és tartalma nyer e füzetben megbeszélést. Seracsin azonban nem készített sem feltárási tervet, semfelmérési adatokat nem nyújt jelentésében, így sem a temetı nagyságára, sem a sírok elhelyezési módjárakövetkeztetni nem lehet. A leletek különben is csak csekély világot vetnek az avar életre, mert valószínőmár korán, talán már az utolsó temetkezések után a sírok rablók áldozatai lettek. A gazdag ezüst és aranydíszítések ornamentikája a 7–8. századra utalnak. Két sírból jellegzetesen germán övdíszek kerültek elı,melyekbıl egy korábbi, népvándorláskorabeli germán temetıre lehetne következtetni. Feltőnı, hogyfegyveres 383sírok igen ritkán fordulnak elı, lovas temetkezés egyáltalán nem. A késıbbi temetkezési rétegagyagedényei már a 9. sz. termékei, tehát a pusztuló avar néptöredék utolsó maradványai is még temetınekhasználták e helyet.M. G.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / <strong>Sopron</strong>i könyvespolc / Kranzmayer, Eberhardt–Bürger, Karl:Burgenländisches SiedlungsnamenbuchKranzmayer, Eberhardt–Bürger, Karl: Burgenländisches Siedlungsnamenbuch(Burgenländische Forschungen, Heft 36, Eisenstadt 1957.)Nyugat-Magyarország, ill. Burgenland helységneveinek magyarázatával már több jelentıs nyelvészetimunka foglalkozott, nem mindig kielégítı eredménnyel. Kranzmayer, a bécsi egyetem professzora és azosztrák helységnév- és településtörténeti kutatás jeles képviselıje új módszerrel kíván célt érni. A K. Bürgeráltal kidolgozott etimológia alapján a neveket különbözı szempontok szerint (eredet, kor, alaktani osztálystb.) csoportokba szedi, és az egyes csoportoknak egymáshoz, valamint a szereplı nevek összegéhez valószázalékos viszonyából következtet a település keletkezési idejére, nemzetiségi hovatartozására. Ekimutatások képezik Kranzmayer településtörténeti összefoglalásával a mő második részét. Következtetéseihelyes vagy helytelen voltának vizsgálata további helytörténeti és nyelvészeti kutatások feladata, és nemtartozik e rövid ismertetés keretébe. Megemlítjük azonban, hogy a „<strong>Sopron</strong>” név magyarázatánál még MoórElemér magyarázatára hivatkozik. Erıltetettnek érezni többek között Sásony (Winden) származtatását ofn.Sahsin vagy Sahsono („szász”)-ból a régi lövésztelepülés, Schützen a/G. (Sérc) régebbi német nevének,„Gschieß”-nek a kfn. schiez (oromfal) szóból is. Így természetesen az etimológiai értelmezés változásával aviszonyszámok is megváltoznak. A szerzık a 307 vizsgált helységnévbıl 8 %-ot magyar eredetőnek, 35%-ot német eredetőnek, a többit szlávnak, páros elnevezésnek v. szabad fordításnak fogadnak el.M. G.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / <strong>Sopron</strong>i könyvespolc / Karl Mollay: Das Ofner Stadtrecht.Karl Mollay: Das Ofner Stadtrecht.Budapest, <strong>1959.</strong> 8- o , 237. l., 2 térképpel és 14 képmelléklettel.A budai jogkönyvet a pozsonyi líceum birtokában lévı kézirat alapján még 1845-ben kiadták Michnay ésLichner líceumi tanárok. Ámbár ez a kiadás az akkori viszonyokhoz képest jónak mondható, a maikövetelményeknek már nem felel meg és így igen hasznos munkát végzett Mollay, amikor ezt a becsesnyelvészeti és történeti emléket orthographiai hőséggel újból kiadta.114
