viszonylagos elhelyezésének, és 2. a gépesített anyagmozgatás kérdéseit tárgyalja, a főrészüzemi épületekközül pedig 3. a főrészcsarnok elrendezésével, kialakításával, korszerő és gazdaságos szerkezetirendszerével foglalkozik.Nagy fontosságú Pálvölgyi Lóránd egyetemi adjunktusnak az elektronikus távolságmérésrıl szólóértekezése, mely a geodéziai hálózatoknak radar- ill. elektronikus módszereken alapuló mérımőszerelméleti és gyakorlati kérdéseit oldja meg. A mőszer elsı mintapéldánya most készül, szabadalmibejelentése megtörtént. A találmány jelentıségét az adja meg, hogy az idıjárási viszonyoktól függetlenül,tehát gazdaságos eljárás alapján elégíti ki a követelményeket anélkül, hogy a pontossági igényeket illetıenengedményeket kellene tenni. A közlemény anyagát képezı elıadás a Geofizikai Társaság ülésén is igenélénk hazai és külföldi vitát eredményezett.Két dolgozat az erdıfeltárástan körébıl meríti tárgyát. Rónai Ferenc a feltáró utak víztelenítésiproblémáival, Herpay Imre az egyjáratú erdei makadámutak korszerősítésével foglalkozik. Mindkettenhasznos, gyakorlatilag kivitelezhetı javaslatokkal élnek, melyeknek beható elemzése az útépítıszakembereket érdekli.A kötet utolsó tudományos értekezése Szendrey Istvántól származik „A rádióaktív dozimetria egyeskérdései és egy új mikrocoulombmetriás módszer” címen. Szerzı megállapítja, hogy a radioizotoposerdészeti biológiai és biokémiai kutatások során a sugárzásnak biológiai hatékonység szempontjából valómegítélése dózismérés útján lehetséges.Kovács Gábor.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / <strong>Sopron</strong>i könyvespolc / Kovács Gábor: A tanulmányi államierdıgazdaság ismertetése <strong>Sopron</strong>, 1958.380Kovács Gábor: A tanulmányi állami erdıgazdaság ismertetése<strong>Sopron</strong>, 1958.Összeállította a Tanulmányi Erdıgazdaság munkabizottsága. – Felelıs kiadó: Sallay Ferenc igazgató. –Felelıs szerkesztı: Béky Albert fımérnök.Az ízléses, kitőnı papíron és számos fényképpel ellátott kiadvány tulajdonképpeni feladata az ErdımérnökiFıiskola 150 éves jubileumán résztvevık tájékoztatása volt a soproni Tanulmányi Állami Erdıgazdaságviszonyairól. Ezt az 54 oldal terjedelmő füzet nemcsak elérte, hanem ezen messze túlmenıenszakembereknek és nem szakembereknek egyaránt olyan hasznos keresztmetszetet adott, amelyet mind ezideig nélkülöztünk.A kiadvány öt nagyobb fejezetre oszlik. Bevezetıben az erdıgazdaság célját és feladatát, kialakulását,jelenlegi szervezetét és más intézményekhez való viszonyát tárgyalja. Megtudjuk belıle, hogy a központhoz4 erdészet, 1 fogatgazdaság, 1 gépállomás és 1 főrészüzem tartozik. Alkalmazottainak száma 151 fı,amelybıl mőszaki 98, adminisztratív 33, kisegítı 20, fizikai dolgozóinak átlaglétszáma 700. Területilegösszesen 16 576 ha-on gazdálkodik s különleges feladata a gyakorlati oktatás biztosítása közép- ésfelsıfokú szakkáderek részére.A második rész az erdıgazdaság leírásával foglalkozik. Különösen hasznos benne az erdık történeti110
