1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

legyen, sok helyeken a kifejezéseket… még tán édesiteni s nyájasitani hasznos volna. Kivánnám továbbá,hogy a szerzı a munkábul egészen kimaradna. Láttam ollyan historiai képeket, mellyeken a festı a magaportréját is elıadta, ezen portrékat mindenütt távulabb kivántam volna. – Egyébb iránt nem ösmerekmunkát, melly olly sok szép s fenséges gondolatokkal, eleven, ékes fordulatokkal bujasságig bıvelkedne,mint a Hitel.” (1830. I. 24.)A Hitel megjelenése nyomán támadt polémiában Széchenyi hasznosan vehette igénybe Lunkányi segítségét.„A Taglalatrul tegnap kaptam jegyzeteit, – igen-igen köszönöm” – írja Széchenyi 1831. január 26-ilevelében; elárulva ezzel, hogy a Dessewffynek adandó válasz kidolgozásában, a Világ megalkotásában,támaszkodhatott Lunkányi feljegyzéseire. Lunkányi hasznosnak tartotta a Hitel körül támadt„eszmesurlódást”: Guzmics Izidortól és Bartosságh József jeles gazdasági írótól is várt reflexiókat: 4(128)„Gróf Dessewffy munkájának igen örülök; bár a gyıri benedictinusé is ki jönne. Mennél nagyobb lesz adörgölıdzés, annál bizonyosabban eléretik a czél. Majd lesznek védlık is, – Barthoság Posonban”. (1830.XII. 17.) Lunkányi ezentúl is élénk figyelemmel kísérte a Hitellel polemizáló röpiratokat: – „Tewrewklankadt, gyáva, – Orosz elmés, néhol bökös” – írja meg véleményét Széchenyinek s azt tanácsolja, neereszkedjék velük további vitába: „Felette jól cselekszik Nagyságod, ha ennek utána senki rostálására nemfelel, s mint a tulajdon ereje érzetében az oroszlán az ugató ebeket csak megveti, úgy pálájánfenntartatlanul elırehat, a kölkek csahintásit fel sem vevén.” Tudósítja Széchenyit munkái visszhangjáról,megállapítja: „Nagyságod munkáinak szelleme már mutogatja magát a vármegyék vélekedésikben azOrszágos Kiküldöttség Munkáira.” (1832. II. 24.)Mikor Széchenyi hozzálátott újabb munkájához, „A törvényekrül”, melyek a halaszthatatlan reforméletbeléptetésének elsı stádiumát képeznék, – (ezért lett a mő címe végül is „Stádium”) – Lunkányi adatok,felvilágosító feljegyzések küldésével segítette ennek kidolgozását. (1832. I. 26.) A készülı kéziratra tettészrevételeivel annak csíszolásában is szerepe volt. (1832. VIII. 16.) De a Stádium megjelenése érdekébenmindezeknél többre vállalkozott: ı intézte a kézirat külföldre csempésztetését, majd az ott kinyomottpéldányoknak az országba való behozataláról is ı gondoskodott. 1833. július 22-én azt írja Széchenyinek:„Stadium már elutazott”, 362augusztus 8-án pedig arról ad hírt, hogy „Stadium már sajtó alatt van. IrokWiegandnak, hogy lassanként küldje az országba, és hogy Nagyságod azonnal kaphasson egynehánypéldányt.”A Stádium készülı második részének átnézésére, amely végül is csak a szabadságharc után jelent meg„Hunnia” címen, ugyancsak ajánlkozott. (1834. IX. 30.) Adatokat győjtött a külföldi gızhajózásravonatkozóan Széchenyi egy tervezett tanulmányához: „A Duna miképp lehet tökéletes kereskedési csatornaMagyarországra nézve?” (1833. VIII. 23. és X. 9.) A birtokminimumról cikkezı Széchenyi számáraösszegyőjtötte a mellette és ellene felhozható érveket: „Ime itt megküldöm a Minimum iránt elıhozott Proés Contrákat”. (1839. V. 27.)A Kelet Népe megírása elıtt Széchenyi kikérte Lunkányi véleményét a Pesti Hírlapról: „Mit mond Ön aPesti Hirlaphoz? Milly sensatiot szül Sopronban, ect? Kérem irjon errül ıszintén és minél elıbb.” (1841. II.20.) Híres akadémiai beszédéhez elıtanulmányul olvasta Lunkányinak a szerb néprıl írott feljegyzéseit.(1842. XI. 22.) A kétgarasos adóterv kidolgozásában ugyancsak Lunkányi adataira támaszkodhatott:„Köszönöm, hogy az adó dolgát illetıleg új adatokkal ajándékoz meg.” (1843. VII. 10.)A 40-es években azonban már egyre inkább átveszi az erısen öregedı, betegeskedı Lunkányitól ezt azadatgyőjtı, informáló, tanácsadó, szerkesztı tevékenységet a fiatalabb nemzedék: Tasner Antal és KovácsLajos. – A „Politikai programmtöredékek” tiszteletpéldányát Lunkányi már csak a nyomdai korrigálásban85