1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Sopron

A budai jogkönyv írójának kérdését mindeddig még szóvá sem lehetett tenni, mivel a kézirat elıszavábantalálható Johes rövidítést az elsı kiadók sajnálatos tévedéssel Jehovas-sal fejtették meg az egyedül helyesJohannes, azaz János helyett. Mert bizonyosnak mondhatjuk, hogy a budai jogkönyvet az 1404–1439.közti években írták le, ebbıl következik, hogy a budai jogkönyv írója csakis ebben az idıben élı János nevővárosbíró, tanácsos vagy városi jegyzı lehet, mivel a vasládában gondosan elzárt budai kiváltságlevelekhezcsak ezek férkızhettek. Mollay meg is kísérli az író személyének kérdését tisztázni és arra az eredményrejut, hogy az Siebenlinden János lehet, aki valóban többször Buda városbírája volt a jelzett idıben.Bármennyire meggyızınek látszik is Mollay ez irányú okfejtése, a budai jogkönyv szövegének gondosáttanulmányozása alapján a magam részérıl inkább azon a véleményen vagyok, hogy azt egy János nevőbudai városi jegyzı írta le, mert sem a budai városbírónak, sem egyetlen budai tanácsosnak nem állottérdekében a városi jegyzı kiváltságos helyzetét olyan részletességgel, sıt azt mondhatnám, olyan féltıgondossággal lerögzíteni, miként azt a jogkönyv 21., 28., 30., 40., 41., 44., 49., 51., 54., 55., 56., 61., 144.és 236/a. fejezeteiben olvashatjuk. Ide sorolom az 50. fejezetet is, amelyben a városi jegyzı írói díjazásavan felsorolva a lehetı legnagyobb pontossággal!A budai jogkönyv eredetije elveszett, de három másolata fennmaradt. A szövegközlés a pozsonyi líceumbirtokában lévı példány alapján történt, amely közel egykorú másolata az eredetinek és amelyetReichentaller Tamás pozsonyi tanácsos 3841559-ben ajándékozott Pozsony városának. Minden fejezetalján a másik két példány eltérı szavai találhatók, hogy így e három példány szövege egymássalösszevethetı legyen. E két másolat közül az egyiket a budapesti Egyetemi Könyvtárban ırzik. Ez 1560-banCromer Lénárd kassai városi jegyzı tulajdona volt és azt 1541–1559 közti idıben másolták le. A harmadikpéldányt a Fıvárosi Könyvtár szerezte meg 1938-ban Bozsernyik Béla hagyatékából, aki ahhoz Erdélybenjutott. Ez a másolat a XVI. század elejérıl származik.Az elmondottak szerint a budai jogkönyvet Budán és Pesten kívül Pozsonyban, Kassán és Erdélyben,valószínőleg Kolozsvárott használták, ezzel szemben Sopronban, amely pedig szintén tárnoki város volt,ennek a jogkönyvnek semmiféle hatását sem tudjuk kimutatni. Olyan izgalmas kérdés ez, amivel érdemeslenne egy tanulmányban külön foglalkozni.A budai jogkönyv 9. fejezete szerint Buda évi királyi adója 4 000 aranyforint. Ebbıl Buda 2/3 részt, mígPest az 1/3 részt fizeti. Ugyanekkor Sopron évi adója 400 aranyforint! Mivel Sopron lakosságát afennmaradt adójegyzékek alapján ebben az idıben legalább 3 500 lélekre becsülhetjük, pusztán a királyiadózás mértéke után Buda és Pest együttes lakossága ezek szerint 35 000 lélek benne! Nem hinném, hogyez a számítás megtámadhatatlan volna, annyit azonban nyugodtan elmondhatunk, hogy Buda és Pestlakossága legalább 25–30 ezer lélekre tehetı Zsigmond király korában.A budai jogkönyv szövegének betőhő közlése után kitőnı tárgy- és szómutatóval zárul a kötet, amelyneknyomdatechnikai szempontból való kiállítása is minden dicséretet megérdemel.Mi, soproniak annak is nagyon örülünk, hogy a Monumenta Historica Budapestinensia I. kötete Mollaynevével jelent meg, ki nemcsak Sopron város szülötte, hanem Sopron helytörténetének eredményesmővelésében nıtt naggyá!Házi Jenı115