1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

osztály-rétegezıdésére való tekintet nélkül, a maga egészében, mint „németség” mit akart aTanácsköztársaság alatt: maradni vagy elszakadni? Március 21-e rendszerváltozást jelentettMagyarországon, a proletárdiktatúra hatalomrajutását, amely a tulajdonviszonyokba nyúlt, hogymegszüntesse a szegény és gazdag ellentétét, a kizsákmányolást. Akiknek féltenivalójuk volt, most kapvakaptak az alkalmon, hogy birtokaikat, vagyonukat átmentsék a polgári Ausztriába. A „hazafias” magyaruralkodó osztályok ilyen alapon nemcsak Nyugat-Magyarország, nemcsak Sopron, de akár Kecskemét ésSzolnok elcsatolásába is belementek volna. Nem új dolog ez, mikor a burzsoá osztályérdekekszembekerülnek az össz-nemzeti érdekekkel. És 1921-ben ugyanez ismétlıdött meg ellenkezı elıjellel. AzAnschluss hajdani legharcosabb sürgetıi most már „vörösnek” találták a köztársasági Ausztriát, ésfegyverrel akarták megakadályozni, hogy a neki ítélt Burgenlandot birtokba vegye.A proletariátus most a magyar proletárforradalom gyızelme után kielégítınek találta a nemzetiségi kérdésmegoldását, ragaszkodott szociális jogaihoz, amit a kapitalista Ausztriától nem kaphatott volna meg. Ezértmaradni akart, sıt még a fegyveres harcot is vállalta. A parasztság ingadozott, földet akart és felült azellenforradalmi propagandának, vagyonosabb csoportjai pedig csatlakoztak az ellenforradalmilázadásokhoz. A német parasztságot az agrárkérdés helyes megoldása 299tette volna a német és magyarproletariátus hő szövetségesévé és a Magyar Tanácsköztársaság rendíthetetlen hívévé.Nyugat-Magyarország központjában, Sopronban március 23-án 5 tagú direktórium alakult, 24-én pedigmegtörtént a vármegyei és városi közigazgatási hatalom átvétele. Március 28-án, a késıbbinyugat-magyarországi népbiztos, Kellner Sándor vette át az ügyek irányítását, átalakították adirektóriumot, amelynek legelismertebb tagjai: Bors László, Entzbruder Dezsı és Knapp Gáborvoltak. 42(42) Április közepén a megye dolgainak intézésére megválasztották a 25 tagú, németekbıl ésmagyarokból álló intézıbizottságot és a tanácskongresszus soproni küldötteit. „Ebben a vármegyében –mondotta Kellner Sándor – nehéz feladat elıtt állunk. A határon vagyunk. Ausztriában még mindigbömbölik a „Los von Ungarn” jelszót. Az osztrák burzsoázia még mindig lázítja a mi németjeinket. Be isjönnek ide, hogy zavart keltsenek nálunk. A német elvtársak nyugodtak lehetnek. Ami nekik jár, azt meg isadjuk. Megadjuk minden osztrák agitáció nélkül is… 43(43)Így is történt. Entzbruder 1919. április 24-én elrendelte, hogy Nyugat-Magyarország német proletárjaiszámára Sopronban német vörös gárdát állítsanak fel. 44(44) Április végén létrehozták a 4 német megye(Moson, Sopron, Vas, Pozsony vm.) képviselıibıl álló nyugat-magyarországi direktóriumot, a „Gaurat fürDeutsch-Westungarn”-t. Nyugat-magyarországi német népbiztossá Kellner Sándort választották, a németországrész központja Sopron lett.A németség újjáalakított önkormányzati szerve május 20-án tartotta elsı ülését a „GauratVersammlung”-ot. A 90 tanácstag Nyugat-Magyarország valamennyi részét képviselte. Az ülésenmegjelentek Kalmár Henrik német népbiztos, Kun Béla külügyi népbiztos, és a bécsi munkásság mindkétpártjának képviselıi. A tanácskormány tagjainak részvétele a soproni győlésen kifejezésre juttatta, hogymilyen nagy politikai jelentıséget tulajdonít a Tanácsköztársaság a nyugat-magyarországi németnéptanácsnak. 45(45) Kun Béla soproni beszédében vázolta a diktatúra nehézségeit, és rámutatott, hogyNyugat-Magyarországon még a bécsi burzsoá és ellenforradalmi bandák terjesztette rémhírek ellen isküzdeni kell. „Örömmel nézem – mondotta beszéde végén –, hogy a német proletárok, akik eddig kettıselnyomatás alatt nyögtek, most felszabadulva lélegzenek fel és részesei lesznek annak a kultúrának,amelybıl kizárta ıket a magyar és német burzsoázia egyaránt…” 46(46)A Gaurat számára a német önkormányzat szervezési feladatai és a proletárdiktatúra általános feladatai9