A Bécsi u. 25. sz. ház, a hajdani Schiller-Halle(Adorján Attila felvétele)<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR / Tilkovszky Lóránt: Lunkányiarcképéhez361Tilkovszky Lóránt: Lunkányi arcképéhezSzéchenyi István egykori nevelıjének, majd jószágkormányzójának, Lunkányi (Liebenberg) Jánosnaktörténeti arcképéhez 1(125) hozzátartoznak Széchenyi írói alkotásaihoz nyújtott adatgyőjtı és tanácsadósegítségének vonásai is. 2(126)E tekintetben az elsı nyomok Széchenyi „Lovakrul” c. munkájának elıkészítésében mutatkoznak. Alótenyésztési szakirodalom, a hazai ménesekre vonatkozó adatok összeállítását Lunkányi végezte. 3(127) Ez atevékenység még nem kívánta a jószágkormányzói látókörön való túlemelkedést, mint ahogy szüksége lettarra hamarosan, a Hitel megjelentetésével kapcsolatban. Lunkányi meghökkent a mő merészen bírálóhangjától; nem helyeselte, hogy Széchenyi a saját gazdagási körülményeire, hitelviszonyaira is tett bennecélzásokat, de nem tudta kivonni magát a mő varázsa alól. A kézirata és annak kiadása tekintetébenvéleményt kérı Széchenyinek így válaszolt: „Nagyságod irá a minapában, hogy a Hitel kiadásával mégvárakozni fog, ezt igen jól cselekszi… Ugy látszatik nekem, mintha a Hitelben, hogy bizonyosan foganatja84
legyen, sok helyeken a kifejezéseket… még tán édesiteni s nyájasitani hasznos volna. Kivánnám továbbá,hogy a szerzı a munkábul egészen kimaradna. Láttam ollyan historiai képeket, mellyeken a festı a magaportréját is elıadta, ezen portrékat mindenütt távulabb kivántam volna. – Egyébb iránt nem ösmerekmunkát, melly olly sok szép s fenséges gondolatokkal, eleven, ékes fordulatokkal bujasságig bıvelkedne,mint a Hitel.” (1830. I. 2<strong>4.</strong>)A Hitel megjelenése nyomán támadt polémiában Széchenyi hasznosan vehette igénybe Lunkányi segítségét.„A Taglalatrul tegnap kaptam jegyzeteit, – igen-igen köszönöm” – írja Széchenyi 1831. január 26-ilevelében; elárulva ezzel, hogy a Dessewffynek adandó válasz kidolgozásában, a Világ megalkotásában,támaszkodhatott Lunkányi feljegyzéseire. Lunkányi hasznosnak tartotta a Hitel körül támadt„eszmesurlódást”: Guzmics Izidortól és Bartosságh József jeles gazdasági írótól is várt reflexiókat: 4(128)„Gróf Dessewffy munkájának igen örülök; bár a gyıri benedictinusé is ki jönne. Mennél nagyobb lesz adörgölıdzés, annál bizonyosabban eléretik a czél. Majd lesznek védlık is, – Barthoság Posonban”. (1830.XII. 17.) Lunkányi ezentúl is élénk figyelemmel kísérte a Hitellel polemizáló röpiratokat: – „Tewrewklankadt, gyáva, – Orosz elmés, néhol bökös” – írja meg véleményét Széchenyinek s azt tanácsolja, neereszkedjék velük további vitába: „Felette jól cselekszik Nagyságod, ha ennek utána senki rostálására nemfelel, s mint a tulajdon ereje érzetében az oroszlán az ugató ebeket csak megveti, úgy pálájánfenntartatlanul elırehat, a kölkek csahintásit fel sem vevén.” Tudósítja Széchenyit munkái visszhangjáról,megállapítja: „Nagyságod munkáinak szelleme már mutogatja magát a vármegyék vélekedésikben azOrszágos Kiküldöttség Munkáira.” (1832. II. 2<strong>4.