való részvételével szolgálja meg. (1847. I. 25. és II. 12.) Széchenyi azonban már korábban arrólbiztosította Lunkányit, hogy írói-újságírói tevékenységében is azzal segítheti ıt a legjobban, ha mintjószágkormányzó, „ház és gazdaság körülti gondjaimat lehetıleg könnyitendi”. (1843. I. <strong>4.</strong>) ÉsLunkányinak valóban elsısorban abban vannak nagy érdemei, hogy Széchenyit magángazdasága ügyeineksúlyától nagymértékben tehermentesítve, lehetıvé tette alkotó energiái felszabadítását a közügyek, a hazaszámára. Széchenyi írói munkája támogatására készített adatszolgáltatásai, feljegyzései – abirtokminimumra vonatkozóak kivételével – nem maradtak ugyan fenn, s így nem deríthetı ki, hogySzéchenyi milyen mértékben használhatta fel azokat, de maga a tény, amelyre az idézett apró adatokutalnak, hogy ti. némiekben, s nem is jelentéktelen dolgokban, szerény névtelen munkatársa voltSzéchenyinek, méltó az emlékezetre.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR / Verbényi László: Modern nyelv ésirodalom oktatásának nyomai <strong>Sopron</strong>ban 1840 körülVerbényi László: Modern nyelv és irodalom oktatásának nyomai <strong>Sopron</strong>ban 1840 körülSzámos jel arra mutat, hogy a soproni társadalom a 19. század negyvenes éveiben elégedetlen agimnáziumi oktatás bizonyos irányával. Úgy látszik, hogy ebben az idıszakban az intézményes oktatás nemteljesen azt nyújtja, amire az életbe lépı ifjúságnak szüksége van. Ám ez az állapot a neveléstörténettanúsága szerint nem lehet tartós. Ilyenkor áll elı az a helyzet, hogy maga a társadalom pótolja azt, amitideig-óráig elmulaszt az intézményes nevelés.Korábbi években írt cikkeimben már feltártam, hogy 1840 körül <strong>Sopron</strong>ban több magániskolamőködött. 1(129) Oktatási irányukban különösen egy tárgycsoport domborodott ki: idegen (német, francia,angol, olasz) nyelv. Erre csupán azért kerülhetett sor, mert az intézményes gimnáziumi nevelés évszázadokóta mozdulatlan merevségben folyt, s a latin nyelvet tette egyik súlyponti ismeretkörré. Ez a beállítottságnem akart tudomást szerezni arról, hogy a 19. század elejétıl kezdve – nem csekély mértékben a franciaforradalom és a napóleoni háborúk 363hatására – az érdeklıdés a nemzeti múlt, a népi kultúra és nyelvemlékei felé fordult. Igen szívós ellenállás után tudott csak utat törni az a felfogás, hogy a mőveltségnemcsak a latin, hanem más nyelvek (francia, angol, német, olasz) ismeretét is jelenti, sıt a gazdaságifejlıdés alapján meg is követeli. A nyelvek szerkezetének tanulmányozása megnövelte az élı nyelvekbecsületét, s diadalra vitte azt a felfogást is, hogy az élı nyelv a holttal szemben mozgékonyabb,gazdagabb, s így alkalmasabb az emberek, népek közötti kapcsolatok megteremtésére és elmélyítésére.A fejlıdés ilyen irányú alakulása következtében kell jelentısnek tartanunk azt a beadványt, amely 1845augusztusában került a soproni városi tanács elé. A javaslat készítıje Taussig Ignác, aki arra kér engedélyt,hogy az ıszi és téli hónapokban olasz, német és angol nyelvi oktatást végezhessen. 