múltjával foglalkozó rész, mely ha hiányos, helyenként rapszódikus is, természetszerőleg nem pótolhatnagyobb tanulmányt, s ennélfogva a célnak megfelel. Bízunk abban, hogy Tamás József kéziratban lévıilyen irányú munkája, gondos átdolgozás után napvilágot lát, a „százéves” munkaközösség munkálataiközött pedig a soproni erdık történetének sokoldalú szintézisét Csapody Istvántól várjuk.A harmadik fejezet az erdıgazdaság eddigi tevékenységérıl ad számot. Mérlegre teszi a fahasználatokmértékét, erdısítéseket, erdınevelést, magtermést, csemetetermelést, fakitermelést és fagyártmánytermelést,gépesítést, a gazdaság területi feltártságát, építkezéseit és oktatásjellegő munkásságát. Megállapítja, hogyaz erdıgazdaság, születésétıl fogva, a meglévı 2 992 erdırészlet közül 1781-ben egyszer vagy többalkalommal dolgozott, ami – az erdırészek egyszeres területét véve figyelembe – az erdıvel borított terület80 %-át teszi ki.Az erdıgazdaság célkitőzései során a távlati tervekkel ismerkedhet meg az olvasó. Végül az utolsó fejezet aterületen folyó kísérleti és kutatási témákat sorolja fel.Ha egyes fejezetei (pl. a geológiai és erdıtípus-viszonyokat tárgyaló rész) nem is egészen hibátlanok, akiadvány ellen nagyobb kifogás nem emelhetı. Az erdıgazdaság vezetıit csak elismerés illetheti, amiértegyre elmélyültebb szakmai munkájukat fentiekkel dokumentálva, mind szélesebb rétegeket segítenek hozzászőkebb pátriájuk más nézıpontból való megismeréséhez. Ha kisebb észrevételeket (az 1. sz. táblázatban aterületegység jelzésére szolgáló „ha” elmaradt; a 17. o-on a Calluna-Vaccinium nem talaj-, hanemnövénytakaró stb.) teszünk is, javító szándékkal tesszük. Ugyanúgy felhívjuk a figyelmet arra, hogy amellékletként csatolt I. sz. vázlatrajzon a „Fertı”-vel kezdıdı helynevek rövidítésében következetesen „E”szerepel „F” helyett. Tehát Fertıszentmiklós helyett Eszentmiklós, Fertıszéplak helyett Eszéplak, Ehomokstb. Ez nyilván elírás, idegeneket megtévesztı volta miatt azonban említésre érdemes.Kovács Gábor.<strong>1959.</strong> <strong>XIII</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / <strong>Sopron</strong>i könyvespolc / Az Országos Orvostörténeti Könyvtárközleményei (Communicationes ex Bibilotheca Historiae Mediciae Hungarica.) Bpest. 1957. 6–7.sz. 318. o. Szerkesztette: Palla Ákos.Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei(Communicationes ex Bibilotheca Historiae Mediciae Hungarica.)Bpest. 1957. 6–7. sz. 318. o. Szerkesztette: Palla Ákos.Sem szerzıi, sem megjelenési helye szerint nem soproni, számos soproni vonatkozása révén mégiskönyvespolcunkra tartozó kiadvány látott 1958 utolsó negyedében napvilágot, mely bár eléggé alacsonypéldányszámban (700 db) az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei igényes sorozata 6–7.összevont számaként 381jelent meg, joggal keltheti fel hely- és tudománytörténeti kérdések iránt fogékonyolvasótáborunk figyelmét. Annál is inkább állíthatjuk ezt, mert a sorozat egyik elindítója és szerkesztıbizottságának elnöke, néhai Jáki Gyula orvosprofesszor, kinek elsısorban érdeme, hogy a kiadványsorozatrövid idı alatt európai színvonalat ért el, a <strong>Sopron</strong>i Szemle írógárdájához is tartozott.Jelen sorok a kiadványsorozat legújabb számával kívánnak foglalkozni, mégsem mulaszthatom el annakmegemlítését, hogy már a korábbi számok közül is nem egy akadt, amelyik méltán érdemelt volna bıvebbismertetést. Így a 2. szám Csapody István szemészrıl emlékezik meg és értékeli tudományos munkásságát,111
- Page 1 and 2:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM1959.