A budai jogkönyv írójának kérdését mindeddig még szóvá sem lehetett tenni, mivel a kézirat elıszavábantalálható Johes rövidítést az elsı kiadók sajnálatos tévedéssel Jehovas-sal fejtették meg az egyedül helyesJohannes, azaz János helyett. Mert bizonyosnak mondhatjuk, hogy a budai jogkönyvet az 1404–1439.közti években írták le, ebbıl következik, hogy a budai jogkönyv írója csakis ebben az idıben élı János nevővárosbíró, tanácsos vagy városi jegyzı lehet, mivel a vasládában gondosan elzárt budai kiváltságlevelekhezcsak ezek férkızhettek. Mollay meg is kísérli az író személyének kérdését tisztázni és arra az eredményrejut, hogy az Siebenlinden János lehet, aki valóban többször Buda városbírája volt a jelzett idıben.Bármennyire meggyızınek látszik is Mollay ez irányú okfejtése, a budai jogkönyv szövegének gondosáttanulmányozása alapján a magam részérıl inkább azon a véleményen vagyok, hogy azt egy János nevőbudai városi jegyzı írta le, mert sem a budai városbírónak, sem egyetlen budai tanácsosnak nem állottérdekében a városi jegyzı kiváltságos helyzetét olyan részletességgel, sıt azt mondhatnám, olyan féltıgondossággal lerögzíteni, miként azt a jogkönyv 21., 28., 30., 40., 41., 4<strong>4.</strong>, 49., 51., 5<strong>4.</strong>, 55., 56., 61., 14<strong>4.</strong>és 236/a. fejezeteiben olvashatjuk. Ide sorolom az 50. fejezetet is, amelyben a városi jegyzı írói díjazásavan felsorolva a lehetı legnagyobb pontossággal!A budai jogkönyv eredetije elveszett, de három másolata fennmaradt. A szövegközlés a pozsonyi líceumbirtokában lévı példány alapján történt, amely közel egykorú másolata az eredetinek és amelyetReichentaller Tamás pozsonyi tanácsos 3841559-ben ajándékozott Pozsony városának. Minden fejezetalján a másik két példány eltérı szavai találhatók, hogy így e három példány szövege egymássalösszevethetı legyen. E két másolat közül az egyiket a budapesti Egyetemi Könyvtárban ırzik. Ez 1560-banCromer Lénárd kassai városi jegyzı tulajdona volt és azt 1541–1559 közti idıben másolták le. A harmadikpéldányt a Fıvárosi Könyvtár szerezte meg 1938-ban Bozsernyik Béla hagyatékából, aki ahhoz Erdélybenjutott. Ez a másolat a XVI. század elejérıl származik.Az elmondottak szerint a budai jogkönyvet Budán és Pesten kívül Pozsonyban, Kassán és Erdélyben,valószínőleg Kolozsvárott használták, ezzel szemben <strong>Sopron</strong>ban, amely pedig szintén tárnoki város volt,ennek a jogkönyvnek semmiféle hatását sem tudjuk kimutatni. Olyan izgalmas kérdés ez, amivel érdemeslenne egy tanulmányban külön foglalkozni.A budai jogkönyv 9. fejezete szerint Buda évi királyi adója 4 000 aranyforint. Ebbıl Buda 2/3 részt, mígPest az 1/3 részt fizeti. Ugyanekkor <strong>Sopron</strong> évi adója 400 aranyforint! Mivel <strong>Sopron</strong> lakosságát afennmaradt adójegyzékek alapján ebben az idıben legalább 3 500 lélekre becsülhetjük, pusztán a királyiadózás mértéke után Buda és Pest együttes lakossága ezek szerint 35 000 lélek benne! Nem hinném, hogyez a számítás megtámadhatatlan volna, annyit azonban nyugodtan elmondhatunk, hogy Buda és Pestlakossága legalább 25–30 ezer lélekre tehetı Zsigmond király korában.A budai jogkönyv szövegének betőhő közlése után kitőnı tárgy- és szómutatóval zárul a kötet, amelyneknyomdatechnikai szempontból való kiállítása is minden dicséretet megérdemel.Mi, soproniak annak is nagyon örülünk, hogy a Monumenta Historica Budapestinensia I. kötete Mollaynevével jelent meg, ki nemcsak <strong>Sopron</strong> város szülötte, hanem <strong>Sopron</strong> helytörténetének eredményesmővelésében nıtt naggyá!Házi Jenı115
- Page 1 and 2:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM1959.