2(130)Bár ezekben az években a városi tanács magánoktatásra könnyebben adott engedélyt, mégis szükségesnektartja, hogy a közrendészeti közegek a kérelmezı személyét közelebbrıl megvizsgálják. Az adott rendırségijelentés fıként azért értékes, mert Taussig Ignác személyét közelebbrıl világítja meg. E szerint acsehországi Wildenschwerdt községbıl származik, 28 éves, izr. vallású. Korábbi lakóhelye és mőködésivárosa Nagykanizsa volt, ahol 5 éven át kifogástalan magatartást tanúsított, és az ifjúság irodalmi ésmővészeti nevelésével foglalkozott. Pedagógiai mőködését hivatalosan is igazolja: a nagykanizsaigimnázium igazgatója tanúsítja, hogy Taussig Ignác a gimnáziumi ifjúságot 2 éven át olasz és német86
nyelvben sikerrel oktatta.Eddig szól a rendırségi jelentés. Az elıadottak alapján Taussig Ignác irányában sem politikai, sem szakmaikifogás nem merülhet fel. Ezért a tanács úgy dönt, hogy a kérelmezınek a nyelvtanítási engedélyt megadja.Több adatunk egyelıre nincsen. Személye esetleg más összefüggésben merül fel vagy atanács-jegyzıkönyvekbıl, más feljegyzésekbıl további adatokat remélhetünk. Neve sem a Szinyei-félebibliográfiai összeállításban, sem a Pedagógiai Lexikonban nem fordul elı. Fıként az kár, hogy semnyelvtanítói tevékenységérıl, sem az esetleg használt tankönyvekrıl nincsen további támpontunk.Mire lehet a rendırségi jelentésbıl következtetni?Nyilván vándortanítóval van dolgunk, belılük a 19. század 40-es éveiben elég sok volt. Két mozzanatralehet a figyelmet felhívni. Elsıben a kor mőveltségi viszonyaihoz mérten igen mővelt oktatóval vandolgunk. Fiatal kora ellenére 3 modern világnyelvben, német, angol és olasz nyelvben képes oktatástnyújtani. Nyelvtudása a szakok számát tekintve túllép egy átlagos középiskolai tanár színvonalán; a döntıtermészetesen a nyelvtudás szintje, amire bizonyítékunk nincsen. Elıbbi nézetünket erısíti a rendırségijelentésnek az a része, amely a nagykanizsai mőködést ismerteti. Ebbıl az derül ki, hogy nem csupánnyelvoktatóval van dolgunk, Taussig Ignác irodalmi és mővészeti ismereteket tanít, 3(131) ami anyelvismeretén felül széleskörő tájékozottságot tételez fel. Pedagógiai tapasztalatok szerint a felnövekvıifjúságban irodalmi és mővészeti irányban nagy érdeklıdést lehet kelteni.Valószínőnek lehet tartani, hogy mőködése iránt érdeklıdés nyilatkozott meg. <strong>Sopron</strong>i viszonylatbanTaussig Ignác komoly hiányt pótolt, mert tudomásunk szerint ekkor az angol és olasz írókat másuttegyáltalán nem, vagy csak szőkösen ismertették az ifjúsággal.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / <strong>Sopron</strong> kulturális élete 195887
- Page 1 and 2:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM1959.