- Page 3 and 4:
az összes politikusok, informátor
- Page 5 and 6:
enyhíti, hogy mind az ideiglenes,
- Page 7 and 8:
stb. 31(31)Az osztrák nemzetgyől
- Page 9 and 10:
osztály-rétegezıdésére való t
- Page 11 and 12:
Kalmár Henriket választották a K
- Page 13 and 14:
A Forradalmi Kormányzótanács jú
- Page 15 and 16:
Kreutzinger: Kazinczy arcképe. (Ol
- Page 17 and 18:
A részvétlenség fojtó, bénít
- Page 19 and 20:
értesenek…” (I. m. II, 436.)K
- Page 21 and 22:
példád szóllította a’ Múzsá
- Page 23 and 24:
testvére is említetik - hogy jós
- Page 25 and 26:
Kis János arcképe 1812. (Rézmets
- Page 27 and 28:
„Holnapután reggel indúlok a’
- Page 29 and 30:
osszantotta.” Raitsot Kis János
- Page 31 and 32:
az elmaradt soproni útért, megkü
- Page 33 and 34:
A Pannónia helyén állt Szarvas v
- Page 35 and 36:
2. Bögre forrásA Kıhalom egyik v
- Page 37 and 38:
A Deákkút. 1958. júliusi felvét
- Page 39 and 40:
forrása ilyen elhanyagolt állapot
- Page 41 and 42:
A vadászházi forrás elhanyagolt
- Page 43 and 44:
1959. XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Fi
- Page 45 and 46:
vízválasztótól minden víz jóf
- Page 47 and 48:
21. Kovácsároki I. forrásA Ková
- Page 49 and 50:
28. Manninger-forrásAz erdei iskol
- Page 51 and 52:
kémhatás).A forrás nagyobb göd
- Page 53 and 54:
A már említett Manninger-forrást
- Page 55 and 56:
61. Tövissüvegi forrás (99. a.)
- Page 57 and 58:
megadásánál. A felsorolt 12 forr
- Page 59 and 60: A Rák patak zsilipje a Jókai u. t
- Page 61 and 62: felépülvén Bécsben továbbképe
- Page 63 and 64: Hauser: A mővész anyja ravatalon.
- Page 65 and 66: 1895-ben bekövetkezett nyugdíjaz
- Page 67 and 68: Hauser: Schmidt Ferenc arcképe (Pa
- Page 69 and 70: Hauser: A Bécsi utca 3. udvara. (O
- Page 71 and 72: 353Házi Jenı: A soproni külváro
- Page 73 and 74: Georg Jeger ain 1/2 haus. 5(101)Tho
- Page 75 and 76: Marx Zupann ain 1/2 haus.Bertel Sch
- Page 77 and 78: talált bor elkoboztatik.Keserves k
- Page 79 and 80: szolgálatot tett belé irandja…
- Page 81 and 82: Emlékezel-e felılem?A Schilleren
- Page 83 and 84: meg, a Stuart Máriában Jászai Ma
- Page 85 and 86: legyen, sok helyeken a kifejezések
- Page 87: nyelvben sikerrel oktatta.Eddig sz
- Page 91 and 92: Szeptember 13-án a Petıfi Szính
- Page 93 and 94: Eötvös József Leánygimnázium -
- Page 95 and 96: 1958. szeptember 14-én a Petıfi S
- Page 97 and 98: Mende Gusztáv: Borozgatók1959. XI
- Page 99 and 100: a régi megye határán. Lackner Kr
- Page 101 and 102: Oedenburg 1855. 8. 147. lap.2. Szol
- Page 103 and 104: Florian Novellái. 7(145)Classifica
- Page 105 and 106: is megemlítette naplójában. Ezze
- Page 107 and 108: Erre nézve különös tiszteletet
- Page 109: munkásságát még most sem tartja
- Page 113 and 114: jelentıs szerzıtársa volt az els
- Page 115 and 116: A budai jogkönyv írójának kérd
- Page 117 and 118: A Soproni Élelmiszerkiskereskedelm
- Page 119 and 120: GyapjúszövetekTakarókMőszaki sz
- Page 121 and 122: SOBOR LAJOS mővezetı, TÓTH IRÉN
- Page 123 and 124: Minıségi munkával!Takarékoskodj
- Page 125 and 126: Firbas, Oskar: Die Quellen des Sopr
- Page 127 and 128: Végjegyzet1 (Megjegyzés - Popup)S
- Page 129 and 130: V. ö. Karl Renner: Wie es zur Befr
- Page 131 and 132: und Beschlüsse der II. Reichkonfer
- Page 133 and 134: 64 (Megjegyzés - Popup)Bericht id.
- Page 135 and 136: Rumy Károly György nagy, de rends
- Page 137 and 138: 109 (Megjegyzés - Popup)Paskievics
- Page 139 and 140: 131 (Megjegyzés - Popup)A rendırs