- Page 3 and 4:
az összes politikusok, informátor
- Page 5 and 6:
enyhíti, hogy mind az ideiglenes,
- Page 7 and 8:
stb. 31(31)Az osztrák nemzetgyől
- Page 9 and 10:
osztály-rétegezıdésére való t
- Page 11 and 12:
Kalmár Henriket választották a K
- Page 13 and 14:
A Forradalmi Kormányzótanács jú
- Page 15 and 16:
Kreutzinger: Kazinczy arcképe. (Ol
- Page 17 and 18:
A részvétlenség fojtó, bénít
- Page 19 and 20:
értesenek…” (I. m. II, 436.)K
- Page 21 and 22:
példád szóllította a’ Múzsá
- Page 23 and 24:
testvére is említetik - hogy jós
- Page 25 and 26:
Kis János arcképe 1812. (Rézmets
- Page 27 and 28:
„Holnapután reggel indúlok a’
- Page 29 and 30:
osszantotta.” Raitsot Kis János
- Page 31 and 32:
az elmaradt soproni útért, megkü
- Page 33 and 34:
A Pannónia helyén állt Szarvas v
- Page 35 and 36:
2. Bögre forrásA Kıhalom egyik v
- Page 37 and 38:
A Deákkút. 1958. júliusi felvét
- Page 39 and 40:
forrása ilyen elhanyagolt állapot
- Page 41 and 42:
A vadászházi forrás elhanyagolt
- Page 43 and 44:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Fi
- Page 45 and 46:
vízválasztótól minden víz jóf
- Page 47 and 48:
21. Kovácsároki I. forrásA Ková
- Page 49 and 50:
28. Manninger-forrásAz erdei iskol
- Page 51 and 52:
kémhatás).A forrás nagyobb göd
- Page 53 and 54:
A már említett Manninger-forrást
- Page 55 and 56:
61. Tövissüvegi forrás (99. a.)
- Page 57 and 58:
megadásánál. A felsorolt 12 forr
- Page 59 and 60:
A Rák patak zsilipje a Jókai u. t
- Page 61 and 62:
felépülvén Bécsben továbbképe
- Page 63 and 64: Hauser: A mővész anyja ravatalon.
- Page 65 and 66: 1895-ben bekövetkezett nyugdíjaz
- Page 67 and 68: Hauser: Schmidt Ferenc arcképe (Pa
- Page 69 and 70: Hauser: A Bécsi utca 3. udvara. (O
- Page 71 and 72: 353Házi Jenı: A soproni külváro
- Page 73 and 74: Georg Jeger ain 1/2 haus. 5(101)Tho
- Page 75 and 76: Marx Zupann ain 1/2 haus.Bertel Sch
- Page 77 and 78: talált bor elkoboztatik.Keserves k
- Page 79 and 80: szolgálatot tett belé irandja…
- Page 81 and 82: Emlékezel-e felılem?A Schilleren
- Page 83 and 84: meg, a Stuart Máriában Jászai Ma
- Page 85 and 86: legyen, sok helyeken a kifejezések
- Page 87: nyelvben sikerrel oktatta.Eddig sz
- Page 91 and 92: Szeptember 13-án a Petıfi Szính
- Page 93 and 94: Eötvös József Leánygimnázium -
- Page 95 and 96: 1958. szeptember 14-én a Petıfi S
- Page 97 and 98: Mende Gusztáv: Borozgatók1959. XI
- Page 99 and 100: a régi megye határán. Lackner Kr
- Page 101 and 102: Oedenburg 1855. 8. 147. lap.2. Szol
- Page 103 and 104: Florian Novellái. 7(145)Classifica
- Page 105 and 106: is megemlítette naplójában. Ezze
- Page 107 and 108: Erre nézve különös tiszteletet
- Page 109 and 110: munkásságát még most sem tartja
- Page 111 and 112: múltjával foglalkozó rész, mely
- Page 113: jelentıs szerzıtársa volt az els
- Page 117 and 118: A Soproni Élelmiszerkiskereskedelm
- Page 119 and 120: GyapjúszövetekTakarókMőszaki sz
- Page 121 and 122: SOBOR LAJOS mővezetı, TÓTH IRÉN
- Page 123 and 124: Minıségi munkával!Takarékoskodj
- Page 125 and 126: Firbas, Oskar: Die Quellen des Sopr
- Page 127 and 128: Végjegyzet1 (Megjegyzés - Popup)S
- Page 129 and 130: V. ö. Karl Renner: Wie es zur Befr
- Page 131 and 132: und Beschlüsse der II. Reichkonfer
- Page 133 and 134: 64 (Megjegyzés - Popup)Bericht id.
- Page 135 and 136: Rumy Károly György nagy, de rends
- Page 137 and 138: 109 (Megjegyzés - Popup)Paskievics
- Page 139 and 140: 131 (Megjegyzés - Popup)A rendırs