- Page 3 and 4:
az összes politikusok, informátor
- Page 5 and 6:
enyhíti, hogy mind az ideiglenes,
- Page 7 and 8:
stb. 31(31)Az osztrák nemzetgyől
- Page 9 and 10:
osztály-rétegezıdésére való t
- Page 11 and 12:
Kalmár Henriket választották a K
- Page 13 and 14:
A Forradalmi Kormányzótanács jú
- Page 15 and 16:
Kreutzinger: Kazinczy arcképe. (Ol
- Page 17 and 18:
A részvétlenség fojtó, bénít
- Page 19 and 20:
értesenek…” (I. m. II, 436.)K
- Page 21 and 22:
példád szóllította a’ Múzsá
- Page 23 and 24:
testvére is említetik - hogy jós
- Page 25 and 26:
Kis János arcképe 1812. (Rézmets
- Page 27 and 28:
„Holnapután reggel indúlok a’
- Page 29 and 30:
osszantotta.” Raitsot Kis János
- Page 31 and 32:
az elmaradt soproni útért, megkü
- Page 33 and 34:
A Pannónia helyén állt Szarvas v
- Page 35 and 36: 2. Bögre forrásA Kıhalom egyik v
- Page 37 and 38: A Deákkút. 1958. júliusi felvét
- Page 39 and 40: forrása ilyen elhanyagolt állapot
- Page 41 and 42: A vadászházi forrás elhanyagolt
- Page 43 and 44: 1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Fi
- Page 45 and 46: vízválasztótól minden víz jóf
- Page 47 and 48: 21. Kovácsároki I. forrásA Ková
- Page 49 and 50: 28. Manninger-forrásAz erdei iskol
- Page 51 and 52: kémhatás).A forrás nagyobb göd
- Page 53 and 54: A már említett Manninger-forrást
- Page 55 and 56: 61. Tövissüvegi forrás (99. a.)
- Page 57 and 58: megadásánál. A felsorolt 12 forr
- Page 59 and 60: A Rák patak zsilipje a Jókai u. t
- Page 61 and 62: felépülvén Bécsben továbbképe
- Page 63 and 64: Hauser: A mővész anyja ravatalon.
- Page 65 and 66: 1895-ben bekövetkezett nyugdíjaz
- Page 67 and 68: Hauser: Schmidt Ferenc arcképe (Pa
- Page 69 and 70: Hauser: A Bécsi utca 3. udvara. (O
- Page 71 and 72: 353Házi Jenı: A soproni külváro
- Page 73 and 74: Georg Jeger ain 1/2 haus. 5(101)Tho
- Page 75 and 76: Marx Zupann ain 1/2 haus.Bertel Sch
- Page 77 and 78: talált bor elkoboztatik.Keserves k
- Page 79 and 80: szolgálatot tett belé irandja…
- Page 81 and 82: Emlékezel-e felılem?A Schilleren
- Page 83 and 84: meg, a Stuart Máriában Jászai Ma
- Page 85: legyen, sok helyeken a kifejezések
- Page 91 and 92: Szeptember 13-án a Petıfi Szính
- Page 93 and 94: Eötvös József Leánygimnázium -
- Page 95 and 96: 1958. szeptember 14-én a Petıfi S
- Page 97 and 98: Mende Gusztáv: Borozgatók1959. XI
- Page 99 and 100: a régi megye határán. Lackner Kr
- Page 101 and 102: Oedenburg 1855. 8. 147. lap.2. Szol
- Page 103 and 104: Florian Novellái. 7(145)Classifica
- Page 105 and 106: is megemlítette naplójában. Ezze
- Page 107 and 108: Erre nézve különös tiszteletet
- Page 109 and 110: munkásságát még most sem tartja
- Page 111 and 112: múltjával foglalkozó rész, mely
- Page 113 and 114: jelentıs szerzıtársa volt az els
- Page 115 and 116: A budai jogkönyv írójának kérd
- Page 117 and 118: A Soproni Élelmiszerkiskereskedelm
- Page 119 and 120: GyapjúszövetekTakarókMőszaki sz
- Page 121 and 122: SOBOR LAJOS mővezetı, TÓTH IRÉN
- Page 123 and 124: Minıségi munkával!Takarékoskodj
- Page 125 and 126: Firbas, Oskar: Die Quellen des Sopr
- Page 127 and 128: Végjegyzet1 (Megjegyzés - Popup)S
- Page 129 and 130: V. ö. Karl Renner: Wie es zur Befr
- Page 131 and 132: und Beschlüsse der II. Reichkonfer
- Page 133 and 134: 64 (Megjegyzés - Popup)Bericht id.
- Page 135 and 136: Rumy Károly György nagy, de rends
- Page 137 and 138:
109 (Megjegyzés - Popup)Paskievics
- Page 139 and 140:
131 (Megjegyzés - Popup)A rendırs