1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

osszantotta.” Raitsot Kis János hitvány jellemő embernek tartja, de nem tud ellene semmit tenni, mert –miként mondja – „a fél Convent Attyafia.”Ebben a levélben ad hírt arról is, hogy Kazinczy barátját, Rumy Károlyt 14(86) Szomolnokról meghívtáktanárnak a soproni ev. gimnáziumba, de Raits mellett nem nagy jövıt jósol neki. Keserően írja:„Nem gondolnád, Barátom, melly nehéz az Oskola köről jobbítást tenni, ha tsak egy konkolyhintı van is,kivált, a’ hol, mint nálunk, az elıljárók mind gyermektelenek” (I. m. VII, 1690.) Ennek a levélnek atartalma is megerısíti alig két esztendeje tett, a soproni iskolák hanyatlásáról szóló megállapítását.Mindenesetre Kazinczy rendkívül megörült Rumy Károly Sopronba történt meghívásának. Ahogymegérkezett Kis János levele, még aznap, 1810. árp. 7-én ír Rumynak:„Ich gratulire Ihnen herzlichst zu dem Professorat in Oedenburg, zu welcher Stelle Sie, laut dem(!)Schreiben meines unsterblichen Kis, den 23. März erwählt worden sind. Gehen Sie mein lieber Freund,gehen Sie hin. In der Nähe eines Kis, in einer Stadt, wo es einige gute Köpfe gibt, nahe zu Wien, zuPressburg, und Raab zu seyn, ist etwas gans anders, als in Schmölnitz das Evangelium zu predigen.” (I. m.VII, 1703.)Ebbıl a néhány sorból is kicseng Sopron nagyra értékelése mellett, Kazinczy felvilágosult, a tudományokmővelését mindenek fölé helyezı állásfoglalása. Még ugyanezen a napon Kis Jánosnak is válaszol, s örömétfejezi ki a konvent szerencsés választása fölött. Pedig kár volt úgy sietnie Rumy értesítésével, mert – mikéntKis János 1810. ápr. 30-i felháborodott hangú levelében tájékoztatja – Raits áskálódásai nyománvisszavonták a meghívást. A konventen belüli sógorság-komaság tehát átmenetileg gyızött, de szerencsérenem véglegesen, mert Rumy már ennek az évnek ıszén mégiscsak elfoglalhatja a soproni katedrát.Az 1811-es év ismét új szakaszt jelent Kazinczy irodalmi mőködésében. Ekkor adja ki Tövisek és virágokcímő epigramma-győjteményét, amelynek nyomán fellángol a nyelvújítási harc. Érzi, hogy ez a 43szellemes, tömör költemény nem marad hatás nélkül, ezért kéri a fiatal Kölcsey Ferencet 1811. febr. 25-énkelt levelében:„Irja-meg Uram Öcsém, melly Aestheticai ’s moralis béhatást csinálnak Epigrammáim Uram Öcsémre. KisJános, a’ Sopronyi Predik. tüzelt írásokra, ’s kiadásokra, mert ı is kesergi, hogy Íróink Aestheticát nemtanúlnak.” (I. m. VIII, 1950.)Helyesen állapítja meg Kis János egyik levelében, hogy a nyelvújítás ellenségei ebben a győjteménybencsak a nekik szánt „töviseket” veszik észre, de a „virágokat” nem látják meg benne. Kist egyébkéntidıközben nagy megtiszteltetés érte: 1812. jún. 23-án Sopronban szuperintendessé választották. Kazinczylelkesen tolmácsolja jókívánatait, azonban – bár megint bécsi útra készül – nem tudja valóra váltani négyéve tett ígéretét. Örökké munkában égı napjai elıre kiszámította; „Igy Miklát és Sopronyt meg nemláthatom, de hidd-el, hogy sajnálom, hogy meg nem láthatom” – írja Berzsenyinek 1812. okt. 2-i levelében.(I. m. X, 2327.)3211813 nyarán különben komoly nézeteltérés támadt Rumy Károllyal kapcsolatosan Kazinczy és Kisközött. Ezt Rumy Károlynak pünkösdkor Sopronban, nyilvánosan elhangzott elıadása idézte elı. Kis János1813. júl. 2-i levelében arról panaszkodik Kazinczynak, hogy Rumy a felekezeti békétlenség lángjátlobbantotta fel a városban ezzel a beszédével. Kazinczyt azonban Rumy is értesíti az esetrıl, aki etájékoztatás után úgy véli, hogy Rumy a maradiak, a vaskalaposok, a felvilágosultság ellenségei29