</strong>)Mikor Széchenyi hozzálátott újabb munkájához, „A törvényekrül”, melyek a halaszthatatlan reforméletbeléptetésének elsı stádiumát képeznék, – (ezért lett a mő címe végül is „Stádium”) – Lunkányi adatok,felvilágosító feljegyzések küldésével segítette ennek kidolgozását. (1832. I. 26.) A készülı kéziratra tettészrevételeivel annak csíszolásában is szerepe volt. (1832. VIII. 16.) De a Stádium megjelenése érdekébenmindezeknél többre vállalkozott: ı intézte a kézirat külföldre csempésztetését, majd az ott kinyomottpéldányoknak az országba való behozataláról is ı gondoskodott. 1833. július 22-én azt írja Széchenyinek:„Stadium már elutazott”, 362augusztus 8-án pedig arról ad hírt, hogy „Stadium már sajtó alatt van. IrokWiegandnak, hogy lassanként küldje az országba, és hogy Nagyságod azonnal kaphasson egynehánypéldányt.”A Stádium készülı második részének átnézésére, amely végül is csak a szabadságharc után jelent meg„Hunnia” címen, ugyancsak ajánlkozott. (183<strong>4.</strong> IX. 30.) Adatokat győjtött a külföldi gızhajózásravonatkozóan Széchenyi egy tervezett tanulmányához: „A Duna miképp lehet tökéletes kereskedési csatornaMagyarországra nézve?” (1833. VIII. 23. és X. 9.) A birtokminimumról cikkezı Széchenyi számáraösszegyőjtötte a mellette és ellene felhozható érveket: „Ime itt megküldöm a Minimum iránt elıhozott Proés Contrákat”. (1839. V. 27.)A Kelet Népe megírása elıtt Széchenyi kikérte Lunkányi véleményét a Pesti Hírlapról: „Mit mond Ön aPesti Hirlaphoz? Milly sensatiot szül <strong>Sopron</strong>ban, ect? Kérem irjon errül ıszintén és minél elıbb.” (1841. II.20.) Híres akadémiai beszédéhez elıtanulmányul olvasta Lunkányinak a szerb néprıl írott feljegyzéseit.(1842. XI. 22.) A kétgarasos adóterv kidolgozásában ugyancsak Lunkányi adataira támaszkodhatott:„Köszönöm, hogy az adó dolgát illetıleg új adatokkal ajándékoz meg.” (1843. VII. 10.)A 40-es években azonban már egyre inkább átveszi az erısen öregedı, betegeskedı Lunkányitól ezt azadatgyőjtı, informáló, tanácsadó, szerkesztı tevékenységet a fiatalabb nemzedék: Tasner Antal és KovácsLajos. – A „Politikai programmtöredékek” tiszteletpéldányát Lunkányi már csak a nyomdai korrigálásban85
- Page 1 and 2:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM1959.
- Page 3 and 4:
az összes politikusok, informátor
- Page 5 and 6:
enyhíti, hogy mind az ideiglenes,
- Page 7 and 8:
stb. 31(31)Az osztrák nemzetgyől
- Page 9 and 10:
osztály-rétegezıdésére való t
- Page 11 and 12:
Kalmár Henriket választották a K
- Page 13 and 14:
A Forradalmi Kormányzótanács jú
- Page 15 and 16:
Kreutzinger: Kazinczy arcképe. (Ol
- Page 17 and 18:
A részvétlenség fojtó, bénít
- Page 19 and 20:
értesenek…” (I. m. II, 436.)K
- Page 21 and 22:
példád szóllította a’ Múzsá
- Page 23 and 24:
testvére is említetik - hogy jós
- Page 25 and 26:
Kis János arcképe 1812. (Rézmets
- Page 27 and 28:
„Holnapután reggel indúlok a’
- Page 29 and 30:
osszantotta.” Raitsot Kis János
- Page 31 and 32:
az elmaradt soproni útért, megkü
- Page 33 and 34: A Pannónia helyén állt Szarvas v
- Page 35 and 36: 2. Bögre forrásA Kıhalom egyik v
- Page 37 and 38: A Deákkút. 1958. júliusi felvét
- Page 39 and 40: forrása ilyen elhanyagolt állapot
- Page 41 and 42: A vadászházi forrás elhanyagolt
- Page 43 and 44: 1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Fi
- Page 45 and 46: vízválasztótól minden víz jóf
- Page 47 and 48: 21. Kovácsároki I. forrásA Ková
- Page 49 and 50: 28. Manninger-forrásAz erdei iskol
- Page 51 and 52: kémhatás).A forrás nagyobb göd
- Page 53 and 54: A már említett Manninger-forrást
- Page 55 and 56: 61. Tövissüvegi forrás (99. a.)
