőmg.Segesd(Somogy)erdősült-ség (%)70(tölgy, akác,fenyők)70(akác, fenyők,nyár, tölgy)4(fűz-nyárvegyes lomb)50(gyertyánostölgyes,cser,fenyő, akác)mg.terület(%)14(lucerna,gabonafélék)2(kukorica,lucerna)89(kukorica,napraforgó,gabonafélék,lucerna)45(kukorica,búza)egyéb(%)16rét, bozót,nádas28homokpusztaigyep, legelő7nádas, füzek5éger, bozót

Gímszarvas tehenek mk-i Babaton

Gímszarvas éves mk-ekHajósszentgyörgyön

Gímszarvasok mk-i Segesden

Éves mozgáskörzet méretei különbözőélőhelyekenFelnőtt bika(3 év

A MK mérete• a bikák éves mk. mérete lényegesen nagyobb atehenekénél• a nagyok az egyedi különbségek• a fiatalok mk-e hasonló a felnőttekéhez deváltozékonyabb.• az élőhelyek között van különbség, jobb élőhelyenkisebb mk.• az állomány – sőt akár egy egyed is – több vg. egységterületét használja – hol kellene számba venni?• kül. területek- kül. vg. célok – a vadgazdálkodás csakmegfelelően nagy területen tervezhető

A mozgáskörzet évszakos változásaA tehenek (piros) és a bikák (kék) észlelései Hajósszentgyörgyön

A mozgáskörzet évszakos változása• évszaktól függetlenül állandó mk.(helybenmaradók v. rezidensek)• mk kiterjesztés ill beszűkülés: élőhely min.változására bekövetkező méretváltozás a mk.helyének változása nélkül• mk. elcsúszás: élőhelyi változás hatására mk.áthelyeződés, de van átfedés a korábbi mk-tel• mk. váltás: évszakosan különálló mk. darabokhasználata

A 241 sz. bika 3 részből álló éves mk-e– mk váltás

A mk-váltó és a helybenmaradószarvastehenek éves mozgáskörzeteiHajósszentgyörgyön

Az állomány eloszlásának évszakosváltozása Hajósszentgyörgyön(nyomsűrűség-becslés)

Helybenmaradó, kiterjesztő és mk.váltó gímszarvasok Segesden

Területhasználati stratégiák hazaigímszarvasvizsgálatok alapján• területenként és egyedenként eltérő stratégia• a terület mozaikossága (mk méretéhez képest)meghatározó– mozgáskörzet-váltás nagy erdő és mg. tömbökközött a mk sugaránál nagyobb távolságra DE atehenek 2/3-a és a bikák ¾-e az erdőben marad, -Hsztgyörgy– elcsúszás az időszakosan megjelenő erdő mellettiforrások kihasználására - Segesd– kiterjesztés a ritkább táplálékforrásokkihasználására télen

Kétféle stratégia mozgáskörzet méretei1993-2000 között3000Mozgáskörzet mérete (ha)25002000150010005000RezidensekKijárókTeljes Mag Teljes MagNyárN1=15, N2=9 N1=15, N2=9 N1=16, N2=9 N1=16, N2=9Tél

Területhasználati stratégiák hazaigímszarvasvizsgálatok alapján• A mg-ra kiváltó és az egész évben azerdőben maradó egyedek csak részbenkeverednek el egymással télen• A két stratégia mk. mérete nyáronegyenlő, de• télen a kiváltók nagyobb területethasználnak – több mozgás – több költség– kisebb nyereség

• A mk váltás nem vándorlás, mert– az állomány kisebb része (27-ből 9 tehén)mutatja– többé-kevésbé ismétlődik, de vannakkisebb eltérések– ideje évről-évre változik– iránya egyedenként eltérő– távolsága összemérhető a mk. átmérőjével– valószínűleg nem genetikailag kódolt (40éve él szarvas a területen), tanultviselkedés– nincs ökológiai oka

A mozgáskörzet belső szerkezete• Az állatok nem egyenletesen használják amozgáskörzetüket.• A mozgáskörzetnek van egy, esetleg 2-3központi, intenzívebben használt része, amitmagterületeknek hívunk. Itt vannak alegfontosabb források.• A magterületek sokkal kisebbek, mint a teljesmozgáskörzet.• Ezen belül is vannak kedvelt és elkerült területek(élőhely preferencia).• Fontos a menedékterületek szerepe.

Mi a kedvezőbb élőhely a gímnekaz erdő v. az mg?• erdőhöz alkalmazkodott, DE:– megjelenés az mg-n „Bólyon a mezei szarvaskerüli az erdőt” (Buzgó 2003)– nagy és növekvő mg. vadkár– vadföldeken etetőkön a kultúrnövényeketfogyasztja– Következtetés: jobb az mg. vagyalkalmazkodott az erdőhöz.• Igaz?

Napi mozgáskörzetek Hajósszentgyörgy2003

A hajósi és segesdi gímszarvas tehenek napi éséves mozgáskörzet méreteinek összehasonlítása

A hajósi gímszarvas tehenek napi mozgása azóránkénti elmozdulások szerint

A hajósi gímszarvas tehenek napi általánosaktivitási mintázata a biotelemetriás mérésekalapján

Gazdálkodási tanulságok aterülethasználatból• A gímszarvas erdei faj, amely a mg-otidőszakosan tudja használni, de a főszabályozója az erdő.• A mozgáskörzetek méretéből, a szezonálisterületváltásból valamint a fiatalok kóborlásábóladódóan ugyanazon egyedek többvadgazdálkodó területét használhatják, emiatteredményes gazdálkodás csak amozgáskörzetek figyelembevételével,megfelelően nagy területen (vadgazdálkodásikörzet) képzelhető el.

Gazdálkodási tanulságok aterülethasználatból• A felnőtt állatok viselkedése konzervatív,így a gazdálkodás tervezhető.• A szezonális területváltás, ami amezőgazdasági vadkárok okozója, nemmagyarázható egy egyszerű okkal, emiatta vadkár probléma kezelése is több,összehangolt akciót kíván meg,amelyeknek az állományszabályozásmellett az élőhelyek, főként az erdőminőségének javítására is ki kell terjednie.