- Page 57 and 58: megadásánál. A felsorolt 12 forr
- Page 59 and 60: A Rák patak zsilipje a Jókai u. t
- Page 61 and 62: felépülvén Bécsben továbbképe
- Page 63 and 64: Hauser: A mővész anyja ravatalon.
- Page 65 and 66: 1895-ben bekövetkezett nyugdíjaz
- Page 67 and 68: Hauser: Schmidt Ferenc arcképe (Pa
- Page 69 and 70: Hauser: A Bécsi utca 3. udvara. (O
- Page 71 and 72: 353Házi Jenı: A soproni külváro
- Page 73 and 74: Georg Jeger ain 1/2 haus. 5(101)Tho
- Page 75 and 76: Marx Zupann ain 1/2 haus.Bertel Sch
- Page 77 and 78: talált bor elkoboztatik.Keserves k
- Page 79 and 80: szolgálatot tett belé irandja…
- Page 81 and 82: Emlékezel-e felılem?A Schilleren
- Page 83: meg, a Stuart Máriában Jászai Ma
- Page 87: nyelvben sikerrel oktatta.Eddig sz
- Page 91 and 92: Szeptember 13-án a Petıfi Szính
- Page 93 and 94: Eötvös József Leánygimnázium -
- Page 95 and 96: 1958. szeptember 14-én a Petıfi S
- Page 97 and 98: Mende Gusztáv: Borozgatók1959. XI
- Page 99 and 100: a régi megye határán. Lackner Kr
- Page 101 and 102: Oedenburg 1855. 8. 147. lap.2. Szol
- Page 103 and 104: Florian Novellái. 7(145)Classifica
- Page 105 and 106: is megemlítette naplójában. Ezze
- Page 107 and 108: Erre nézve különös tiszteletet
- Page 109 and 110: munkásságát még most sem tartja
- Page 111 and 112: múltjával foglalkozó rész, mely
- Page 113 and 114: jelentıs szerzıtársa volt az els
- Page 115 and 116: A budai jogkönyv írójának kérd
- Page 117 and 118: A Soproni Élelmiszerkiskereskedelm
- Page 119 and 120: GyapjúszövetekTakarókMőszaki sz
- Page 121 and 122: SOBOR LAJOS mővezetı, TÓTH IRÉN
- Page 123 and 124: Minıségi munkával!Takarékoskodj
- Page 125 and 126: Firbas, Oskar: Die Quellen des Sopr
- Page 127 and 128: Végjegyzet1 (Megjegyzés - Popup)S
- Page 129 and 130: V. ö. Karl Renner: Wie es zur Befr
- Page 131 and 132: und Beschlüsse der II. Reichkonfer
- Page 133 and 134: 64 (Megjegyzés - Popup)Bericht id.
- Page 135 and 136:
Rumy Károly György nagy, de rends
- Page 137 and 138:
109 (Megjegyzés - Popup)Paskievics
- Page 139 and 140:
131 (Megjegyzés - Popup)A rendırs